Marietta

2012-02-12T16:35:00.000+01:00

"Add vissza nékem a Te szabadításodnak örömét és engedelmesség lelkével támogass engem".

(Zsoltárok 51:14)

Különös párosítás: szabadság és engedelmesség egy mondtadban. Isten országában a kettő nem mond egyet egymásnak. Aki szabadságra vágyik, megkaphatja azt anélkül, hogy engedetlenséggel harcolná ki magának. Aki pedig engedelmesen követi az Atya tanácsait, annak nem kell lemondania a szabadságról.

2012-02-10T21:26:00.000+01:00

Névnapomra kaptam!

KÖSZÖNÖM!

Efézusi levél 2.fejezetének Igéit:
4. De az Isten gazdag lévén irgalmasságban, az Ő nagy szerelméből, mellyel minket szeretett,
  5. Minket, kik meg voltunk halva a vétkek miatt, megelevenített együtt a Krisztussal, (kegyelemből tartattatok meg!)
  6. És együtt feltámasztott és együtt ültetett a mennyekben, Krisztus Jézusban:
  7. Hogy megmutassa a következendő időkben az Ő kegyelmének felséges gazdagságát hozzánk való jóságából a Krisztus Jézusban.
  8. Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez;
  9. Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.
  10. Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, a melyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk.

2012-02-10T09:46:00.000+01:00

A SZERETET DICSÉRETE

Hiába szólok angyalok nyelvén,

Hiába szép a beszédem nagyon,

Ha szeretet pedig nincsen énbennem,

Én Isten előtt csak olyanná lettem,

Mint zengő érc, vagy pengő cimbalom.

És láthatok én, tudhatok jövendőt,

S lehet világos minden nagy titok -

Lehetek én nagy bármely tudományban,

A hitemet bár mindennap megálljam,

Szeretet nélkül semmi sem vagyok.

Ha vagyonomat felétetem mind is

És ha testemet tűzre is adom,

Szeretet nélkül meghalt amit tettem,

Az örök cél lett megcsúfolva bennem,

Az én lelkemnek nincs haszna azon.

Mert a szeretet kegyes, hosszútűrő,

Nem kérkedik az, nem irigykedik,

Nem ismerős a maga haragjával -

Együtt örül az igaz igazsággal,

Hisz és remél a végső ideig.

Hiába szólok angyaloknak nyelvén,

Hiába szép a beszédem nagyon,

Ha szeretet pedig nincsen énbennem,

Én Isten előtt csak olyanná lettem,

Mint zengő érc, vagy pengő cimbalom.

2012-02-09T15:47:00.000+01:00

Hans-Joachim Eckstein

A reménység...

A reménység az a képesség,

hogy valamely eljövendő dologból

olyan bátorítást és örömet nyerjünk,

ami egyébként csak a jelen

megtapasztalásai alapján lehetséges.

Reménykedni annyit jelent,

hogy éppúgy engedjük magunkat

befolyásolni az eljövendő,

mint a jelenvaló dolgoktól.

A hit annak képessége,

hogy a láthatatlanokkal éppoly

természetesen számolunk,

mint a közvetlenül érzékelhető valósággal.

Hinni azt jelenti,

hogy úgy igazodunk a nem láthatókhoz,

mintha látnánk azokat.

"A hit pedig a remélt dolgokban valá bizalom és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés.”

“... kitartott, mint aki

látja a láthatatlant.”

(Zsidók 11,1.27)

Forrás: Ethos Újságból

2012-02-07T18:21:00.007+01:00

EGYMÁSÉRT

"Isten szervesen összekapcsolta a gyermekeit egymással,
mert egy Test tagjai vagyunk"
(vö. 1.Kor. 12,12).

Ennek a kapcsolatnak számtalan pozitív hatása lehet az életünkben.

Milyen szép lenne, ha figyelnénk egymásra, ha hallgathatnánk egymásra,
ha mindegyikünk többre becsülné embertársát, mint önmagát!

Senki sem gyönge mindenkor, és senkinek sincs mindenre ereje.

Isten kegyelmi ajándéka folytán mindenki tehet olyat, amire más nem képes.

Nincs, akinek ne lenne semmije, és nincs olyan, akinek megvan mindene.

Mindenki rá van utalva másokra, és mindenki megelégíthet másokat.

(Manfred Siebald nyomán)

Egymást szeretni (János 13,34-35),

egymást a tiszteletadásban megelőzni (Róm. 12,10),

egymással egy véleményen lenni (Róm. 12,16),

egymással békességre törekedni (Róm .14,19),

egymás épülésére igyekezni (Róm. 14,19; 1.Tessz. 5,11),

egymást elfogadni (Róm. 15,13),

egymást inteni, bátorítani, buzdítani (Róm. 15,13; Zsid. 10,24),

egymásról gondoskodni (1.Kor. 12,25),

egymásnak szolgálni (Galaták 5,13),

egymást terhét hordozni (Galaták 6,2),

egymást szeretetben elhordozni (Efézus 4,2),

egymásnak megbocsátani (Kolossé 3,13),

egymást vigasztalni (1.Tessz. 4,18),
egymásért imádkozni (Jakab 5,16),

egymás iránt alázatosnak lenni (1.Péter 5,5),
egymás iránt vendégszeretőnek lenni (1.Péter 1,22),

egymás iránt szívélyesnek lenni (Róm. 12,9).

Igen… egymásra!

...Talán az, hogy igazából, mélyről fakadóan igent tudtunk mondani egymásra. Úgy, ahogy voltunk szerettük és elhordoztuk egymást. Szerintem erre mindenki vágyik. Nagyon jó, ha van egy ilyen csapat, egy család, egy baráti közösség, egy munkatársi csapat, egy gyülekezet. Egy vagy több hely, ahol őszinte igent mondanak rám és én is másokra.

Igen.

Igen, így kellesz, igen, így vagy jó, ahogy vagy.

Igen, nem akarlak megváltoztatni. Inkább megyek veled a változásod útján és kísérlek. Számíthatsz rám!

Igen, bízom benned. Igen, megbízhatsz bennem.

Igen, ha kell, el tudlak engedni, mert tudom, hogy ha úgy kell lennie, újra megtalálsz.

Igen, elhiszem, hogy te is szereted Istent, akkor is, ha nem úgy tértél meg, mint én.

Igen, nem zavar, hogy a te szívedet más énekek töltik be, amivel Istent magasztalod, mint az enyémet. Bízom benne, hogy a mennyben mindkettőnk énekeit tudni fogják majd és velünk éneklik az angyalok!

Igen, elhiszem, hogy tudod, mit csinálsz még akkor is, ha én egyáltalán nem ezt tenném a helyedben.

Igen, a testvérem vagy, hiszen egy az Atyánk.

Igen, harcolok én is az előítéleteim ellen, amik lehet, hogy feléd is megvannak bennem, de ha mindketten harcolunk ellenük, biztosabb, hogy tudjuk szeretni egymást.

Igen. Szeretlek, mert a testvérem vagy. Nagyon egyszerű. Ezért olyan nehéz.

2012-02-04T17:09:00.000+01:00

Önnek egy új üzenete érkezett...

Sokszor halljuk ezt a szlogent, gondolom, senkinek sem ismeretlen. Néha örülünk, hogy jön, néha rettegünk egy új hírtől. Egyszer lent, másszor fent. Soha nem tudjuk, mi jöhet még. Akkor van baj, ha egy üzenetet sem nézünk meg, mert akkor előbb-utóbb a postaláda tele lesz, és a hol értékes, hol felejthető üzenetek törlődnek. Te mikor néztél bele utoljára szíved postaládájába? Mikor olvastad el mit írt neked az Atya? Mi??? Hogy te nem kaptál Tőle semmit? Ezt most ugye te sem gondolod komolyan!

Hiszen Ő úgy szeret, hogy minden idejét azzal tölti, hogy hív téged.

Hív, mert kegyelmes.

Hív, mert aggódik érted.

Hív, mert látott téged sírni párnádon és megesett rajtad a szíve.

Hív, mert felajánl egy olyan életet, amelyben ugyan nem ígér aranyórát, házat medencével, és egy piros sportkocsit, de ad ennél sokkal fontosabbat.

Erőt ad a hétköznapokhoz.

Nehézségekben támaszod lesz.

Örömödben veled örül.

Hűséget ígér.

Ő lehet a legjobb barátod.

És ami a legfontosabb: az örök élet a tiéd lehet.

Nem, ez nem trükk.

Semmiféle hátulütője sincs. Ja?! Most arra gondolsz, hogy mennyi mindent fel kell adnod, ha Őhozzá akarsz tartozni? Az nem tetszene neked. Aha! Már ne haragudj, de el kell, hogy mondjam, hogy én nem azért adtam fel a saját életemben a világi dolgokat, mert az így illik, hanem mert megtapasztaltam, hogy ezek csak átmeneti örömök, amelyek nem segítettek abban, hogy ne érezzem magam iszonyúan magányosnak. De rájöttem, hogy nem vagyok egyedül. Hogy van valaki, aki olyannak szeret, amilyen vagyok. Aki átlát sminkemen, olcsó kifogásaimon, alattomos szándékaimon. Tudod, ki Ő? Az a Valaki, aki az üzeneteket elhozta ide a földre, hogy személyesen adja át nekünk, embereknek. Az igét, az evangéliumot. Azt az üzenetet, ami igen, neked is szól.

A "Postás", aki Isten üzenetét hivatott elhozni, minden embert személyesen ismer és hív. Ő, akit ki a történelemből, ki a nagymamától hallott, Jézus. Ő megváltoztatta eddigi életemet. Nem kényszerített, nem sürgetett. Egyszerűen csak szeretett. És én megláttam vele töltött éveim alatt, hogy minden, amit korábban tettem hiábavaló.

Hiábavaló az állandó megfelelni akarás, ha az már nem is én vagyok.

Hiábavaló a sok elvárás, amit az emberek felé érzek. Hiábavaló az ivás, hisz eddig sem halottam olyan emberről, akinek ez oldotta volna meg a problémáit. Hiábavaló az álbarát, ha az csak összetöri az ember szívét.

Isten hív ma is, szól, küldi az üzeneteket szíved postaládájába. Válaszolsz?

(Érted?!)

2012-02-03T16:19:00.000+01:00

A nehézségek miértje

Egy nap egy kis pillangó látszott egy félig nyitott selyemgubóban. Egy férfi ült és nézte a pillangót néhány óráig, ahogy küzdött, hogy testét kiszabadítsa a kis lyukon keresztül. Aztán úgy tűnt, a folyamat teljesen megállt. Úgy látszott, mindent megtett, amit tudott, és semmi többre nem képes. A férfi eldöntötte, segít a pillangónak: fogott egy ollót és kinyitotta a selyemgubót. A pillangó könnyen kijutott. De a teste összeaszott volt, gyenge és a szárnyai összezsugorodtak. A férfi tovább nézte, mert várta, hogy bármelyik pillanatban kinyílhatnak a szárnyak, megnőnek, kitárulnak, és képesek lesznek elvinni a pillangó testét, szilárdak és erősek lesznek. Semmi nem történt! A pillangó az életét ebben a gyenge testben, összeaszott szárnyakkal töltötte. Soha nem volt képes repülni. Amit a férfi, az ő kedvességével és jóindulatával nem értett. Hogy a szűk selyemgubó és a küzdelem a szűk nyíláson keresztül szükséges a pillangónak, ez a természetes útja, hogy a pillangó kiszabadítsa testét a selyemgubóból, szárnyaival képes legyen repülni.

Néha pontosan a nehézségekre van szükségünk az életben. Ha hagyjuk az életünket akadálytalanul folyni, ez megbénít minket. Nem leszünk erősek, amikor annak kell lennünk. Nem fogunk tudni, repülni.

Kértem Erőt…és kaptam nehézségeket, amelyek erőssé tesznek.

Kértem Bölcsességet...és kaptam problémákat, hogy megoldjam őket.

Kértem Jómódot...és kaptam agyat és izmot, hogy dolgozzak.

Kértem Bátorságot...és kaptam akadályokat, hogy legyőzzem azokat.

Kértem Szerelmet...és kaptam bajban lévő embereket, hogy segítsek.

Kértem Jóindulatot...és kaptam lehetőségeket.

Semmit nem kaptam meg, amit akartam...

De mindent megkaptam, amire szükségem volt.

Éld az életet félelem nélkül, nézz szembe az akadályokkal, tudd, hogy képes vagy legyőzni őket.

2012-02-02T17:07:00.000+01:00

"Legyen meg a Te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is."

(Máté 6:10)

Ez a kérés az Úri ima egyik olyan kérése, amit gyakran mondunk, de nem gondoljuk olyan komolyan. Pedig ez a kérdés sok lemondással jár. Ennek kimondásával együtt jár az, hogy lemondok saját akaratomról, mert elhiszem, hogy Isten bárhogyan is cselekedjen velem az a javamat fogja szolgálni.

2012-01-31T17:13:00.002+01:00

A KERTÉSZ

A reggeli órákban a kertész kiment, hogy gondozza kertjét. Az egyik ribizlibokornak túlságosan nagyra nőttek az ágai és félt, hogy nem fog termést hozni, ezért visszametszette őket. Ahogy visszavágta ágait, a végénél nedves lett, olyan, mintha sírna a bokor.
A kertész úgy érezte, mintha beszélne hozzá, és ezt mondaná: Ó, kertészem hogy tehetsz ilyet velem? Azt gondoltam, hogy a barátom vagy, aki szeretettel gondot visel rólam, mióta csak elültettél. Nem látod, milyen szépen fejlődök? Már majdnem fele akkorára nőttem, mint a kerítés melletti fák, és nemsokára olyan nagy lehetek, mint ők. De te most levágtad ágaim és szépséges leveleim odalettek. Csalódott és keserű vagyok, hogy így bánsz velem...
Erre a kertész szelíd, szeretetteljes hangon így felelt: Kérlek, ne sírj! Szükséges volt megmetszeni téged. Nem azért ültettelek, hogy nagyra nőj és árnyékot adjál, hanem, hogy termést hozzál. A fák a kerítés mellett hiába nagyok, de nem képesek termést hozni, szemben veled. Ha nem vágom vissza ágaidat, akkor minden erőd elmegy arra, hogy nagyobbra nőj, de akkor nem lennél képes termést hozni. Ne aggódj, egy napon hálás leszel azért, amit tettem. Lehet, hogy most még nem érted, de bízz bennem és javadra lesz. Nagyon hálás leszel, amikor meglátod a termésedet.
Az évek során a kertésznek egyre több kertre kellett ügyelnie. Arról álmodozott, hogy egy napon rábízzák az egyik arborétum gondozását. Úgy tűnt, hogy álma megvalósul, de végül - nem tudni, milyen okból - egy másik kertész kapta meg az állást, akinek fele annyi tapasztalata sem volt, mint neki. A kertész nagyon elszomorodott és Istenhez kiáltott: Istenem, hogyan tehetted ezt velem? Hosszú évek munkája és fáradozása, erre egy ilyen ember kapja meg ezt az állást. Azt hittem, hogy segítségemre leszel és támogatsz, hogy előrébb jussak, és pont a cél előtt teszed ezt? Miért vagy ilyen kegyetlen, mivel érdemeltem ki??
Isten gyöngéd hangon így felelt: A te életedben Én vagyok a kertész. Ekkor a kertésznek eszébe jutott, hogy évekkel ezelőtt ő mit mondott a bokornak... Sokszor van az, hogy az ember úgy érzi, megrekedt az élete.

De Isten útjai kifürkészhetetlenek. Ő még a legrosszabb dolgot is a javunkra tudja fordítani. Ismer minket, és a javunkat akarja, nekünk végeznünk kell a ránk bízott feladatot és bízni Istenben, hogy Ő vezérli életünket és soha nem hagy cserben, még ha valamikor úgy is érezzük. Jézus azt mondja: Ne aggódjatok életetekért!

2012-01-29T15:31:00.002+01:00

Ne csak álmodozz...

Egyszer egy szegény asszony talált egy tojást.
Boldogan hívta magához a férjét és gyermekeit.
- Megszűnt a nyomor- mondta nekik.
- Nézzétek mit találtam: egy tojást. Nem esszük meg, hanem átvisszük a szomszédasszonyhoz, hogy tegye a kotló alá és keltesse ki. Így hamarosan lesz egy csibénk, amelybõl nemsokára tyúk lesz.
Természetesen azt sem esszük meg, hanem hagyjuk, hogy tovább tojjon, hogy legyen sok csirkénk, meg tyúkunk és még több tojásunk.
Nem eszünk sem tojást, sem csirkét, de még tyúkhúslevest sem.
Mindent eladunk, és az árán veszünk egy borjút. Neveljük a borjút, amíg tehén lesz belõle. A tehénnek lesz sok borjúja, nekünk meg lassan egy egész csordánk.
Eladjuk a csordát és veszünk az árán egy telket, a telekre építünk, az egyik részt eladjuk, és veszünk rajta....,
Amíg nagy lelkesedéssel így szónokolt az asszony, a tojás kicsúszott a kezébõl, leesett a földre, és nem maradt belõle más.....csak egy álom.

A mi elhatározásaink is gyakran hasonlítanak ennek az asszonynak a fecsegéseire?

Majd megcsinálom. Majd megmondom. Elfogom érni.
Aztán telnek a napok, az évek és nem csinálunk, nem teszünk meg semmit.

(Szerzõje ismeretlen)

2012-01-29T14:46:00.000+01:00

"Akkor kiáltasz és az Úr meghallgat,

jajgatsz és Ő azt mondja: Ímé itt vagyok.

(Ézsaiás 58:9)

Isten csodálatosan segít bajba jutott népén, ha az nem felejt el hozzá kiáltani. Ott áll a bajban lévő oldalán, meghallgatja és jelenlétével támogatja. Kiáltsunk hát először Őhozzá!

2012-01-29T14:40:00.002+01:00

HA NEHÉZ AZ ÉLET

„Minden gondotokat ő reá vessétek, mert néki gondja van reátok.”

(1. Péter 5,7)

Egy pianínót kellett felvinnünk Budapesten a Szív utca egyik magas bérházának a legfelső emeletére. Hárman voltunk, de egyikünk sem volt egy kigyúrt bútorszállító. Nagy nehezen bevittük a lépcsőházba, de a neheze még előttünk állt. Valahogy a lépcsőkkel meg kellett küzdenünk. Ketten elől emelték, egyikünk hátulról tolta. Végre nagy nehezen felértünk a harmadik emeletre. Beforgattuk az ajtón, majd a végleges helyére tettük és kipróbáltuk.

Szörnyű hangot adott ki, lehangolódott.

Arra gondoltam, ha hivatásos bútorszállítók szállítják, vajon miért viszik fel olyan könnyedén?

Nem csak azért, mert erősebbek, - ezért is- hanem mert tudják hol kell megfogni, hová kell helyezni a kötelet hogy könnyen fel lehessen emelni.

Mindannyian küzdünk nehézségekkel, gondokkal.

A fenti ige azt mondja, hogy ezeket a gondokat adjuk át Jézusnak, és neki is gondja van ránk.

Hogyan segít hordozni a terheinket?

Ha elhagyott valaki, ha munkahelyi, családi problémákkal küzdesz, és ezek elviselhetetlenül nehezek add át Jézusnak. Te egyedül összeroskadsz alatta. Jézussal együtt minden teher könnyebb. Ezek után sem lesz probléma nélküli életed, de Jézus megtanít, hogyan kezeld a nehézségeket.

Máté evangéliumában maga Jézus mondja, hogy „Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű.”

2012-01-28T11:08:00.004+01:00

Születésnapomra kaptam!

Köszönöm!

Ároni áldás

"Áldjon meg téged az ÚR, és őrizzen meg téged!
Ragyogtassa rád orcáját az ÚR,
és könyörüljön rajtad!
Fordítsa feléd orcáját az ÚR,
és adjon neked békességet!"
(4. Mózes 6,24-26)

2012-01-27T17:29:00.003+01:00

Oregano olaj:
természetes antibiotikum!

Jó tudni!

Az oregánó a természet antibiotikuma, baktériumölő hatása a penicillinével vetekszik. Ráadásul az ára jóval alacsonyabb, mint némelyik gyógyszeré.

Enyhíti a megfázásos, influenzás tüneteket, tisztítja a légutakat, csillapítja a köhögést.

De enyhíti az orrmelléküreg gyulladást és a tüdőgyulladást is, eltünteti a szemölcsöket valamint a fejbőrről a korpát, segít ízületi fájdalmak esetén, és még az idegeket is nyugtatja.

Ha valakinek a házi patikájából eddig hiányzott az oregánó olaj, ideje beszereznie.

A Science Daily online tudományos magazin híradása szerint az oregánó olaj relatíve kis dózisban is hatékony a staphylococcus nemzetség baktériumai ellen is, hatásossága a penicillin baktériumölő képességeivel hasonlatos. A staphylococcus jelentős szerepet játszik kórházi járványok kialakulásában, és a baktériumcsoport ma már jó pár antibiotikumra rezisztens.

Rengeteg baktériumfaj ellen hatásos

Az aromaterápiával a párizsi Orvostudományi Egyetemen a hetvenes évektől foglalkozó Paul Belaiche professzor számos kísérlete igazolta az oregánó olaj hatásosságát. A szer gyakori, alattomos baktériumcsoportokkal szemben is hatékonynak bizonyult: laboratóriumi körülmények között az oregánó olaj például elpusztította a pneumococcus baktériumok 96 százalékát, valamint a neisseria, a proteus és a staphylococcus baktériumoknak 92 százalékát.

A pneomococcus komoly fertőzéseket, így agyhártyagyulladást, tüdőgyulladást, fülfertőzéseket, továbbá arcüreggyulladást okozó baktérium.

A neisseria fajok közé tartozik például a nemi betegség okozó neisseria gonorrhoeae baktérium, valamint a neisseria meningitidis, más néven memingococcus, amely szintén súlyos fertőzéseket, például agyhártyagyulladást, vérmérgezést okozó parazita.

A proteus baktériumok bélfertőzéseket okoznak, a staphylococcus baktériumok pedig az akut hányással járó, csoportos ételmérgezésekért is felelősek.

Az oregánó olaj továbbá elpusztította a streptococcus baktériumok 83 százalékát és az enterococcus 78 százalékát is.

A streptococcus egyes fajtái felelősek az akut torokgyulladásért, az enterococcus baktériumok pedig szerepet játszhatnak húgyúti fertőzésekben, sebek elfertőződésében, de még az anorexiával is kapcsolatba hozzák.

Belaiche professzor kísérletei azt is igazolták, hogy az oregánó olaj hatásos a candida baktériumok ellen is (78 százalékukat pusztította el), valamint a tüdőfertőzésekért felelős klebsiella baktériumok ellen (szintén 78 százalékukat ölte meg).

Egy mexikói kutatás a súlyos hasmenéssel járó giardiás fertőzések esetén találta hatásosnak az oregánó olajat, és egy amerikai kutatás pedig nagyon előnyös antibakteriális tulajdonságaira hívja fel a figyelmet az olyan népszerű parazitákkal szemben, mint a staphylococcus, az E. coli, és listeria. Végül egy brit kutatás 25 különböző baktériummal szemben mutatta ki az oregánó olaj baktériumölő

képességét.

A természet tehát egy különleges antibiotikummal ajándékozta meg az emberiséget - igazán megérdemli a helyét a házi patikában.

Itthon inkább fűszerként ismerjük

A szárított oregánó vagy magyar nevén szurokfű, illetve vadmajoránna leginkább az olasz konyha ételeinek fűszereként ismert itthon.

Hatásában és aromájában leginkább majoránnára és a kakukkfűre hasonlít.

Bab-, paradicsom-, hús- és halételek ízesítésére használják.

Teakánt elsősorban köhögéscsillapításra, nátha ellen használják.

Remek meghűlés elleni izzasztó teakeverék a következő: 1-1 csomag oregánó, bodzavirág, hársvirág, kamillavirág, majoránna keverékéből 2-3 evőkanálnyit adunk egy liter vízhez. 1-2 perces forralással főzetet készítünk, finom szűrön átszűrjük melyből napjában többször melegen iszogatunk.

Az élet gyógyfüve!

Az ősi indiai szerzetesek azt tartják, hogy: a hagyma, a fokhagyma és a gyömbér az élet három gyökere.

A bazsalikom, a kapor és az oregánó (szurokfű) pedig az élet három gyógyfüve.

2012-01-27T17:21:00.000+01:00

Bükkszentkeresztről Gyuri bácsi a füves ember és Dr. Dávid Tamás
professzor, a Magyarok Házából ill. Lébényből üzeni tisztelettel:
Emberek!
Ébresztő!!
Gyógyítható a rák, csak időben észre kell venni!!!
Mindig is gyógyítható volt!

Immunrendszer gyors tuningolásával, macskakarom és más
gyógynövényekkel, vitaminokkal, vörös szőlő maggal, más
antioxidánsokkal, kezdeti stádiumban tökéletesen GYÓGYÍTHATÓ A RÁK!

Megelőzésre, az immunrendszer erősítésére törekedjetek!!!
Első legyen a méregtelenítés, béltisztítás, és a savtalanítás!!!

Néhány tipp: jól felszívódó cink, kalcium, szelén, fagyöngy, vérehulló fecskefű+körömvirág, gyermekláncfű, tengeri algák, citrom, ginko biloba, máriatövis mag, a fent említett macskakarom, vörös szőlő magja, töményen, stb.

Minden féle-fajta és színű zöldség,gyümölcs fogyasztása korlátlan
mennyiségben!
A hús, és a stressz savasít! A zöldségek, gyümölcsök, a nevetés, lúgosít!

A lelki okokat is figyelembe kell venni, mint pl.: szeretet,
önmagunk elfogadása, kimászni az érzelmi traumából, akarni megoldani a problémát, és erősen hinni a gyógyulásban, Jézus hit - bibliai igazságok elfogadása!!!

Egyéb terápiák minden betegség ellen:
- helyes gondolkodás, derű, vidámság
- légzésterápia
- masszázs
- mozgás
és még sok más!

Lehet választani a gyógymódok között!
Tehát van megoldás, csak jó helyen kell keresni!
És ez minden betegségre vonatkozik!

Csak nem kell restnek lenni a jóra.
NE maradj közömbös!

2012-01-27T17:13:00.000+01:00

MAI REMÉNY

Krisztus testének szüksége van Rád

Mi együtt vagyunk Krisztus teste, és egyénenként szükséges részei annak. (lásd I.Kor. 12:27) Ez csupán egy indok, hogy miért szükséges, hogy gyülekezeti közösséghez tartozz. Azzal, hogy a többi hívő felé gyakorlati módon szolgálsz, betöltöd az elhívásod.

A Biblia azt mondja: "Ti pedig Krisztus teste vagytok, és egyenként annak szükséges tagjai." (I.Kor. 12:27)

A te szolgálatod igenis lényeges Krisztus testében- ugyanúgy, ahogy minden gyülekezet az. Mindannyiunknak megvan a szerepe, és minden szerep és feladat fontos. Nincs lényegtelen vagy kis fontosságú feladat Isten szolgálatában, minden szolgálat fontos és számít Isten országában.

Ugyanígy, nincs jelentéktelen missziós terület a gyülekezetben sem. Van, olyan, amely mindenki szeme előtt történik, de van olyan szolgálat is, ami a színfalak mögött zajlik. Mindegyik értékes. Kis vagy színfalak mögött zajló szolgálatok sok esetben nagyobb hatásúak, mint a "látható" szolgálati tevékenységek. A lakásomban nem az ebédlőben lévő nagy csillár a legfontosabb fényforrás. Számomra a legfontosabb a kis éjjeli lámpám, amely segítségével nem ütöm meg magam, ha éjszaka kikelek az ágyamból. Nincs összefüggés a dolgok mérete és fontossága között. Minden szolgálat számít, szükségünk van egymásra, hogy megfelelően működjön Krisztus teste.

Mi van olyan esetben, ha a tested egy része képtelen megfelelően működni? Megbetegszel, és a tested többi része is szenved ettől. Csak képzeld el, hogy egy nap a májad úgy dönt, hogy mostantól kizárólag önmagáért fog élni. "Fáradt vagyok és elegem van! Soha többé nem akarom kiszolgálni a testet! Egy év szünetre van szükségem, hogy addig engem tápláljanak. Azt fogom tenni, ami a legjobb nekem! Valaki másnak át kell vennie a a helyemet!"

Mi történne így? A tested egyszerűen elkezdene haldokolni. Manapság gyülekezetek ezrei haldokolnak azért, mert keresztények nem hajlandóak részt venni a szolgálatban. Ücsörögnek az oldalvonalnál, mintha csak nézők lennének a lelátón, és emiatt szenved Krisztus teste. Ahogy korábban is említettem, Isten olyan szolgálatra hív, amely túllép minden elképzeléseden. Ő azért teremtett TÉGED, hogy olyan jó cselekedetekkel teli életed legyen, olyat, amelyet Ő már rég elkészített számodra. (lásd: Ef. 2,10.) Ha bármikor, bármilyen módon szolgálsz mások felé, valójában Istent szolgálod.

(Rick Warren Daily Hope 2010, október 10).

2012-01-26T10:02:00.001+01:00

Spurgeon

Egy nemesember hagyatéka

Egy bizonyos hegyi faluban évszázadokkal ezelõtt egy nemesember azon gondolkodott, hogy milyen örökséget hagyjon a falu lakóinak. Végül eldöntötte, hogy templomot épít hagyatékként. A templomépítés tervét titokban tartotta egészen a befejezésig. Amikor az emberek összegyûltek, csodálkoztak a templom szépségén és tökéletességén. Sok dicsérõ megjegyzés után egy jó megfigyelõ megkérdezte: "De hol vannak a lámpák? Miként világítják meg a templomot?" Anélkül, hogy válaszolt volna, a nemes rámutatott a falon lévõ lámpatartókra, aztán minden egyes családnak adott egy lámpát, hogy vigyék magukkal az istentiszteletre és függesszék fel a falra: " Valahányszor itt vagytok, az a hely, ahol ültök, világos lesz" - felelte a nemesember." Amikor pedig nem lesztek itt, az a hely sötét lesz. Amikor távol maradtok a templomtól, Isten házának bizonyos része sötéten marad."

Vajon a mi lámpásunk meg van gyújtva? Azon a helyen világítunk ahová Isten helyezett minket? Ha a megfelelõ helyen világít életünk akkor igazi a mi Krisztus várásunk.

2012-01-22T19:19:00.000+01:00

"Beteljesíti az Őt félők kívánságát; kiáltásukat meghallgatja

és megsegíti őket."

(Zsoltárok 145:19)

Ez az ígéret értelemmel tölt meg minden Istenhez idézett szavunkat, amelyben őszinte kéréssel fordulunk hozzá.

Ez a vers bátoríthat akkor is, amikor elesettségünkben, nehéz helyzetünkben szólítjuk meg Őt.

2012-01-21T10:23:00.002+01:00

Lelki egészség

BELSŐ BIOLÓGIAI ÓRÁNK

Hánykor érdemes lefeküdnünk, hogy reggel kipihenten, „harcra készen” ébredjünk? Mikor fog igazán jól az agyunk, hogyan érdemes beosztani élet-, munka- és tanrendünket? A válaszadásban segít belső biológiai óránk ismerete.

Az emberi test egyik legfontosabb jelenségéről az utóbbi időben újabb és újabb hipotézisek láttak napvilágot. Ezek szerint a következőkben foglalható össze, hogy mi is történik bennünk éjjel és nappal, óráról órára.

Éjfél után egy óra: A legtöbb ember már körülbelül három órája alszik, és átjutott az alvás valamennyi fázisán. Következik az éber alvás, amikor könnyen felébredhetünk. Ilyenkor vagyunk a legérzékenyebbek a fájdalomra.

Két óra: A legtöbb belső szerv takarékosan működik. A máj viszont kihasználja e nyugalmi időt, és a szervezetből erőteljesen eltávolítja a mérgeket. Testünkben folyik a „nagymosás”. Ha még nem alszunk, feltétlenül kerüljük a kávé-, tea-, és (főleg) az alkoholfogyasztást. Ilyenkor legjobb egy pohár víz vagy tej.

Három óra: Testünk pihen. Ha kénytelenek vagyunk ébren tölteni az időt, koncentráljunk az elvégzendő feladatra. Ilyenkor legalacsonyabb a vérnyomásunk, leglassúbb a pulzusunk és légzésünk.

Négy óra: A vérnyomás még alacsony, és minimális mennyiségű vér áramlik az agyba. Ez a kritikus óra: ilyenkor hal meg a legtöbb ember. A test a lehető leglassúbb „járattal” dolgozik, azonban a hallás már élesedik, és a legcsekélyebb zaj is felébreszt.

Öt óra: A vese nyugalomban van, nem dolgozik. Már többszörösen átmentünk az alvás valamennyi fázisán: az éberalváson, az álmon, valamint az álom nélküli mélyalváson. Aki ilyenkor kel fel, egykettőre friss és élénk lesz.

Hat óra: Növekszik a vérnyomás, erősebben dobog a szív és a pulzus normálissá válik. Hiába szeretnénk tovább aludni, testünk már felébredt.

Hét óra: Ilyenkor rendkívül erős a test immunitása, jelentősen csökken a fertőzés veszélye vírusoktól és baktériumoktól.

Nyolc óra: A test kipihent, a máj megtisztította szervezetünket a mérgező anyagoktól. Semmi esetre se igyunk ilyenkor alkoholt, mert ez további súlyos megterhelést jelent a szervezetre.

Kilenc óra: Növekszik a pszichikai aktivitás, csökken a fájdalomérzet. A szív teljes ütemben dolgozik.

Tíz óra: Aktivitásunk fokozódik, „formában vagyunk”. Képesek lennénk sziklákat megmozgatni, hegyet elhordozni. Ez a lendület körülbelül délig tart. Aki ilyenkor kávé mellett üldögél és üres fecsegéssel csapja agyon az idejét, könnyelműen elpazarolja energiakészletét.

Tizenegy óra: Szívünk pszichikai aktivitásunknak megfelelően, ritmikusan dolgozik. Fel sem veszi a megterhelést.

Tizenkét óra: Bekövetkezik a pillanat, amikor minden belső tartalékunk, energiánk munkára vár. Kár már ilyenkor jóllaknunk, ajánlatos egy keveset várni az ebéddel.

Tizenhárom óra: A vese pihen, a vérbe kevesebb szőlőcukor kerül. Mögöttünk van a napi aktivitás első fázisa. Fáradtságot érzünk, pihenésre van szükségünk.

Tizennégy óra: Az energia csökken, és reakciónk lelassul. A huszonnégy órás ciklus második legmélyebb pontja ez.

Tizenöt óra: Közérzetünk javul. Érzékszerveink különösen jól működnek, kitűnő a szaglásunk, nagyszerűen meg tudjuk különböztetni az ízeket. Az ínyencek ilyenkor ülnek asztalhoz.

Tizenhat óra: A vérben növekszik a cukortartalom. Ez azonban normális dolog, nem jelent betegséget, mivel a cukorszint majd újra csökken.

Tizenhét óra: Teljesítményünk még kitűnő. A sportolók épp ilyenkor edzenek intenzíven.

Tizennyolc óra: Újra csökken a fájdalomérzet. Még kedvünk van a mozgásra, azonban pszichikai frissességünk fokozatosan csökken.

Tizenkilenc óra: Emelkedik a vérnyomásunk, pszichikailag bizonytalanok, idegesek vagyunk, még apróságokért is hajlamosak vagyunk a veszekedésre. Az allergiában szenvedők számára kedvezőtlen időpont. Néha a fejünk is megfájdul.

Húsz óra: Testsúlyunk eléri a napi maximumot és reakcióink rendkívül gyorsak. A gépkocsivezetők formában vannak, ilyenkor történik a legkevesebb baleset.

Huszonegy óra: Pszichikailag újra stabilizálódunk. Ez az időszak nagyon alkalmas arra, hogy a diákok megtanulják a leckéjüket vagy a színészek a szerepüket, mivel az emlékezet befogadóképessége este növekszik.

Huszonkét óra: A fehérvérsejtek száma mm²-ként öt-nyolcezerről tizenkettőre szaporodik. Emelkedik a testhőmérséklet.

Huszonhárom óra: Testünk már pihenésre készülődik, de folytatódik a sejtek megújulása.

Huszonnégy óra: Ha huszonkét órakor tértünk aludni, kellemesen tölthetjük az éjszakát. Testünk, agyunk megszabadul mindattól, ami felesleges.

10 TANÁCS AZ EGÉSZSÉGED ÉRDEKÉBEN

1. Az indulatosság a szívet fáradttá teszi. Ezért ne légy indulatos, még felfortyanó sem, hanem gyakorold a türelmet.

2. Az uralkodási vágy légszomjhoz és asztmához vezet. Ezért ne mindig te légy az első, hanem engedj mások kívánságainak, alkalmazkodj.

3. Irigység az epének és a májnak a működését zavarja. Ezért gondolj azokra, akiknek kevesebbjük van, mint neked.

4. Zsugoriság görcsösíti a beleket, az egoizmus a gyomrot. Ezért légy bőkezű.

5. A féltékenység az ízületekben, izmokban salakot képez, a bőrt tisztátalanná teszi, zavarja a növekedést. Légy a háttérben.

6. Szorongás és nyugtalanság a vesét és hólyagot megterhelik, ezért a te terhedet viseld nyugodtan.

7. Lustaság zsírossá tesz. Ezért légy tevékeny, tarts mértéket az evésben és ivásban.

8. Neked magadat kell legyőznöd, ezáltal te a betegségből az egészségbe megtalálod az utat.

9. A betegség egy jel, hogy a te utad vagy a te elődeidé nem volt helyes.

10. Segíts a te felebarátodon, és az Isten a barátod az égben és itt a Földön.

(Are Waerland)

2012-01-19T09:45:00.000+01:00

Isten akaratát szem előtt tartva

1.Thessz. 4,1-12
"Az az Isten akarata, hogy megszentelődjetek: hogy tartózkodjatok a paráznaságtól."
(3.v.)

Mindenki, aki Jézussal akar élni, járni, ismételten felteszi a következő kérdést: Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem? Hogyan élhetek úgy, hogy az neked tetsző legyen? Pál apostol emlékeztet arra, ami minden keresztyénre egyformán érvényes: Isten igenis akarja a mi megszentelődésünket! Ez a fő hivatásunk (7.v.). A megszentelődés azt jelenti, hogy egyre inkább a gyakorlatban éljem meg azt, amivé Isten ereje által lehetek, vagyis legyek minél inkább „Jézushoz hasonlító” ember. Isten szemében ugyanis szent és igaz vagyok, tehát e földön szükséges és kötelező a „Jézushoz hasonló” életre törekednem.

Igyekezzem úgy élni, ahogy Ő élt. Szeressem embertársaimat, teljesen bízzak Istenben, hogy az ő ereje, hatása felismerhetően jelenjen meg életemben! Pál apostol konkrét példákat is hoz arra, hogy hogyan kell viselkednünk a barátaink között, a házastársunkkal, a többi keresztyénnel, és a napi találkozások során bármely más emberrel. Jézushoz hasonlóan élni azt is jelenti, hogy nem bízhatok saját magamban, hanem amint azt Jézus is tette, éljek teljes összhangban Istennel. (János 5,19 kk.)

Elgondolkodtató: Életednek mely területein szeretné Isten most elérni, hogy Jézushoz hasonló légy? Építs Isten erejére, ezen keresztül tud megajándékozni önmagával!

Ajánlott igeszakasz: Kolossé 3,12-17.

Forrás: Fénysugarak - 2009.

2012-01-19T09:42:00.000+01:00

A hitben megőrzötten

1.Thessz. 3,1-13
"…titeket pedig az Úr gyarapítson és gazdagítson…"
(12.v.)

Pál apostolban nagy az aggodalom: vajon mennyi maradt meg az ő három hetes evangélizációjából az emberekben?

Hírt akart kapni felőlük, ezért elküldte hozzájuk Timóteust, aki miután visszatért, a thesszalonikaiak élő hitéről és szívből jövő szeretetéről számolt be. Isten a kicsiny kezdetből nagy gyülekezetet hozott létre.

Pál tanácsokat ad a hitben való növekedésünkhöz:

1. A szorongattatásokhoz és a nehézségekhez ne így viszonyulj: „Ha Isten ezt megengedte, mindent feladok!” Biztos, hogy jönnek majd nehézségek, és harcolnod kell (3.v.). A thesszalonikabeliek minden gondjukat Isten elé viszik és engedik, hogy a próbák közelebb vigyék őket Istenhez. Aki őreá utalva él, az a hitében növekedni fog.

2. Tájékozódj a körülötted élők hittapasztalatairól (5-9.v.)! Hívjatok meg az alkalmaitokra nagyobb tapasztalattal rendelkező testvéreket. Tudakozódjatok misszionáriusoktól arról, hogy Isten milyen csodákat képes ma is tenni. Mások tapasztalatait látva, és az ezekből merített öröm segítségével hited erősödni fog, és az elkötelezettséged Jézus iránt bizonyosan növekszik.

3. Kezdj el imádkozni másokért, és fogadd el, hogy mások is imádkozzanak érted! Kérj meg másokat, hogy imádkozzanak veled a hitben való növekedésedért és Jézushoz fűződő kapcsolatod erősödéséért (11-13.v.)!

Elgondolkodtató: Mikor imádkoztál utoljára másokért?

Ajánlott igeszakasz: Róma 5,1-5.

Forrás: Fénysugarak - 2009.

2012-01-15T12:45:00.000+01:00

2.Kor. 11,16-33

"Ha dicsekednem kell, gyengeségeimmel fogok dicsekedni. "

(30.v.)

A hasznos, mint rossz példa?

Keserűnek tűnik az apostol. De mégsem az. Mint amikor egy kabaréművész felfed egy visszás helyzetet, úgy rántja le Pál a leplet a hamis apostolokról, és összehasonlítja magát velük (17-21.versek). Apostoli tekintélyét támadták meg. Görögországban az emberek a szépségért és a pallérozott beszédért rajongtak. Pál bizonyára túlságosan egyszerű volt. Hamar elfelejtették azt, hogy az evangéliumot vitte, és ezért kockáztatta életét is. Sok áldozatot hozott. A hála még keresztyén körökben is ritka. Pál apostol ezen felül keményen ellenezte a már a gyülekezetben is megjelent laza erkölcsöt. Hogy van ez nálunk? Nem hallgatjuk-e szívesebben az uniformizált, remek prédikátort, aki nagyszerű show-t kínál, és szokatlant, mégis kellemeset mond? Nem inkább a "sztár-prédikátorokat" kívánjuk hallgatni, mint a kegyes, de "egyszerű" lelkészünket? Nem nézünk gyakran lekicsinylően idős nőtestvéreinkre, akik "nem csinálnak semmit", csak imádkoznak? Ilyenkor éppen azt nem vesszük észre, ami Istennek tetszik.

Elgondolkodtató: Hogyan látjuk magunkat korinthusi levél tükrében? Milyen tanulságot vonunk le ebből?

Ajánlott igeszakasz: Filippi 2,12-24.

FÉNYSUGARAK - 2008.

2012-01-13T17:08:00.001+01:00

Ne vess el, Istenem!

„Ne vess el orcád elől, szent lelkedet ne vedd el tőlem!”

(Zsoltárok könyve 51:13)

„Nem a pénz számít. Mi a bizalmat többre tartjuk.” Sokféle helyzetben elhangozhat egy ilyen mondat. Legyen szó üzleti életről, baráti, családi, vagy hittestvéri kapcsolatokról – időnként lehetnek problémák. Kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy egyik legdrágább kincsünk kerül veszélybe. Az a bizalmi tőke, amit ha egyszer eljátszunk, nagyon nehéz újra visszaszerezni.

Dávid épp most játszotta el ezt a bizalmi tőkéjét Istene előtt. Nátán szembesíti bűnével, amit nem lehet és nem is érdemes tagadni. Isten sem a magyarázatra kíváncsi. Jól ismeri Dávid értékeit, képességeit, és gyenge pontjait is. Tudja, hogy még az is elbukhat, aki áll, mert a bűn magva mindenkiben ott rejtőzik. Dávid könyörgésében részletes beismerő vallomást tesz, és Isten kegyelmét, megtisztítását kéri.

De még ennél is többet. Többnyire nem ezt a mondatot szoktuk idézni az 51. zsoltárból, mégis a bűnbánó ember belső küzdelmének a lényegét ragadja meg. Mert a bűnbánat lényege, hogy rádöbbenjünk a bűn Istentől eltaszító hatására. Dávid szeretne megtisztulni, új lehetőséget kapni, de nem csak azért, hogy valahogy jól jöjjön ki a történetből, hanem mert fél, hogy bűne végleg elszakítja Istentől.

Ha Isten valakit elküld színe elől, ha feladja a Lélek megmentésért való fáradozását, az ember élete menthetetlen. Amíg Isten jelenlétébe fogad, van reménységünk, addig még van kegyelem. Emlékeznünk kell arra, hogy Isten bizalmát is el lehet játszani. Felfoghatatlan a kegyelme és hosszútűrése, de mindannyiunk érdeke, hogy a bűnt komolyan vegye.

Urunk nem küld minden egyes „bűntettünk” után prófétákat, hogy figyelmeztessen és megtérésre vezessen. Prófétai, igei üzenete mégis naponta hallható lehet a Lélek által, aki még hatékonyabban győz meg bűneinkről, mint bármelyik ember. A töredelmes és megtört szívet pedig nem veti meg Isten!

2012-01-11T10:37:00.003+01:00

Losonczi Léna

Boldog vagyok...

(Máté 5,2-12)

Boldog vagyok, mert szememet

fel, a hegyekre emelem,

lábadnál hallva tanításod,

édes Megváltóm, Mesterem.

-------------------

Boldog vagyok, mert szegény lelkem

Általad gazdag lehetett,

boldog, ha bűnöm miatt sírok,

mert vigasztalást nyerhetek.

Boldog vagyok, ha a szívemben

alázat, csend és béke van,

boldog, ha embertársaimhoz

mindig szelíden szól szavam.

Boldog vagyok, mert szent Igédre

lelkem naponta éhezik,

s az igazságra szomjazó mind

– tudom – megelégíttetik.

Boldog vagyok, ha megbocsátok,

mert én is irgalmat nyerek,

boldog, mert megtisztított szívvel

meglátom majd Istenemet.

Boldog vagyok, mert megváltottként

békességre igyekezem,

és Jézus Krisztus érdeméért

gyermekének neveztetem.

Boldog vagyok, ha Őérette

háborúságot szenvedek,

ha kicsúfolnak és megvetnek

a hitemért az emberek.

Boldog vagyok, ha szidalmaznak,

ha gonoszt szólnak ellenem,

mert tudom – Jézus megígérte –,

a mennyországban lesz helyem.

----------------------

Boldog vagyok, ujjong a lelkem,

mert a jutalmam végtelen,

bőséges lesz ott fenn a mennyben,

hol dicsérhetem Istenem!

Forrás:

Vetés és aratás című magazinból

2012-01-08T13:11:00.001+01:00

Palercsik László

Hittel, őszintén

Íme hát véget ért,

Mi eddig bennem élt,

Egy vélt igazság

Tudatában épült a valóság.

Szárnyakon jött a felismerés,

Hogy nem lesz ezért itt elismerés.

Mily nagy kár, hogy bűnöm csak annyi,

Hogy nem tudok hazudni, s megalkudni,

És nem vétek többet,

Mint amennyit lehet-

Mert ma a bűnért elismerés jár,

S a becsületre itt börtön vár.

Így hát halni készül a becsület,

Új formát ölt a bűnbe esett,

Hisz törvény oldja fel bűneit,

Majd jutalmazzák tetteit.

Szeretett aki szerethetett, ha szeretett,

S majd eltemet aki már rég elfeledett!

Többen gyűlöltek, mint amennyit szerettem,

Pedig ellenük soha nem is vétettem.

Így szaporodik el a butaság,

S a végtelenből lesz egy zárt világ.

Szép az élet, mondják oly sokan,

Kiknek otthonuk a hegy tetején van,

S a völgyben még nem jártak soha,

Hisz a fény is tovább él a magasban,

Mert csak az árnyék vetődik a mélybe,

És nincs ösvény, ami fölfele vezetne.

Kértek volna sokan, hogy legyek velük fent,

De maradtam inkább egyedül idelent-

Mert a völgyben virágok közt, béke honol,

Míg a vad hegytetőn, a madár sem dalol.

Nem várom, hogy nevemet bárhol jegyezzék,

Életem szürkeség, nem kell, hogy szeressék!

De talán nem éltem hiába hazámban,

S ki érti lelkemet majd hordozza magában!

Istent elfogadom, de más szolgája nem leszek,

Inkább meghalok, mintsem áruló legyek!

Hittel élek őszintén,

Meghalni is így szeretnék!

2012-01-05T14:47:00.001+01:00

"Mély víz az ember szívének a terve, de az okos ember kimeríti."

(Példabeszédek 20:5)

Néhány hete beszélgettem valakivel, aki elmondta, hogy milyen áldozatot szeretne meghozni azért a gyülekezetért, melynek tagja, melyben rendszeresen Istent dicséri. Konkrét terveket vázolt fel előttem, hogy hogyan segít majd a szolgálatban. Nem gyakran hall ilyet az ember, ezért arra gondoltam, hogy mekkora áldás, ha valaki nemcsak „fogyasztó” keresztyén, azaz nem csupán eljár a templomba és ezzel letudva a hitélet, hanem azon töri a fejét, hogy mit tehetne azért a gyülekezetért, melyet minden gyarlósága és tökéletlensége ellenére is a magáénak érez.

Testvérem! Neked van már ilyen terved az idei évre? Azt tedd, amire Isten indít. Ne kényszerből, vagy kedvetlenségből tegyél valamit, hanem azért, mert úgy szeretnéd. Mert szabad vagy rá. Isten nem erőltet rád semmit, amit nem akarsz. Szabadságod van használni és áldásnak lenni. Élj vele!

Forrás: Napi Ige és Gondolat - 2010.

2012-01-04T14:28:00.001+01:00

Dr. Les & Leslie Parrott:

Kapcsolatklinika

Ha anélkül próbálunk bensőséges kapcsolatot kialakítani másokkal, hogy tudnánk, kik is vagyunk, minden kapcsolatunkban saját magunk kiteljesedését fogjuk keresni.

Ha őszinték vagyunk magunkhoz, be kell látnunk, hogy sokan éreztük már úgy életünk folyamán, mintha hiányt szenvednénk valamiben. A magány érzése bizonyára egyikünk számára sem ismeretlen. Mindannyian átéltük, milyen érzés kívülállónak, kirekesztettnek és el nem fogadottnak lenni egy csoportban, ahová oly nagyon szeretnénk tartozni. Amikor pedig ilyen ürességet tapasztalunk, jellemzően valami rajtunk kívül álló dologgal próbáljuk az űrt betölteni. Vásárolunk, iszunk, eszünk, mindent megteszünk, csak hogy eltereljük figyelmünket a fájó magányról. Sokan így vigasztalják magukat: Ha majd megtalálom a megfelelő személyt, teljes lesz az életem. De sajnos ez nem ilyen egyszerű. Ha így volna, sohasem kellene csalatkoznunk barátainkban és nem romlanának el a házasságok sem. Ürességérzetünk hátterében valójában nem az áll, hogy valaki hiányzik az életünkből, hanem az, hogy a lelkünk nem egész, nem teljes.

Az egészséges kapcsolatok kialakításának elengedhetetlen feltétele, hogy jó úton haladjunk a kiteljesedés felé, valamint egészséges énképpel és helyes önértékeléssel rendelkezzünk.

Ha anélkül próbálunk bensőséges kapcsolatot kialakítani egy másik emberrel, hogy előtte mindenki mástól függetlenül "magunkra találnánk", semmi mást nem várunk majd a kapcsolattól, mint hogy valamiképpen kiteljesítse életünket.

Ha úgy kezdünk bele egy kapcsolatba, hogy nem érezzük magunkat értékesnek, semmi egyebet nem adhatunk a másiknak, csak a rászorultságunkat. S még ha meg is nyerjük az illető szívét, egy bizonyos idő elteltével akkor is szembesülni fogunk ürességünkkel. Ezért veszélyes ez a hazugság. Irreális és egyben jogtalan elvárás bárkivel szemben - legyen az barát, barátnő, férj, feleség - hogy teljessé tegye az életünket. Nem a környezetünkben élők dolga megteremteni identitástudatunkat és teljességérzetünket.

A teljessé válás egy folyamat, amelynek során megtanulunk meggyógyulni a sebeinkből, álarcok nélkül élni, kézbe venni a sorsunkat, valamint bízni Istenben.

Egyetlen kapcsolat sem befolyásolja erősebben, mivé is leszünk, mint családi kapcsolataink. Gondolataink, érzéseink, szavaink és tetteink nagyrészt abból a közegből fakadnak, amelyben felnőttünk. A tudat szintjén elfogadhatjuk vagy elutasíthatjuk az otthon tanult leckéket, ám tudat alatt szivacsként fogadjuk be és tesszük magunkévá legszűkebb környezetünk érzésvilágát, gondolkodás- és viselkedésmódját. Nem vonhatjuk ki magunkat a szülői ház hatása alól.

Családunkban tanuljuk meg, hogy bízhatunk-e az emberekben vagy sem, hogy szívesen adunk vagy jobban szeretünk kapni és azt is, hogy társas kapcsolatainkban bátrak és oldottak, vagy éppen ellenkezőleg, csendesek és visszahúzódóak legyünk. A család tanítja meg, hogy mely érzések helyesek és elfogadottak, és mit engedhetünk meg magunknak.

Családunk a számunkra előírt szabályokon, a ránk osztott szerepeken és az elénk adott kapcsolatmintákon keresztül, erőteljesen befolyásolja kapcsolatteremtési készségünket.

Nincs az a kapcsolat, amelyikért semmit sem kell tennünk.

2012-01-03T15:02:00.000+01:00

HOL A SZABADSÁG?

"Ahol az Úrnak Lelke, ott a szabadság."

(2.Ko.r 3,17b)

A hívő élet, a Jézus Krisztus követése mindig kényszer nélküli élet. Ahol kényszerek vannak, ott már nincs az Úr lelke.
Szabad vagy-e már a kívánságok rabságától? Ne kívánd azt, ami a másé! Nem csak anyagi dolgokra gondolok. Lehet kívánni a másik ember szolgálatát, kegyelmi ajándékát. Nem annyit jelent, hogy nem kívánom, tudom kívánni, de van lehetőségem arra, hogy ne kívánjam, mert szabad vagyok. Sokféle formája van a kívánság bűnének. A testem szolgasága is bűnre kötelez. A has szeretete, a lustaság kívánsága, a kényelemszeretet. Olyan jó, amit a Római levél mond, hogy nem vagyunk adósai a testnek.
Sok hívő embernek "törvényszaga" van. Kellemetlen levegő: ezt nem szabad, azt nem szabad. Akit még ez leng körül, nem szabadult meg a törvény szolgasága alól. Sok minden, amit törvényből teszek, nem jó másra, csak a test hízlalására. Ez a test dicsekedése, és rögtön a másik ember ítélése is. Ahogy törvénnyé tettem, már ítélem a másik embert, ha nem úgy csinálja, mint én.
Rettenetes, ha Isten hívő gyermekei újra alákerülnek a törvénynek, holott egyszer már megszabadultak. A törvény a személyes kapcsolat helyettesítője. Neked nem törvényre van szükséged, hanem Krisztusra. Szabadulj fel az elvek alól. Amit neked mond az Úr, azt ne vonatkoztasd másokra. Amíg ez az elvszerű levegő vesz körül, addig a körülötted élők nem Jézussal, hanem egy hívő szabállyal találkoznak. Jézus egy Vele kapcsolatban levő, Vele járó, szabad, boldog emberré akar tenni. Olyanná, aki Ura irányítása alatt teljes szabadságban él.

Trausch Liza "...BESZÉDED MEGELEVENÍT..."

2012-01-03T11:02:00.000+01:00

"Egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért."

(Filippi 3:14)

Mindenkinek van múltja. Sőt, nem ritkán súlyos terheket, fájdalmat, nyomorúságot magában foglaló ez a múlt. Mit kezdünk vele? Pál apostolnak is volt múltja. Volt egy Krisztus nélküli életszakasza. Sőt, üldözte a keresztyéneket. De megtért és Krisztus által reményteljes jövőt kapott. A múltat nem siratta, önmagát nem marcangolta azért, amit tett korábban, hanem a kereszt alá vitte imában, és a tanulságokat levonva lezárta azt, ami elmúlt. Lehet, hogy neked is erre van szükséged? Ami elmúlt nem jön vissza már. Tanulj belőle, okulj, de zárd le és lépj tovább! Tekints előre! Tűzz ki célokat magad elé és Isten segítségével élj céltudatos, Krisztusközpontú életet!

Forrás: Napi Ige és Gondolat - 2011.

2012-01-01T19:13:00.002+01:00

IV.századi áldás :

Az Úr legyen előtted,
hogy a jót mutassa neked.

Az Úr legyen melletted ,
hogy téged karjaiba zárjon és megvédjen.

Az Úr legyen mögötted,
hogy megvédjen a Gonosz cselvetéseitől.

Az Úr legyen alattad,
hogy felfogjon,ha leesel.

Az Úr legyen tebenned,
hogy megvigasztaljon ,ha szomorú vagy.

Az Úr legyen körülötted,
hogy megvédjen,ha mások rád rontanak.

Az Úr legyen fölötted,
hogy megáldjon téged.

Így áldjon meg téged a jóságos Isten,ma ,
holnap és minden időben .

Ámen.

2012-01-01T19:04:00.002+01:00

"Én világosságul jöttem e világra, hogy senki ne maradjon a sötétségben, a ki én bennem hisz"

(János 12 : 46)

2011-12-31T14:08:00.002+01:00

Jöttek és láttak

János 1,35 -42.

Mennyi időt töltöttem ma Jézussal? Átéltem-e vele valamit? Csak "vonszoltam" magam a mai napot keresztül,vagy az Ő erejéből éltem? Néha esténként ilyen kérdések járnak a fejemben, és azt kívánom, bárcsak legalább a délutánt vagy az estét együtt töltöttem volna Jézussal!

És bár tudom, hogy most kissé kisarkítva szemlélem ezt a kérdést, ennek ellenére mégis hiányérzetem van, ami nyugtalanít. Végignézve a mai napomon, sajnos úgy érzem, hogy ez a nap nem nézett volna ki másként akkor sem, ha Jézus nélkül élnék.Nem érzek semmit abból a lendületből, megérintettségből és lelkesedésből, ami Andrást arra ösztönözte, hogy azonnal felkeresse a testvérét. Jól van, nyilván nem kell mindennap mély lelki beszélgetéseket folytatni, amelyek valóban csak az élet igazán lényeges dolgaival foglalkoznak, de azért valami hasonló jó lett volna. Ám ekkor eszembe jut, hogy felhívhatnám az egyik régi barátomat, aki bizonyára örülne nekem. A szomszédainkat is meg akartam már hívni egy kávéra és egy kis süteményre...

Forrás: Fénysugarak - 2010.

2011-12-28T13:08:00.003+01:00

Ígéretek és csalódások

Lekció: Zsid. 11:8-16.

Textus: Péld. 13:12.

„Aki sohasem ette kenyerét könnyezve, aki gondterhes éjszakán sohasem ült sírva ágya szélén: az nem ismer titeket, mennyei hatalmak”- írja Johann Wolfgang Goethe a német költő óriás a „Wilhelm Mester tanulóévei” című regényében, s mi máris nyugodt szívvel hozzátehetjük: bizony mennyire igaza van! Mert a lelki vívódások, a belső harcok, a hitbeli csalódások nem az Istent nem ismerőknek, de még csak nem is az alkalmilag vallásosaknak az élményei, hanem a hívő embereknek. Akik tudják mit jelent Isten válaszára várni egy kiélezett erkölcsi dilemma során, amikor kevés az idő, és dönteni kell. Akik ismerik a kétségek fojtogató feszültségének az érzését. És akik nem szégyellik bevallani, hogy ők már csalódtak Istenben, vagy az Ő ígéretében!

Ismertem egy asszonyt, egy édesanyát, aki egy másik budapesti gyülekezet elkötelezett tagja és gyermekmunkása volt, és akiről váratlanul kiderült, hogy gyógyíthatatlan rákbeteg. Amikor megtudta ezt a környezete, a gyülekezete, akkor megindult érte az imaharc, hiszen fiatal volt még, s több gyermeket is nevelt. Buzgón könyörgött érte család és gyülekezet, abban a reményben, hogy Istennek semmi sem lehetetlen, és az Úr még ígéretet is tett erre nekik egy igén keresztül. Amikor azonban néhány hónap után még is meghalt sokan úgy érezték, hogy csalódtak Istenben. Hiszen nem ezt ígérte!

Kedves testvérek, kedves gyülekezet, az a bölcs mondás, amit a Bibliaolvasó Kalauzunk szerint mai napra kijelölt fejezetből, a Példabeszédek Könyvéből az imént felolvastam az ígéretekre való várakozás és az ígéretek megvalósulása közti feszültségre irányítja a figyelmünket: „A hosszú várakozás beteggé teszi a szívet, de a beteljesült kívánság az élet fája.” (Péld. 13:12.) Annak az Ábrahámnak az élete pedig, akinek történetét szintén a napokban olvashatjuk Kalauzunk szerint az Ószövetségben, a hitről és a csalódásokról szól. – Legyen hát szó ezért ma köztünk Isten ígéreteiről és az azokban való csalódás lehetőségéről!

Nem könnyű téma ez, kedves testvérek! Lehet, hogy egyesek meg is fognak rajta botránkozni. Pedig hit és kétségek, ígéret és csalódások összetartoznak, mert csak ott van kétség, ahol volt hit és remény, s csak ott van csalódás, ahol volt ígéret, isteni kijelentés is. Összetartozik a kettő olykor fájdalmasan és gyötrelmesen, de ha jól értjük ma Isten szavát, akkor látni fogjuk, hogy dicsőségesen is.

I.) Előzetesen, mielőtt az Ábrahámnak adott ígéretre, és az ő csalódásaira rátérnék, hadd tegyek néhány általános, de nem mellékes megállapítást. – Először is, hogy az emberi élet útja szükségszerűen csalódásokon vezet keresztül. Már a kisgyermek is csalódik. Sok minden nem úgy sikerül neki, ahogy szeretné. Ilyenkor dühös lesz a játékaira vagy a társaira. De csalódik előbb-utóbb a szüleiben is. Eleinte úgy néz fel édesapjára, édesanyjára, mintha Istent látná bennük, ám később, ahogy értelme nő és tapasztalatai gyarapodnak, rájön, hogy a szülei is olyanok mint a többi ember. Ők is tudnak önzők, ingerültek, türelmetlenek, kicsinyesek lenni. Aztán csalódik az ember a barátaiban, a szerelmében, a házastársában, és persze a gyermekeiben is. Csalódik az ember a reményeiben, a terveiben, vagy eszmékben és politikai rendszerekben, és ha őszinte magához, akkor bevallja, hogy bizony: önmagában is! – A csalódások letaglózó ütése után kétféleképpen lehet felkelni a földről. Alaptermészetünktől, belénk rögzült mintáktól és életkörülményeinktől függően például úgy, hogy kiábrándulásunk ellenére is előre tekintünk, optimista derűvel nézünk a jövőbe és nem általánosítunk egyes keserű élményeinkből. De lehet úgy is, hogy a csalódás után keserűvé, cinikussá válunk, és sebeinket nyalogatva minden hasonló emberre, vagy szituációra kivetítjük negatív tapasztalatainkat. Mert egyaránt épülhet és leépülhet a jellemünk a csalódások nyomán. Aki csak a megbotránkozásig jut el, az foglya marad akár egy életen át a mások által készített csapdáknak. Aki radikálisan szakít azzal, ami megbotránkoztatta, az megerősödve kerül ki ezekből a csapdákból. Nem ragad le emberi hitványságoknál, hanem látja a küldetést, az ügyet, a célt még a hitvány emberek mögött is!

A másik megállapítás az, hogy Isten személyében is lehet csalódni. – Miért lehet Istenben csalódni? Hiszen hívő emberek gyakran elmondják, hogy emberekben lehet csalódni, de Istenben nem. Hiszen Isten nem téved, Ő nem változik meg, Ő nem hoz létre selejtet és így tovább. Olyat is hallottam már, hogy valaki azt mondta az Úr meghallgatta minden imáját. Megvallom nektek, hogy én némi kételkedéssel szoktam fogadni az ilyen bizonyságtételeket. Isten ugyanis élő személy, akinek a cselekedeteit nem lehet úgy kiszámítani, mint egy fizikai törvényszerűséget. Isten mindig újat cselekszik, ezért az Ő végtelen lényét, nem lehet úgy leírni, mint egy matematikai egyenletet. Hiába próbáljuk definiálni Őt, kudarcra vagyunk ítélve, mert mi emberek vagyunk, Ő viszont Isten. Az Ő gondolatai, nem a mi gondolataink, az Ő utai nem a mi utaink, ahogy Ézsaiás prófétánál olvassuk. – Jézus egy ízben azt kellett hogy mondja kedves tanítványának, Péternek: „Távozz tőlem Sátán, mert nem Isten szerint gondolkozol, hanem emberek szerint.” – Aki azt állítja, hogy Ő még soha nem csalódott Istenben, gondolja meg, hogy milyen Istenben hisz, és vajon nem hozta-e le a maga Istenét saját földi szintjére!?

S itt következik a harmadik előzetes megállapításom. Mert azt kell mondanom, hogy még Isten kijelentett ígéreteiben is lehet csalódni. Ezen a ponton persze már a ténylegesen hívő ember csalódásaira gondolok. Mert a csak felszínesen vallásos, névlegesen keresztyén embert az jellemzi, hogy a maga elképzelései szerint alkot magának egy fogalmat Istenről, és természetesen csalódik benne, mert Isten nem olyan, mint amilyennek elképzeli. A „Jóistenről” kiderül, hogy nemcsak áldani, de próbára tenni is tud, hogy nem csupán ad, de nem egyszer el is vesz tőlünk ajándékokat és embereket, hogy bár lenne rá hatalma és szeretete mégsem szünteti meg a szenvedést a világon. A betlehemi „Kisjézuska” pedig meglepő módon „királyoknak Királya” és „uraknak Ura”, akinek adatott minden hatalom menyen és földön, és aki egyszer eljön „ítélni élőket és holtakat”. – De ebben az esetben nem az ilyen csalódásokról beszélek, hanem a hívő emberéről. Aki ismeri már az Urat, akihez személyesen szólt már az Ő Igéje, akinek tett már ígéreteket az Atya. Hogyan lehet csalódni Isten ígéretében? Megmásíthatja Isten az Ő ígéretét? Vagy talán Ő maga megbízhatatlan? – Nincs szüksége Istennek arra, hogy én a védőügyvédje legyek, így hát nem ezért mondom, hogy nem, nem erről van szó. De ez úgy lehetséges, hogy mi nem jól értjük az Ő ígéreteit. Hisz vannak például ígéretei Istennek, amelyeket feltételekhez kötött. Megáldalak téged, ha… Veled leszek és el nem hagylak téged, ha… Csakhogy még a hívő ember is hajlamos úgy olvasni a Bibliát, úgy hallgatni a prédikációt, hogy a feltételek fölött nagyvonalúan átsiklik. És ez azért veszélyes, mert a Sátán is ezt a módszert ajánlja. Amikor lélekben felvitte Jézust a jeruzsálemi templom párkányára, a 91. zsoltárt idézve ajánlotta neki, hogy nyugodtan ugorjon le, hisz meg van írva, hogy „angyalainak parancsol, hogy meg ne üsd lábadat a kőbe”. Épp csak az ígéret feltételéről hallgatott, mi szerint ez az Úr útján megmaradó, hozzá hűséges emberre vonatkozik, s nem az Atya akaratával szembeszegülőkre. – Vigyáznunk kell tehát hogyan olvassuk az Igét! Ha csupán a vastag betűvel szedett, drága, vigasztaló részeket mazsolázzuk ki magunknak, akkor könnyen csalódhatunk. Mert nem szabad elfelejtenünk, hogy a Bibliában nem minden ige szól mindenkinek! Tipikus példája ennek amikor valaki azt olvassa az Apostolok Cselekedeteiből, hogy „higgy az Úr Jézus Krisztusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe”, akkor automatikusan a saját gyermekeire, vagy szüleire vonatkoztatja ezt az ígéretet, s csalódik Istenben, ha ez mégsem következik be, holott nem biztos, hogy a Szentlélek neki személyesen is üzente ezt. – Vagy az is lehet, hogy valaki azért csalódik Isten ígéreteiben, mert nincs türelme kivárni azok beteljesedését. Sürgeti magában Istent, de úgy jár mint Ábrahám és Sára, akiknek a hosszú várakozás szinte beteggé tette a szívét, és ezért úgy gondolták besegítenek egy kicsit az Úrnak! Kitalálták, hogy szüljön fiút Ábrahámnak az egyiptomi szolgálólány, Hágár. Ha bemegy hozzá Ábrahám, Sára majd adoptálja, örökbe fogadja a születendő gyermeket és így minden gond megoldódik. – Aki elolvassa Mózes első könyvének Kalauzunk szerint mára kijelölt 21. fejezetét, az nyomon követheti ennek az emberi akciónak a keserű következményeit: Sára féltékeny lesz a szolgálólány fiára ezért elüldözteti Hágárt és Izmaelt, akik majdnem szomjan halnak a sivatagban, s ezzel kezdetét veszi a mai napig tartó zsidó-arab viszálykodás. Ábrahám és Sára hosszú ideig úgy érezték, csalódniuk kell Isten ígéretében, pedig csak a hitük, a hűségük, a bizalmuk vizsgázott.

II.) S látjátok, ezzel már meg is érkeztünk ahhoz az emberhez, akiről a Zsidókhoz írt levélben olvastunk. Ábrahámról, a hit hősről van szó, akit Pál apostol több helyen, a római és a galatákhoz írt levelében is a hit példaképének nevez. Alapigénk viszont megengedi magának azt a finom kritikát, Ábrahámmal és utódaival kapcsolatban is, hogy „hitben haltak meg ezek mind, anélkül, hogy beteljesültek volna rajtuk az ígéretek.” (Zsid. 11:13.) Konkrétan azt jelenti ez, hogy bár Isten megmondta, mégsem lett személyesen az övék Kánaán földje! – Pedig Ábrahám valóban csodálatra méltó hittel engedelmeskedett szinte mindig az Úr szavának. Nála nem lehet arról beszélni, hogy nem teljesítette az ígéret feltételeit. Isten azt parancsolta neki: „Menj el földedről, rokonságod közül és atyád házából arra a földre, amelyet mutatok neked!” S ezt követi az ígéret: „Nagy néppé teszlek és megáldalak, naggyá teszem nevedet és áldás leszel” – és mindehhez hozzá teszi a Zsidókhoz írt levél: „elindult nem tudva hova megy.”- Ábrahám vállalta a hit kockázatát. Mert a hit, kedves testvérek Sören Kierkegard dán vallásfilozófus szerint mindig „ugrás a sötétbe”. Isten azt mondja: bízz meg bennem, ugorj! – Én mindig elcsodálkozom azon, amikor a már nem is olyan kislányom egy kerítés, vagy egy domb tetejéről, több méteres magasságból is nyugodtan le mer ugrani a kezembe. Nyilván sokszor rögzült a tudatában az a tapasztalat, hogy az édesapja el fogja kapni, meg tudja tartani, tegyük hozzá: még. De amikor valaki Isten hívásának engedve kész új életet kezdeni, kész a régi szokásait, elveit elhagyni, kész az eddigi értékeit felülvizsgálni, s ha kell, akkor a kincseit ahogy Pál apostol írja a filippi levélben „kárnak és szemétnek ítélni”, akkor azt hiszem tényleg a sötétbe ugrik. – Ne becsüljük le és ne bagatellizáljuk el ezért Ábrahám engedelmességét. Nem csoda, hogy amikor átengedte unokaöccsének, Lótnak a kedvezőbb fekvésű legelőket, Isten így erősítette meg neki korábbi ígéretét: „Emeld föl tekintetedet, és nézz szét arról a helyről, ahol vagy, északra, délre, keletre és nyugatra. Azt az egész földet, amelyet látsz, neked és a te utódaidnak adom örökre.” (I. Móz. 13:14-15.)

Látjátok, Isten neki ígérete az egész földet, de Ábrahámnak annyi földje nem volt, ahová a feleségét eltemethette volna! Úgy kellett négyszáz aranyért megvennie egy kis barlangot, hogy eltemethesse Sárát! Ábrahám nem nyerte el az ígéretet! Pedig hitt benne, pedig hűséges volt hozzá, pedig nem értette félre! Képzeljétek el, hogy valóságosan csak négyszáz év múlva lett utódaié Kánaán földje, amikor a zsidók Egyiptomból kiszabadultak. Ábrahám, a hit hőse és fia Izsák, az ígéret gyermeke ahogy hallottuk az igéből „idegenek és jövevények” voltak azon a földön. – Úgy kellett meghalniuk, hogy nem vált életükben valóra, amit Isten nekik ígért. Ám ennek ellenére, csalódásuk ellenére, ők mégis hűségesek maradtak az Úrhoz. Hiszen bár megtehették volna, nem tértek vissza abba a hazába, ahonnan kijöttek. Nem sértődtek meg, nem fordultak vissza, nem tagadták meg Istent, még akkor sem amikor nem értették, hogy mit miért tesz, vagy nem tesz Ő időnként. Ábrahám is rájött arra, amit a Zsidókhoz írt levélben két fejezettel később így olvasunk: „Mert nincsen itt maradandó városunk, hanem az eljövendőt keressük.” (Zsid. 13:14.) – Ábrahám, a hívők atyja bár csalódhatott Isten ígéretében, mégis boldog volt ebben a csalódásában, mert valami sokkal nagyobbnak, ti. a mennyei hajléknak a képe ragyogott fel előtte.

Testvérek, engedjétek meg, hogy ennek kapcsán most már ne csupán általános megállapításokat, hanem néhány gyakorlati tanulságot is levonjak ebből az igéből. – Az első az, hogy az Istennek való engedelmesség nem vezet minket feltétlenül sikerre. Jézus egyszer azt parancsolta tanítványainak, hogy késő este szálljanak hajóba és evezzenek át a tó túlsó partjára. Ők engedelmeskedtek a furcsa utasításnak, és mi lett a jutalmuk? Nagy viharba keveredtek, az életük veszélybe került, a csónakjuk majdnem elsüllyedt. Nem tette számukra kényelmessé Jézus az utat, melyen elindultak. De a viharban, a hullámzó tavon meglátták Jézust járni, és átélték, hogy neki még a szél is, a víz is engednek. Gondoljatok bele, micsoda élmény lehetett az!? Egy életre szóló megtapasztalás! Nem hiszem, hogy bármelyikőjük is azt mondta volna utólag: nem érte meg. Mert Isten jelenléte, Jézus Krisztus segítsége nem a bajok, próbatételek, szenvedések elkerülésére garancia, hanem az azokban való megtartatásra. Arra, hogy az Ő kezéből senki ki nem ragadhatja az Ő juhait. Még a halál sem!

Testvérek, bizonyára vannak közöttünk, akik csalódtak már Istenben, vagy az Ő ígéreteiben. Egyéni és közösségi vonatkozásban egyaránt. Gyógyulásban bíztak, de betegek maradtak. Társat reméltek, de egyedül maradtak. Gyermekük hitre jutásáért imádkoztak, de azok nem tértek meg. Sokan lehettek olyanok is, akik száz évvel ezelőtt Isten ígéretére építve gyülekezet szervezésbe kezdtek itt a Svábhegyen és templomépítésről álmodtak. És Ábrahámhoz hasonlóan „anélkül haltak meg, hogy beteljesedtek volna rajtuk az ígéretek”. Mint ahogy tudom itt is vannak, akik erősen kapaszkodnak Isten Igéjének különböző ígéreteibe nemzetünk megmaradását, megújulását, felemelkedését illetően, s közben lehet, hogy az a sors vár rájuk, ami az ősatyákra. Szögezzük ezért le még egyszer: az Úr szavához való ragaszkodás, az iránta való hűség nem biztosítéka, csak feltétele lehet annak az áldásnak, amit Ő nekünk ígért! De ezt Ő szabad kegyelméből adja, annak akinek, amikor akarja! „Nem azé, aki fut, nem azé, aki akarja, hanem a könyörülő Istené.” – olvassuk a római levélben.

A másik tanulságot abban látom testvérek, hogy a csalódás Isten jelzése, hogy ne ragaszkodjunk a magunk elképzeléseihez. Isten megengedte Ábrahámnak, hogy saját terveiben, és Sárával közösen kigondolt reményeiben is csalódjon. Ő azt hitte, hogy a házánál született legkedvesebb szolgája lesz az örököse, ha Isten nem teljesíti ígéretét. Sára azt remélte, mindent elrendezhetnek, ha Hágár fiút szül Ábrahámnak. Isten azonban valami jobbról, valami minden értelmet felül haladóról, valami hihetetlenről gondoskodott: arról, hogy a száz esztendős öregembernek fia szülessen a kilencvenkilenc éves feleségétől. Amikor már egészen letettek a saját ötleteik valóra váltásáról, amikor már nem kísérleteztek tovább, hogy Istennek besegítsenek, akkor kegyelemből megkapták, amit már alig reméltek: az ígéret gyermekét, és átélték, hogy „a beteljesült kívánság az élet fája.”

Jól ismerjük Mária, Márta és Lázár, a három betániai testvér történetét. A két nő milyen keservesen csalódott Jézusban. Amikor üzentek neki, hogy akit szeret, beteg, Jézus nem jött. Amikor pedig megérkezik, Lázár már halott. Azt mondják neki szemrehányóan, „ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem”. Csalódniuk kellett Jézus elgondolásában, sőt Jézus szeretetében is. De csak így jutottak el annak megtapasztalására, hogy Neki hatalma van még a halál felett is! – A magad elképzelései, tervei, akaratának erőltetése helyett legyen tiéd annak a Jézusnak a lelkülete, aki a legkeservesebb harc előtt, a Gecsemáné-kertben is így könyörgött: „ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy te, Atyám!”

És végül az utolsó következtetés: ne az ígéret szavához ragaszkodjunk, hanem az ígéretet tevő Istenhez! Az ígéret szavaiban ugyanis csalódhatunk. Azt félreérthetjük, abba belemagyarázhatjuk vágyainkat, az lehet, hogy nem a mi életünkben teljesedik be. De az ígéretet adó Isten örök és hűséges. Természetesen benne is csalódhatunk, ha nem váltja be Őhozzá fűzött reményeinket, ha másképp cselekszik, mint ahogy mi elgondoltuk. De ilyenkor „a hiba a mi készülékünkben van”. Ábrahámról azt olvastuk, hogy „hűnek tartotta azt, aki az ígéretet tette.” (Zsid. 11:11.) – Talán úgy gondolkozott: lehet, hogy nem értem jól Isten szavát, lehet, hogy nem kapom meg, amit várok, lehet, hogy nem teljesül a kérésem, de aki engem elhívott, megszólított az hű marad. Az ígéret szava félreérthető, az ígéretet adó Isten: igazság és hűség. – Nem hiszem, hogy véletlenül olvassuk Kalauzunk szerinti mai Újszövetségi igénkben, a Timóteushoz írt második levélben a következőt: „Ha hűtlenek vagyunk, Ő hű marad, mert Ő magát meg nem tagadhatja.” (II. Tim. 2:13.)

Testvérek, olyan jó lenne ezért nekünk is eljutnunk oda, hogy minden földi reménység és bibliai ige felett megismerjük, megragadjuk Istennek ezt a Jézus Krisztusban megjelenített hűségét. Azt, ami a Heidelbergi Káté szerint a mi egyetlen vigasztalásunk. Hogy testestől-lelkestől, mind életemben, mind halálomban nem a magamé, hanem az én hűséges Megváltómnak, Jézus Krisztusnak a tulajdona vagyok. Mert akkor akárhányszor is kell „könnyezve enni kenyerem”, vagy „gondterhes éjszakán sírva ülnöm az ágyam szélén”, tudhatom az én mennyei Édesatyám szeretetétől „sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el” engem.

Erősítse hát hitünket, növelje hűségünket, fokozza engedelmességünket a mi hűséges Istenünk iránt Ábrahám példáján túl a mi Urunk Jézus Krisztus példája, aki kitartott egészen a kereszthalálig, hogy egyszer mi is eljussunk abba a mennyei, örök hajlékba, ahol Ő vár ránk!

Ámen.

2007-04-22

Berta Zsolt református lelkész

Svábhegy - Igehirdetés

2011-12-27T10:16:00.005+01:00

Mai ige

Ünnepeld a karácsonyt az év minden napján!

„…ezért küldettem.”

(Lukács 4:43)

Egyszer egy édesanya el akarta csomagolni a kis betlehemet karácsony után, amikor észrevette, hogy a Gyermek Jézus hiányzik. Megkérdezte négyéves gyermekétől, hogy tudja-e hova lett a Kisjézus? A gyermek így felelt: „Igen, tudom, de Ő nem akarja, hogy bárkinek is elmondjam.” „Miért nem?” – kérdezte az édesanyja. „Azért, mert nem akarja, hogy őt is elpakolják a többi dísszel együtt.” – felelte a kicsi. Mekkora bölcsesség egy gyermek szájáról! Ha tudod, hogy miért jött Jézus, akkor minden nap karácsonyt fogsz ünnepelni!

Ő azt mondta:

1) „…azért jöttem, hogy a törvényt betöltsem” (Máté 5:17 NKJV). Az énekíró így fogalmazta: „A mindenség teremtője, az emberért átokká lett. A követelést, melyet Ő maga állított fel törvényében, teljes mértékben kifizette.” Teljes fedezet! Minden bűnödért, mulasztásodért, még a gondolatban elkövetettekért is, megfizetett a Golgotán.

2) „…az Emberfia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon…” (Máté 20:28 NKJV). Jézustól egy anya ezt kérte: „Mondd, hogy az én két fiam közül az egyik jobb kezed, a másik bal kezed felől üljön a te országodban” (Máté 20:21). Jézus így válaszolt: „Szolgálat, nem pedig versengés!”

3) „…hirdetnem kell az Isten országának evangéliumát…” (Lukács 4:43). Minden alkalommal, amikor Isten akaratának engedelmeskedünk a magunké helyett, arról „prédikálunk” másoknak, hogy mit jelent Isten országa állampolgárainak lenni.

4) „…az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet” (Lukács 19:10). Képzeld el, milyen lenne találkozni valakivel a mennyben, akivel együtt dolgoztál, vagy együtt éltél, és ő ezt kérdezné: „Hogy lehet, hogy te sohasem beszéltél nekem erről?” Tartsd szem előtt ezt a négy dolgot, és minden napod karácsony lesz!

Forrás: Mai ige

2011-12-21T15:59:00.006+01:00

Oskolás János
Karácsony

Karácsony szép ünnepén

Örül - vígad a keresztény.

Hű Jézusunk megszületett
Elhozta a szeretetet.

Átélheted e nagy áldást:

Minden percben legyél hálás!
Éljél Vele embertársunk,
Ez legyen a legfőbb vágyunk.

Az anyagi csupán vakít,
A szeretet ami segít.

Oszd meg mással bőségedet:

Atyánk pótolja majd neked!

2011-12-19T10:10:00.000+01:00

Bódás János
Dicséret

Meghódolok Uram, előtted.
Hatalmad látom, ismerem.
Neked köszönhetem, hogy lettem:
te vagy teremtő Istenem.

Neked köszönhetem, hogy élek,
s ezer halálos buktatón
nem vesztem el, – hiszen Te voltál
megtartóm és oltalmazóm.

S mert az ördög zsákmánya lettem,
és veszni tért az életem,
– hogy megszerezd –, a véred árán
Megváltóm is lettél nekem.

Áldásodat meg nem becsültem,
eltaszítottam kezedet,
Te türelmesen csak megáldasz,
mert Jóság vagy és Szeretet.

Vigasztalás az is, ha (méltán)
meg-megdorgálsz, s ha néha versz,
mert biztat a hit: gyermekednek
tekintesz, s mint Atyám, nevelsz.

S ha majd az életem kialszik,
nem zár pokol, se sírhalom,
Tenálad vár az üdv, az élet,
mert Irgalom vagy, Irgalom.

Forrás: Vetés és Aratás - Evangéliumi folyóirat - 2011/3.

2011-12-17T11:44:00.000+01:00

Istentől kérjünk bölcsességet!

„Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége,
kérjen bölcsességet Istentől,
aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek,
és meg is kapja."
(Jakab levele 1:5 - MBT)

Jakab leveléből kitűnik, hogy szereti a nyílt és egyenes beszédet. Levelében rögtön mondandójának lényegére tér. A lehető legszűkszavúbb bemutatkozás és köszöntés után bátorítja, buzdítja, tanácsolja olvasóit. Ha én is röviden szeretném megfogalmazni mai alapgondolatunk szövegkörnyezetének a lényegét, talán így lehetne: Isten üdvözíteni szeretne bennünket – és ennek érdekében minden eszközt felhasznál és felkínál.

Ahhoz, hogy megmeneküljünk a biztos pusztulástól HITRE van szükségünk. A Biblia szerint „Hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni." Ha nincs hitünk, nem állhatunk meg Isten előtt. Cselekedeteinkkel nem dicsekedhetünk, így egyedül a kegyelem tarthat meg bennünket. Ennek elfogadásához kell a hit. Isten kegyelmet kínál, lehetőséget ad, sőt a hitet is ő teremti meg bennünk – de hinni nem tud helyettünk. Nekünk kell megtanulni bízni benne, tőle függeni, tőle várni a segítséget. Néhány kudarc után az ember rájön arra, hogy milyen nagy szüksége van az őszinte hitre és annak növelésére, ápolására. Nem véletlenül kérték a tanítványok Jézustól, hogy növelje hitüket.
Látták a hit eredményét azok életében, akiket Jézus meggyógyított, ugyanakkor maguk is megtapasztalták, hogy mi történik, ha hitük van.
Istennek vannak sajátos eszközei a hitünk megedzésére, növelésére. Bármilyen kemény és fájó tapasztalatokat használjon is fel, lássuk be: szükségünk van a hitre.
A megpróbáltatások tüze Istenhez fordíthat bennünket, megtapasztalhatjuk kegyelmes szabadítását.
Szükségünk van a kitartásra, mert talán a várakozás teszi legjobban próbára hitünket. Mivel a hit tettekben nyilvánul meg – Jakab gondolatmenete szerint – a megpróbált hit tökéletes cselekedeteket eredményez.

Hogy mit kell tennünk hitünk kifejezéseként? Ehhez kell az Istentől jövő BÖLCSESSÉG. A hithez hasonlóan a bölcsesség is Istentől ered, de ezt nekünk is kérni, igényelni kell. Be kell látnom alázattal, hogy felülről kapjuk az erőt. El kell, hogy ismerjem Isten hatalmát, és hogy magamtól a jó véghezvitelét nem találom. Ha IMÁBAN kérem ezt a bölcsességet, Isten szemrehányás, megalázás nélkül megadja.

Ez a mennyei bölcsesség tesz képessé arra, hogy tudjam mit kell tennem ma, azért hogy hitem nyilvánvaló legyen. Ez a bölcsesség segít meglátni, hogy a hitpróbák és küzdelmek mögött ott van Isten, aki mindezeket javunkra akarja felhasználni.

2011-12-15T18:14:00.000+01:00

Karácsonyi versek

"Mint szomjazónak a pohár víz,
Úgy kell mindig egy kis melegség,
Hisz arra született az ember,
Hogy szeressen, és hogy szeressék.
S hogy ne a hóban, csillagokban,
Ne ünnepi foszlós kalácson,
Ne díszített fákon,
Hanem a szívekben legyen karácsony."
(Arany Viktor)

Bácsi Sándor:
REMÉNYÜNK BOLDOG BETELJESÜLÉSÉT
/Titusz 2:11-15/

Sivár közöny, vagy vad harcok dúlása
Sötét bűnében bolygó emberek
Sorsát szánóan, - világ váltságára -
Kegyelme fénye hozzánk érkezett.

... Hogy Megváltónk legyen: a Szeretet;
Hogy életünknek értelme legyen.
Megtisztult szívű és jótetteket
Termő, választott népévé tegyen.

"... Mert megjelent az Isten üdvözítő
Kegyelme." Kicsiny, földre-jött gyermek
Képében. Bennünk felnövekvő

Öröm hírével, kínálva a Békét,
Létünkön túlmutató Életet:
Reményünk boldog beteljesülését.

Füle Lajos

AJÁNDÉKOK

Uram, karácsony jön megint...
TE mindig jót teszel velem:
betölti most is lelkemet
ajándékod, a kegyelem.

Mi mindent kaptam már! De most
hadd adjak én is valamit!
Szerény ajándék ez, tudom,
mégis... legyen e hála itt
Tiéd, hadd áldjam tetteid!

Harsányi Lajos:
JÉZUS

A hideg nyirkos szikla barlang
homályos szegletén
éjfél körül földre szállott
karácsony csöndes éjjelén
a mi Urunk Jézus Krisztus.

Béke, szeretet szállt a földre.
A bús szívek melegre gyúltak.
Fölemelte nehéz esésből
az embert - szegény földrehulltat
a mi Urunk, Jézus Krisztus.

Századok futnak, futnak egyre.
A szent éj újra közelget
Az pogányság életébe
hozz új békét, igaz szerelmet
Ó, mi Urunk, Jézus Krisztus!

Áldott karácsonyt mindenkinek!

2011-12-15T14:15:00.000+01:00

Barbara Cratzius:
KARÁCSONYI UTAK - KARÁCSONYI KÉRÉSEK
Túrmezei Erzsébet fordítása

Mutasd meg a bizalom útját,
azt a csillagfényes utat,
amelyiken a bölcsek jártak
megtalálni Királyukat!

Mutasd meg a szolgálat útját,
amelyen csendben József járt,
hogy szemünk-szívünk nyitva legyen,

ha szenved a felebarát!
A szeretet útjával áldj meg,
amint láthatom Máriában,
hogy akivel csak találkozom,
ahhoz a jó szót megtaláljam!

A hála útján pásztorokkal
hadd magasztaljam tetteidet!
S adj, Uram, csodálattal teli,
előtted mindig nyitott szívet!

2011-12-15T10:30:00.000+01:00

Isten országa legyen az első

„De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek.”
(Máté evangéliuma 6:33)

Mai igénk önmagában is megállná a helyét, mert egy rendkívül fontos dologra világít rá. Mégsem szabad elfeledni, hogy Jézus az aggodalmaskodásról beszél, mikor Isten országára és igazságára irányítja figyelmünket. Nem is az a kérdés, hogy aggódunk-e vagy sem, hanem az, hogy miért?

Először is, az élet kemény. Rossz dolgok történnek jó emberekkel, rossz emberekkel és mindenkivel aki valahol a két csoport között van. Nem kivétel sem az egészséges sem a mélyen depressziós.
Másodsorban, az élet bizonytalan. Ez is egy nyilvánvaló dolog, de gondoljuk végig. Szeretünk felkészülni az előttünk álló eseményekre amennyire csak lehetséges. De mit érünk vele?
- Odafigyelhetünk az étkezésünkre és rendszeresen tornázhatunk, hogy megelőzzük a szív-infarktust. Felhalmozhatunk élelmiszert és vizet, hogy felkészüljünk esetleges katasztrófákra. De a lényeg mégis az, hogy a jövőt nem ismerjük. Mennyire vágyunk a megnyugvásra ebben a bizonytalan világban?
Aggódásunk, harmadik fő oka, hogy nem nálunk van az irányítás. Legalábbis amennyire mi tudjuk irányítani a dolgokat, az egyáltalán nem megnyugtató.
Az orvosok is megbetegszenek. Pénzügyi szakértő is elveszíti pénzét a tőzsdén. A rendőrt is kirabolják. Az ügyvédet is megvádolhatják. Rendes, szerető, felelősségteljes szülőket is elutasíthatják a tini vagy felnőtt gyermekei. Dolgozunk és dolgozunk, de semmi sem védi meg igazán a pénzünket és életünket.
Étkezetünk tisztán, élhetünk jó környezetben, a legjobb iskolába küldhetjük gyermekünket, megtehetünk mindent… de úgy tűnik ez sem elég. Minden erőfeszítésünk ellenére kerülhetünk bajba, lehetünk nyomasztó állapotban.

Mi lehet a megoldás?
1. Ismerjük fel, hogy az aggodalom nem old meg semmit. (27.v.) Az aggodalom nemhogy nem segít, de gyakran ront a helyzeten. „Aki aggódik szívében, az levertté lesz, a jó szó viszont felvidítja.”(Péld 12:25).
2. Értsük meg, hogy Isten gondoskodik rólunk. (26, 28-30.v.)Isten velünk van, értünk van. Nemcsak megteremtett és hátradőlt – mint ahogy egyesek gondolják, hanem köztünk él, és aktívan cselekszik.
3. Tegyük helyére az értékrendünket. Túl sokat aggódunk, mert rossz dolgok miatt aggódunk. Például amíg egy tinédzser a pattanásaival van elfoglalva, addig a szüleit egész más dolgok aggasztják.

Hogyan ad megoldást Isten országa és igazsága aggasztó problémáinkra?
Miről van itt szó? Ha Istent keressük, ő majd hitünkért, hűségünkért cserébe biztosítja megélhetésünket? Miközben olvassuk a Bibliát, valaki tele pakolja a hűtőszekrényt? Imádkozunk és ki lesz fizetve a villanyszámlánk? Erről beszélne Jézus? Vagy arról, hogy mi az életünk súlypontja? Merre vesszük az irányt? Mire koncentrálunk?

Sokat időztem már gondolatban Isten országáról. Főleg a jövőbeni dicsőségesről (Jelenések 21-22. fejezet). Ezekre gondolva minden itteni átértékelődik. Minden hiábavalóság. Bármilyen tartalmas az életünk, ha nem leszünk Isten országában – múló pára az egész. Ezért kell vágyódni Isten országára. Isten országa, királysága – Isten uralma. A világban és életünk felett. Nagy Istenünk van. Hatalmas és mindenható. Isten országra gondolva – semmi aggodalomra nincs okunk.

2011-12-15T10:25:00.001+01:00

„Csak bízd rám magad!”

„Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened!

Megerősítlek, meg is segítlek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak.”

(Ésa. 41:10)

Mai igénk olvasása bizonyára sokaknak melegséggel tölti el a szívét. Szinte látom, ahogyan a keresztségkor tapasztalt mennyei béke kiül az arcokra, ahogyan Isten hatalma átjárja a megtérőt.

Nekem nem ez a keresztségi igém, de pontosan ismerem ezt az érzést.
Azonban hiszem, nemcsak az ünnepekkor van ereje a szavak mögött megbúvó szertő Istenünknek. Ma reggelre az Úr pontosan tudja, vannak néhányan, - vagy inkább sokan?! – akik félelemmel, csüggedéssel néznek a nap elé. Az egyre sűrűsödő, pusztító viharoktól, a már-már kifizethetetlen számláktól, családik feszültségektől, vagy „egyszerűen” a jövőtől félnek.

Egy különleges élményre emlékszem tavalyról. Amikor az ember építkezik, soha nem jön jókor az eső, de az alapozás fázisában legkevésbé. Velem ez történt. Sokat, odaadóan imádkoztam. Az eső mégis megérkezett és esett szakadatlan. Én nem adtam fel, mert hittem, Istennek nem lehet ez az akarata. De csak zuhogott tovább. Én pedig összeroskadtam. Isten nem akar meghallgatni? Szörnyű érzés volt.

Aztán valami leírhatatlan belső béke lett úrrá rajtam. Hiszem, hogy a Lélek szólt és még ma is emlékszem a szavakra, amit hallottam belülről az ő hangján: „Csak bízd rám magad!”

Már nem érdekelt, mi történik körülöttem. Mintha minden átértékelődött volna. Ő és a vele való kapcsolatom lett a legfontosabb.

Talán megértettem valamit a feni szavakból...

2011-12-14T18:48:00.000+01:00

"Magasztallak Téged Istenem, királyom és áldom nevedet örökkön örökké."

(Zsoltárok 135:1)

Karácsonyhoz közeledve különösen fontos, hogy Isten magasztalása szüntelenül ott éljen gondolataink között. Tudnunk kell, él az a nagy Király, akinek megszületését fogjuk ünnepelni. Így a zsoltárossal együtt örülhetünk, hogy ennek az Úrnak a dicséretét zenghetjük nem csak most, hanem örökkön örökké is.

2011-12-13T18:16:00.002+01:00

Minden jóra fordul?

Filippi 1,18b-26.

"Mert nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség!"
(21.v.)

„Minden jóra fordul", mondom könnyedén, amikor reményt akarok közvetíteni és kétségeket eltakarni, de valóban jó lesz minden? És ha máshogy lesz? Ha nem jön a súlyos betegségből való gyógyulás minden imádság ellenére sem? Vagy amikor Pálra a remélt felmentő ítélet helyett halálos ítéletet mondanak ki? Ha életünk vezérelve az, hogy „fő az egészség" vagy „fő a szabadság", akkor vigyázzunk, mert nagy csalódások várnak ránk. Pál szíve legmélyéről ki tudta mondani: „akár életben maradok, akár meghalok" (20.v.), mivel számára a döntő nem ez volt, hanem hogy Krisztus hirdettessék. Ez pedig úgy is megvalósulhat, hogy őt halálra ítélik, hiszen akkor Krisztus iránti hűsége fog elgondolkodásra késztetni sokakat. Felmentése is csak egyetlen célt szolgálhat, hogy továbbra is hirdesse az igét, és bátorítsa a gyülekezeteket. Pál apostol nem várta, hogy a dolgok jóra forduljanak, tudta, Isten kezében élete minden perce helyén van.

Elgondolkodtató: „Hagyd az Úrra utadat, bízzál benne, mer Ő munkálkodik." (Zsoltárok 37,5)

Ajánlott szakaszok

Ajánlott igeszakasz: Róm. 8,28-39.

FÉNYSUGARAK - 2009.

2011-12-13T17:19:00.000+01:00

"Megújuljatok pedig a ti elméteknek lelke szerint."

(Efézus 4:23)

Megújulás lelkünkben és elménkben, ez életünk legnehezebb és legfontosabb döntése.

Bátorságot, bizalmat és mindenek előtt hitet igényel. Az Ige buzdítása egyértelmű.

A te életedben megtörtént már ez a döntés?

2011-12-12T17:45:00.002+01:00

Ne zörgessen hiába az átszögezett kéz!

"Örülj nagyon, Sionnak leánya, örvendezz, Jeruzsálem leánya! Ímé, jön néked a te királyod." (Zakariás 9,9)

Sokszor csukva a Szentlélek előtt a legbelső ajtónk. Adventnek ez az Ige az örömüzenete, a vezérigéje. Így mondja a Zsoltárok 40,8: ,,íme, jövök; a könyvtekercsben írva van felőlem." Evangéliumként olvasd, hogy jön Jézus. Hangzik az ígéretek sokasága: ,,Gyermek születik nékünk, Fiú adatik nékünk" (Ézs 9,6). ,,De te Efratának Betleheme, bár kicsiny vagy Júda ezrei között: belőled származik nékem, aki uralkodó az Izráelen" (Mik 2,5). Szinte hallani lehet az Ószövetség végén a lépéseket - jön! Angyalok hirdetik, ég és föld ujjong, betlehemi pásztorok, napkeleti bölcsek, mind-mind mondják: jön! Jön a betlehemi gyermek! Kinyitottad-e már Előtte a szíved ajtaját? Jézus, hívő gyülekezetnek mondja a Jelenések könyvében: ,,Az ajtó előtt állok és zörgetek." Talán vannak még csukott ajtók az életedben. Kérdezd meg: Uram, hol nyithatnék még újabb ajtót Neked? - hogy ne kelljen tovább búsan várnod. Lehet, hogy régen ott áll már az anyagi életed vagy a gondolatvilágod ajtaja előtt. Mennyire csukott sokszor a Szentlélek előtt a legbelső ajtó. Belenéztél-e már abba, hogy mennyi mindent megteszel - de miért? Igazán az Úrért, igazán az iránta való szeretetből? Igazán azért, hogy ő legyen a Király az életedben? Csak akkor oldódik meg minden nálatok, ha Ő lesz a Messiás, a Felkent, a Király! Ha alárendelitek magatokat uralmának, elkezdődik nálatok is a békeuralom. Bár lehetnél az a valaki, aki teljes szívből és egészen megnyitja az ajtót, hogy az a kereszten átszögezett kéz ne zörgessen hiába.

Trausch Liza forrás: Örömüzenet

2011-12-08T09:59:00.001+01:00

2011-12-07T16:02:00.000+01:00

Kovács Popa Daniela:

Karácsonyi fohász

Hallgasd ma lankadt létű szavam,

hajolj ma, kérlek, közelebb,

Uram, ma súlyos kín szakad,

s vigaszt Tenálad keresek.

Vedd aranyát a gondolatnak,

bontogasd sorsom csomóit,

biztass, hogy egyszer elapadnak

szemembe-futó könnyeim.

Még mindig hiszek hatalmadban,

a karácsonyi szeretetben,

a Jézuskában, Mikulásban,

a jók-foganta kegyelemben

és hiszem, hogy e szent napon

a hitvány-lelkű emberek

feléd fordulnak, s jóságukkal,

majd másokon segítenek.

Ma én sem kérek Tőled mást,

csupán egy szerető testvért,

egy anyukát, egy apukát,

kérlek, csak ma, a kedvemért…

mert olyan árván sodródom,

mint ágtól fosztott falevél,

nincs családom, nincs otthonom,

nincs felém fordított tenyér

a foszló kalács illatában

rejlenek gyermekálmaim,

és mai könyörgő imámban

összes földi vágyaim.

Szelíden imádkozom Hozzád,

mércéül másnak adassék,

hisz végre tudom, hogy a család

mindennél nagyobb ajándék.

2011-12-07T12:15:00.000+01:00

2011-12-05T10:17:00.002+01:00

2011-12-04T13:10:00.001+01:00

Amid van, tedd Jézus kezébe!

" Ő pedig vette az öt kenyeret és a két halat, feltekintett az égre, megáldotta, megtörte, és a tanítványoknak adta, hogy tegyék a sokaság elé. Ettek és jóllaktak mindnyájan; azután összeszedték a megmaradt darabokat, tizenkét kosárral."
(Lukács 9,16-17)

Ebben a történetben csodálatosan megláthatjuk a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és szembesülhetünk azzal a ténnyel, hogy mi mennyire emberiek vagyunk, és Ő mennyire MENNYEI!
A helyszínen nagy tömeg volt, több ezer kimerült, éhes ember. Jézus tudta, hogy eljött az idő, amikor Ő fogja táplálni a sokaságot, mégis ezt mondja tanítványainak: "Adjatok ti nekik enni!"

Ez váratlan volt és emberileg lehetetlen is. Jöttek is azonnal a kifogásokkal, hogy: "csak öt kenyerünk és két halunk van".
Jézus ekkor elkérte azt a keveset, megáldotta, megtörte és odaadta, hogy osszák szét. A megmagyarázhatatlan csoda ott megtörtént és ötezer ember táplálékhoz jutott.

Milyen sokan elfelejtkeznek arról, hogy Isten ma is hatmilliárd embert táplál ezen a földön. Vajon hányan adnak hálát érte naponta?

Ha lelki értelemben vizsgáljuk meg a kérdést, akkor nyugodtan elmondhatjuk, hogy Isten ma is szánakozik azokon az embereken, akik pásztor nélküli juhok módjára élnek és a lelki éhhalál veszélye fenyegeti őket.
Ha Isten most minket kér arra, hogy adjatok nekik enni, akkor nehogy ehhez hasonló kifogásokat keressünk:
Uram szeretnék én adni, de lehetőségeim korlátozottak, forrásaim kiapadva, alig van valamim.
Uram én még csak két, vagy öt éve járok hitben, mi az ennyinek?
Jézus nem azt kérdezi tőled, hogy milyen kifogásaid vannak és mid nincs, hanem azt, hogy mid van!

Az őszinte válasz akár ez is lehetne: "Uram, itt a szívem, még van két kezem, s talán még néhány évem itt a földön, de ezt most mind neked adom! Jézus erre azt mondja, hogy ELÉG LESZ!

Testvér, amid van tedd most Jézus kezébe, meglátod mellette csodákat fogsz átélni. Ha Isten kézbe veheti életünket, szívünket, értelmünket és a hátralévő éveinket, akkor Ő gazdagon megáldja azt: megsokasítja kevéske erőnket, kicsi tudásunkat és megtölti szívünket mennyei szeretettel és lelkileg is érthetjük szavait:
"Vigyétek és osszátok szét" Hirdessétek Isten országát, ez az örömhír elég lesz minden embernek!

2011-12-03T14:20:00.004+01:00

Meglátni a láthatatlant

„Hanem hirdetjük, amint meg van írva: „Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett”, azt készítette el az Isten az őt Nekünk pedig kinyilatkoztatta Isten a Lélek által; mert a Lélek mindent megvizsgál, még Isten mélységeit is.”
(1. Korinthusbeliekhez 2:9-10)

A mai napig elevenen emlékszem azokra a kínokra, melyeket az általános iskola ötödik osztályának számítástechnika fakultációin átéltem. Ültünk a fekete-fehér Junoszt TV-k (mint monitorok) előtt, melyekre rákötötték az akkor elterjedt Commodore 64-es gépeket. DOS-os parancsokkal bíbelődtünk, amihez körülbelül semmi érzékem nem volt. Az egyedüli felüdülést az jelentette, mikor valamilyen őskori játékot beindíthatunk a kazettás meghajtóról.
A számomra érthetetlen és misztikus világot mások mégis értették és élvezték (a két dolog összefügg).

Később a középiskolában tértek rám az újabb rémálmok, ahol a „kegyelem” kettesért is meg kellett küzdenem. Akkor is csak „program-nyelveken-szólás” rejtelmeit kellett elsajátítanunk, de már felvillant a fény, mikor élőben láthattuk a Windows 3.0 káprázatos színes világát.
Eltelt újabb néhány év. A DOS-hoz a mai napig nem értek, de naponta órákat ülök a gép előtt, melyen épp a blogot írom a legújabb irodai szoftver segítségével. Ha annak idején előre látom számítástechnikában rejlő lehetőségeket, lehet, hogy több motivációm lett volna a tanuláshoz.

Sok-sok ember ugyanígy van a Lélek dolgaival kapcsolatban. Pál szerint egy olyan titkot (misztériumot) hirdetünk a világnak, amit még senki emberfia nem látott, nem hallott, és még csak meg sem sejtett. Mégis Isten Jézus Krisztus által mindezeket közel hozta, kinyilatkoztatta a hívőknek. A lelki emberek értik, érzik Isten dolgait, felismerik Krisztus életében, halálában a megváltás „eleve elrendelt” csodálatos tervét.

Elámulunk azokon a leírásokon, melyek megpróbálják emberi szavakba önteni a dicsőséges mennyet. Néhányan már láthatták lélekben ezt a szépséget. Pál azonban nem elsősorban erről a jövőben elérhető dicsőségről beszél.

Jézus eljövetelével már földre jött ez a lelki ország. Nem mindenki látja, csak akiket a Lélek lelki szemekkel ajándékozott meg. Az látja meg a dicsőség országát, aki képes meglátni és felismerni Krisztust már most. Akinek mindennél szebb Jézus szépsége, a szerető Isten szépsége.

2011-12-03T11:22:00.002+01:00

Páskulyné Kovács Erzsébet

Sorsomnak Istene

Sorsomnak Istene
jó kezedben lenni.
Minden órát, percet
Lábaidhoz tenni.
Holnaptól nem félni
Uram, add meg nekem:
Hadd bízzam Terád
az egész életem.

Sorsomnak Istene
Élő hitet te adj!
Minden hatalomnak
Hatalma felett vagy.
Világot fenntartó
Erőd sose lankad:
Sorsomnak Istene
szívem kér: most hallgass!

Hallgasd meg imámat,
Rejts el rejtekedbe,
Gondolatim útját
Te tartsd a Kezedbe.
Várva várlak Uram!
Erősítsd a hitem
a Jézus Nevében
adom át a szívem.

A Jézus Nevében
Várok mindent Tőled:
Megbocsátásodat,
irgalmat, kegyelmet.
hogy Neved dicsérjem
e rövid életben:
Sorsomnak Istene
Ez is csak kegyelem.

Ez a nagy kegyelem
Mindennap reám hull.
Mint virág a mezőn,
Ha szárad, megújul.
Ha hervad, az eső
Felüdíti mindjárt,
Szentlelked esője
engem is, ha megáld.

A titkok útjain
Veszek újabb erőt
Megsokszorozódva
Több lesz, mint azelőtt.
- Old és az erő.
Világot oldoz el
é veled köt össze:
Sorsom Istenével.

2011-12-03T11:16:00.001+01:00

Gyertyatartóba való olaj.

/2. Mózes 25:6/

Lelkem, mennyire szükséges neked az olaj., mert olaj nélkül lámpád nem sokáig fog égni. A bél füstöl és rossz szagot áraszt, ha fényed kialudt, ami akkor áll be, ha az olaj kifogy.

Emberi természetedben nincs csergedező olajforrás, tehát az olajárusoknál kell azt beszerezned a magad részére, különben ezt kell kiáltanod az öt bolond szűzzel: „A mi lámpásaink elalusznak.!" A szent lámpák sem voltak képesek világosságot terjeszteni olaj nélkül, habár a templomban álltak, mégis táplálni kellett azokat olajjal; habár nem fújt rájuk erős szél, mégis gondozni kellett azokat; s a te szükségleted is éppen olyan nagy. A legszerencsésebb viszonyok között sem ragyogtathatod hited világosságát egy óráig sem, ha nem öntetik beléd úgy kegyelmi olaj.

Az Úr szolgálatában nem lehet bármilyen olajat alkalmazni, sem kőolajat mely a régebbi időben, nevezetesen keleten oly dúsan fakadt a földből; sem halzsírt, sem dióolajat nem volt szabad használni.; egyetlen egy olajra esett a választás, amely a legkiválóbb faolaj volt. A természetes szívjóság megfelelő erénye, a külső szentség beképzelt erénye sohasem Isten szíve szerint való olaj.

A valódi hívő tudja, hogy az Úrnak nem telhet kedve az olyan olajban, még ha egész folyamot képez is az. Ő a Getsemánéban lévő olajsajtóhoz megy és annál szerzi be a szükségletét, aki ott sajtolt.

Az üdvkegyelem olaja tiszta és ment az üledéktől és tisztátalanságtól, ennél fogva az ezzel táplált világosság tiszta és fényes. Gyülekezeteink a Megváltó arany gyertyatartói, s mivel e világ világosságának kell lenniök, sok kell nekik a szentség olajából.

Óh, kérjük tehát önmagunk, pásztoraink és gyülekezeteink részére, hogy a „lámpához való olaj" soha ki ne fogyjon. Az igazság, szentség, öröm, ismeret és szeretet, mind a szent világosság lángjai; de ezek nem lobognak, ha nem nyertünk imaolajat a Szentlélek Istentől. Ő, a minden jónak adója, ajándékozzon naponként friss olajat hitünk edényébe, hogy lámpásaink mindenkor készen legyenek a lélek Vőlegényének fogadására!

C.H. Spurgeon

2011-12-03T11:11:00.000+01:00

Veres Ágost (13 éves)

Amikor a Jóisten megérintette a földet

– Ditró állomás! A vonat hóakadály miatt nem megy tovább! – harsogta a hangosbemondó.
Az utasok bosszankodva szálltak ki a kocsikból 1942. december 24-én déli 12 órakor. Köztük volt egy fiatal tanító is, aki a hat kilométerre lévő Szárhegyre igyekezett. Augusztus közepe óta nem volt otthon. A Bereg megyei Csedregen volt az állomáshelye. Egész ősszel gyűjtögette a pénzét, hogy karácsonyra ajándékot tudjon venni szeretteinek. Idesnek kesztyűt és kendőt, Tatának kucsmát és zoknit, a hat kisebb testvérnek könyveket, füzeteket, ceruzákat, színeseket, és persze csokit és cukorkát. Sőt Vásárhelyen, ahol át kellett szállnia, a maradék pénzéből még egy frissen vágott libát is sikerült vennie az állomás melletti piacon.
Ez lesz ám a meglepetés! – gondolta magában. Most azonban úgy néz ki, hogy a hóvihar meghiúsítja a közös karácsonyestét.
Elindulok gyalog! – döntötte el hirtelen. A Görgényi-havasok irányából fújt a szél, emiatt is tudta a medencéből összegyűjtött havat a sínekre hordani. Félúton lehetett, amikor elnyújtott üvöltést hallott a Gyergyói-havasok felől.
Ha nincs rá válasz, nem lesz baj! – nyugtatta magát. Néhány perc múlva azonban a Tatárhalom oldalából szaggatott vonyítás hallatszott.
Szagot fogtak, sietnem kell! – villant át az agyán. A falutól egy kilométerre a Szármány-hegy lábánál lakott egy család, arra vette az útját. Közben hátranézett, és fekete pontokat pillantott meg az úton. – Futnom kell, ha életben akarok maradni!
A kerítés sarkához érve már hallotta a halál csengettyűjét: ahogy a farkasok hasán összefagyott szőrcsomók egymáshoz ütődnek. Elérte a bejáratot és dörömbölni kezdett. A háziak ajtót nyitottak, a tanító szinte beesett rajta. A falka ekkor ugrott át a kerítésen. A házat többször körbeszaladták, a vezér még be is vicsorított a piciny ablakon.
– Köszönöm! – lihegte holtfáradtan a tanító.
– No, ha ide igyekezett, akkor éppen idejében érkezett! – fogta derűsre a ház ura. – Ha Szárhegyre, akkor várnia kell reggelig! Isten hozta nálunk, legyen a vendégünk!
A tanító csak ekkor nézett körül a pici hajlékban. Régi rönkház volt, a szobák nem voltak falakkal elválasztva egymástól, csupán néhány bútor jelezte, hogy mi hol is lehet. A konyharészen az asszony szorgoskodott, a sarokban négy gyerek játszott, a kályha mellett egy anyóka üldögélt, mellette az ura pipázott.
– Bíztam benne, hogy nappal nem érhet baj! – válaszolta a házigazdának.
– Igyék egy bögre meleg tejet! Ez felmelegíti, és meg is nyugtatja a lelket! – mondta a háziasszony, és hellyel kínálta őt.
– Gyerekek, gyertek! Állítsuk fel a karácsonyfát! Hadd tudja meg a Jézuska, hogy várjuk Őt!
Az apróságok boldogan szaladtak anyjukhoz, a szemükben a csodavárás fénye ragyogott. Amíg a család szorgoskodott, a tanító jobban körülnézhetett. A konyhaasztalon már ott gőzölgött az ünnepi vacsora. Hajában főtt pityóka sült szalonnával, édességnek pedig puliszka vékonyan kent szilvalekvárral.
Istenem! Mit ehetnek máskor, ha ez az ünnepi vacsora?! – kérdezte magában.
– Tanító Úr! Legyen az angyalunk! Mi kimegyünk a kamrába a gyerekekkel, kérem, csengessen pár perc múlva, így nagyobb lesz a meglepetés! – súgta a házigazda.
A család kivonult, az anya gyorsan, hogy a gyerekek meg ne lássák, a fa alá rakta az ajándékokat, majd a többiek után sietett. A tanító várt egy kicsit, és közben rápillantott az ajándékokra. Kézzel faragott állatkák, néhány alma, és két kicsi, hímzett kendőcske volt a fa alatt. Kinyitotta táskáját, kivett belőle négy füzetet, négy ceruzát, egy doboz színest és egy mesekönyvet. Gyorsan a fa alá rakta, majd korholni kezdte magát:
– Hiszen gyerekek, a csokoládénak jobban örülnének!
Visszament táskájához, négy szelet csokoládét és egy zacskó cukorkát is kiolvasott belőle. Újra a fához sietett az édességekkel.
– És a felnőttek? Ha már én lettem az angyaluk, nekik is kell adnom valamit!
Ismét a csomagjaihoz lépett, elővette a frissen vágott libát és a fa alá rakta. A konyha sarkába húzódott, majd csengetni kezdett. A család bevonult a szobába. A félhomályban elénekelték a Mennyből az angyalt, majd feltekerték a petróleumlámpa fényét, és a fához gyűltek. A gyerekek ámulva, boldogan mutatták meg remélni sem mert ajándékaikat szüleiknek. A legnagyobbik felkiáltott:
– Ni, ez meg itt egy liba! – és az anyja kezébe nyomta.
A szülők csak álltak egymással szemben, kezüket összeforrasztotta a frissen vágott liba, meglepetésüket a gyerekek csacsogása sem tudta csökkenteni. A házigazda halkan megszólalt:
– A Jóisten megérintette a földet!
Felesége reámosolygott, két gyönyörű szeméből könnyek csordultak ki, és egyenesen a liba hátára potyogtak.

2011-12-03T11:06:00.003+01:00

AZ ÚR HARCOL ÉRTETEK

"14 Az ÚR harcol értetek, ti pedig maradjatok veszteg!"

(2.Mózes 14,14)

Az egyik beszélgetés alkalmával a téma a túlvilági élet két lehetőségéről szólt: a mennyországról és a pokolról. Elhangzott az elgondolkodtató kérdés: "Közülünk vajon ki hova jut?" A résztvevők közül valaki azt mondta: "Az Isten és a lelkészem dolga az, hogy én hova jutok. Ha a pap imádkozik a bűneimért, Isten meghallgatja, és akkor én a mennybe jutok." Nem háríthatjuk a felelősséget egyoldalúan Istenre, még a mai igei idézet alapján sem.

Izrael fiaiért harcolt az Úr, hogy a fáraó uralma alól megszabadítsa őket, de nem az Illés szekerén vitte ki őket Egyiptomból, hanem nekik kellett kimenniük. Ott kellett hagyniuk a húsosfazekakat, és el kellett indulniuk az Úrba vetett hit által. Lelki harcainkban a nehezebb részt az Úr vállalja, de nekünk is meg kell tennünk a mi részünket. Az alkohol rabságában lévő embert az Úr megszabadítja, de csak úgy, ha ő is vágyik szabadulni, és nem nyújtja ki a kezét a borospohár után. Ha szabadulni akarsz a bűneid fogságából, bátorítson a hit, hogy az Úr harcol érted! A győzelemig csak egy lépés: "harcold meg a hitnek szép harcát..." (1Tim 6,12a)

/Bálint Pál/

2011-12-02T09:57:00.000+01:00

Ne szeressétek a világot

Olvasmány: Máté evangéliuma 6,19-21. 25. 31-33

Alapige: János 1. levele 2,15-17. Máté evangéliuma 6,33

„Ne szeressétek a világot, se azt, ami a világban van. … Mert mindaz, ami a világban van, a test kívánsága, a szem kívánsága, és az élettel való kérkedés, nem az Atyától, hanem a világtól van. A világ pedig elmúlik, és annak kívánsága is; de aki Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké. … De keressétek először az Ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek.”

János apostol igen keményen fogalmaz mai igénkben, ezért fontos, hogy a Szentírás egészének a fényében, pontosan és jól értsük a szavait. Először is tehát, mi az, amiről nem szól ez az ige?

Nem szól a teremtett világnak, a gyönyörű természetnek, s benne az esendő élőlényeknek a gyűlöletéről. Hiszen – tudjuk – a teremtett mindenség hirdeti az Isten dicsőségét, aki azt alkotta, s nekünk otthonul adta, ránk bízta. Az Ó- és Újszövetség egyaránt int minket arra, hogy „szeressétek felebarátotokat, mint magatokat”, és János is említi levelében: „aki gyűlöli testvérét, az sötétségben van”!

De nem szól távolságtartásról, a világból, a mindennapi életből való remetei kivonulásról sem, hiszen Jézus így imádkozott értünk: „Atyám, nem azt kérem, hogy vedd ki őket e világból, hanem hogy őrizd meg őket”. Tanítványait pedig így buzdítja: Ti vagytok a föld sója! Ti vagytok a világ világossága! Éppenséggel az evangélium „szíve”, lényege beszél arról, hogy „úgy szerette Isten e világot, hogy egyszülött Fiát adta érte”!

Az a hit tehát, amiről János levele szól, nem a menekülés, a világból való sértett kivonulás vallása, hanem az Isten akaratának a cselekvése ezen a földön. Krisztus nevében nem hátat fordítunk ennek a világnak, hanem megálljuk benne a helyünket! „Akik befogadták Őt, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek”(Jn 1,12) A hit arra ad hatalmat, képességet, lehetőséget, hogy azon a talpalattnyi területen, ahol élünk, ameddig szavaink-erőink elérnek – általunk is – elközelítsen az Isten Országa!

De hogyan lehetséges ez? Erre felelnek nekünk igénk kulcsszavai: „kívánság” és „kérkedés”.

A kívánság, vágy, szenvedélyes keresés vagy eltökélt törekvés ott van mindannyiunkban. Hiszen ez az, ami hajt-mozgat egy életen át, irányít és igénybe veszi az energiáim, az időm. Ami sokszor továbblépésre, tovább-küzdésre késztet!

Ezért fontos ma feltenni magunknak a kérdést: Milyen hangot követek? Mire vágyom? Mit keresek valójában az életemben? Kis örömöket, mély boldogságot, sikert-elismerést, vagy társat, gyermeket, emberek szeretetét, vagy éppen valami kézzelfoghatót, anyagi biztonságot? Milyen kincset keresek – Máté evangélista szavával – és hol?

Mit hajtok, talán erőszakosan, áldozatokat hozva és követelve, mert „megérdemlem”, vagy talán kétségbeesve, elveszetten, mert jaj, ha az nem lesz meg, semmit sem ér az egész? Mert valami olyan nagyon hiányzik…

A másik fontos szó, fogalom pedig a „kérkedés”, ami arról szól, hogy mi az amim van, ami az enyém, amit elértem-megszereztem, amit fel tudok mutatni, amit birtokolok!

Gondolhatunk általános emberi, társadalmi szempontból a XXI. szd-i mítoszokra: egészség – szinte már minden gyógyítható, minden fájdalom azonnal csillapítható; fiatalság – csak szerek és módszerek kérdése, tudás-hatalom-gazdagság-civilizáció, mind a miénk!

De ma igénk rákérdez saját kérkedéseinkre is, a „birtoklásaink”-ra, legyen az valami kézzelfogható tárgy, anyagi valóság, vagy felmutatható érdem, megszerzett emberi elismerések, szeretetek. Mi az enyém? Úgy igazán. És mit jelent számomra az, amim van? A testem, az egészségem, az erőm, a kapcsolataim, az életem… Mindez miért és mennyire az enyém?

Máté evangéliuma segít az ige mai üzenetét megérteni: Ha igazán vágy, kívánság, szomjúság van bennetek – „Keressétek először az Isten Országát”, vágyjátok, szomjazzátok magát Istent! Mert nyugtalan a mi lelkünk, amíg Benne nyugalmat nem talál – ahogy Augustinus mondja.

Az élet itt a földön, ebben a világban valóban keresésre adatott. De ha boldogságot, örömöt, teljességet, gazdagságot, emberek szeretetét keresek csak Isten nélkül és helyett: bolyongó koldus maradok mindvégig, és koldusszegényen megyek el végül – elvész a „kincsem”.

Sok minden lehet az enyém, amit büszkén mutogatok, vagy féltve szorítok, de ha azt gondolom, hogy mindez az én érdemem és birtokom, magamat csapom be, és végül az élet kifolyik az ujjaim közül, mert „Mid van, amit ne kaptál volna?”!

Megajándékozott vagy! Ahogy Máté idézi Jézust: „ezek is mind megadatnak nektek”. Nincs okod sem görcsös félelemre, sem önteltségre, mert szabad vagy ajándékként elfogadni amid van, és amíg van…

Amitől óv minket János apostol, az a ragaszkodás egy bűnös, Isten nélkül maradt, „gazdátlan” világhoz, és az annak a törvényei és hazug önzése szerinti élet. Ennek ellenképe az istentisztelet elején énekelt zsoltár a jó pásztorról, aki gondoskodó gazdánk, aki vezet, ha követem, velem van, ha keresem, megajándékoz és megtart.

Isten akaratát – a Pásztor szavát és lépteit – követni azt jelenti: nem tévedtem el, és megmaradok az élet útján örökké, akkor is, ha egyszer elmúlik, ha mögöttem marad ez a világ.

(Elhangzott: 2008. november 16-án)

2011-12-01T14:03:00.001+01:00

"Mindig azon az úton járjatok, amelyet az Úr, a ti Istenetek parancsolt néktek, hogy éljetek és jól legyen dolgotok és hosszú ideig élhessetek a földön, amelyet bírni fogtok."

(V. Mózes 5:33)

Le lehet térni az Úr útjairól, de nem érdemes. Talán rövidtávú haszon, múló öröm ideig óráig a miénk lehet, de igazán élni, hosszú ideig élni csak az Úrral lehetséges.

2011-12-01T11:23:00.002+01:00

Isten a hűséges és igaz barát!

Te vagy a barát

Te vagy a barát, aki minden barátságot készít, és azt nekünk nyújtja.

Te vagy az eszményi barát, aki sohasem csap be és minden ígéretet megtart.

Te vagy a nemes szívű barát, aki az adományozásban nem kicsinyes, és segítségével nem takarékoskodik.

Te vagy az őrködő barát, aki érdeklődik mindaz iránt, ami bennünket érint, és eleget tesz szükségleteinknek.

Te vagy a szeretetteljes barát, aki mindent, amit mi rád bízunk, barátiasan elfogad, és szenvedéseinket és örömeinket megosztja velünk.

Te vagy a jóakaratú barát teljes figyelemmel irántunk, és teljes elnézéssel hibáink iránt.

Te vagy a finom érzésű barát, aki figyelmességeit halmozza, és boldogságunkat túláradóvá teszi.

Te vagy a mosolygós barát, aki mindig fáradozik, hogy minket bátorítson, és felragyogtassa a szépet életünkben.

Te vagy a nehéz órákban a megbízható barát, hűtlenségünk ellenére mindvégig hűséges.

Te vagy a tökéletes barát, amint csak Isten tud barát lenni, amint Ő a világba jött, hogy mint ember szeressen minket.

Isten a hűséges és igaz barát!

2011-12-01T10:38:00.003+01:00

Az Úr gondot visel

Ha bánat ér el,

Ha bú fenyeget,

Ha bánt az ellen

S nincs ki ad enyhet:

Mégis egy megmarad,

Nyugton tűrni el

Mindent, amint halad:

"Az Úr gondot visel."

Madár s a tenger

Hala vígan él,

Ki tápot rendel,

Minket is segél.

Övéinek nem hagy

Hiányt szenvedni el,

A szó igaz marad:

"Az Úr gondot visel."

Gyakran a szívet

Vihar ha hányja,

Nyomor sebet ejt,

Sátán ha bántja,

Fáradva így nyögünk:

A baj miként megy el?

De ki őrzi szívünk:

"Az Úr gondot visel."

Ha hív majd Urunk,

Mint Ábrahám tett,

Engedni vágyunk,

Az ige hitre kelt.

Amerre Ő vezet,

Amerre menni kell,

Tudja Ő s nyújt kezet,

"Az Úr gondot visel."

2011-11-30T17:37:00.002+01:00

Jobb Isten kezébe esni!

KEZED SEGÍTSEN

Én erőtelen vagyok Istenem.
Karom lankadt, életem gyenge.
Nem tudom harcomat megharcolni,
Munkám nem megy ahogy kellene.
Bízni saját erőmben nem tudok,
Fogytán van az ... Gyenge a kezem!
Nagy munkámban, amely előttem áll:
KEZED SEGÍTSEN!

Törhetetlen hitre van szükségem
Szent lángra, mely lelkemben lobog!
Konok, bálványos, téves utakon
Esdő szívem hevesen dobog.
Ó, nézz reám göröngyös utamon,
Míg sebzetten csurog a vérem ...
Nagy tusámban, mit megküzdenem kell:
KEZED SEGÍTSEN!

Határozatidat választottam.
Így célt érek biztosan tudom,
Nem fog győzni az ellen fölöttem,
Segítséged biztos oltalom.
Zárd kebledre méltatlan szolgádat,
S ha látod, hogy lankad a hitem ,
Nagy irgalmad adjon győzedelmet:
KEZED SEGÍTSEN!

(Ismeretlen szerző)

2011-11-30T13:44:00.005+01:00

Isten rád tekint

„Mert reá tekintett az Ő szolgálóleányának alázatos állapotjára."

(Lukács 1:48a, KSZE ford.)

Senki sem törődik jobban az életeddel, mint Isten. Egy férfi vagy nő sem, sőt, még te magad sem! Ezért mindig az Isten által elrendelt sors a legjobb választás. Isten szeretete a legteljesebb, Ő mindig gondol rád, és mindig arra gondol, hogy mi lenne számodra a legjobb.

„Bízzátok rá minden gondotokat, mert õ gondot visel rátok!” (1 Pét. 5:7) Ami téged foglalkoztat, az Istent is foglalkoztatja. Bármi, ami aggodalommal tölt el; bármi, ami félelmet kelt benned; bármi, ami miatt nem tudsz éjjelente aludni; bármi, ami a figyelmedbe kerül, arra Isten is felfigyel. Senki sem képes jobban törődni az életeddel, mint Ő, miért ne bíznád hát Rá, hogy gondot viseljen róla?

Mária igent tudott mondani Isten rá vonatkozó tervére, mert tudta, hogy Ő mindig gondoskodni fog róla és mindig gondja lesz rá. Ezért tudta dalban dicsérni Őt és ezért mondhatta: „Mert reá tekintett az Ő szolgálóleányának alázatos állapotjára” (Lukács 1:48a, KSZE ford.).

Mit jelent az, hogy Isten figyel rád és „rád tekint”? Azt, hogy éber, rád összpontosít és rád figyel. Mikor Isten „rád tekint”, mindent észrevesz a életedben. Még a hajszálaidat is számon tartja. Ennyire figyel rád az Úr!

Ezért is érdemesebb Isten útján járni, mint a sajátodon. Elfogadni Isten életedre vonatkozó tervét – ez a legjobb terv!

(Daily Hope by Rick Warren, 2010. november 30.)

Forrás : Napi remény blogból

2011-11-30T13:33:00.001+01:00

Lakatos Gerda
Ő mindig veled van...

Ha szívemre rátör a hatalmas fájdalom,
S úgy érzem, ennyi volt! Vége! Feladom!
Akkor is van valaki, ki kitárja karját,
S várja hogy kiönts lelked gondját, baját.

Ő a te urad, hatalmas Istened,
Ő az, ki ad ételt, italt, békét, s szeretetet.
Ha szívedet neki adod, s szolgálod őt híven,
Ő nem feledkezik meg rólad, megóv bajtól téged.

Szeretett téged, már születésed előtt,
Ha bánatos voltál, adott nyugalmat, s erőt.
De nézz a szívedbe jól, s gondolkozz el szépen,
Isten a sok jóért mit is kért cserébe?

2011-11-30T11:35:00.000+01:00

"Harcold meg a hitnek szép harcát, nyerd el az örök életet, amelyre hivattattál."

(I.Timóteus 6:12)

A hívő élet számos harccal, küzdelemmel jár. De ez a küzdelem szép és nemes. Nem kisebb vezérünk, királyunk van ezekben a csatákban, mint az Úr Jézus. S ha mindvégig kitartunk, akkor a jutalmunk az örök élet!

(Horváth Géza, nagyvarsányi református lelkipásztor)

2011-11-30T10:22:00.000+01:00

Mindennapi ajándék

„Ez az a nap, amelyet az Úr elrendelt, vigadozzunk és örüljünk ezen.”

(Zsoltárok könyve 118:24)

Érezted már azt, hogy ez nem a te napod? Vagy akár az egész hétre, hogy nem a tiéd? Természetes, hogy így érzel. Fáradt vagy, és dolgozol, és úgy gondolod, senki sem értékeli azt, amit teszel. Úgy érzed, nincs értelme az egésznek, semmi örömet nem látsz már a munkádban, és legszívesebben csak visszabújnál az ágyba, és nem kezdenéd el a napot.

Isten tudja, mit érzel. Biztos, hogy amikor a földön élt, Ő is érzett hasonlóan. Ezért Ő igazán megért téged. Előtte nem kell mentegetőznöd. De ma üzen neked valamit!

Ezt a napot Ő rendelte el neked. Ő adta, hogy élj, alkoss, szeress, nevess és sírj rajta. Ő rendelte el, hogy ma reggel is kinyisd a szemed, és álljon előtted egy újabb esély.

Tegnap egyik ismerősöm elmesélte a múlt heti „születésnapját”. Kis híján meghalt szénmonoxid mérgezésben. De amikor rosszul lett, és forgott körülötte a világ, és leesett a térdeire, még egy utolsó imát el tudott küldeni a Mindenhatóhoz. Ő adott neki erőt, hogy elmásszon a kulcsra zárt ajtóig, és valahogy kinyissa, hogy levegőhöz jusson. Tudja, hogy akkor és ott újjászületett, mert Isten rendelte el, hogy éljen.

Isten ma arra kér, hogy fogadd el Tőle ezt a napot. Nézz erre a napra úgy, mint amit Ő rendelt el Neked, mert van Veled egy álma, amit meg akar valósítani. Hát örülj és táncolj, mert ez a nap ajándék!

( Sz-Cs. Andrea)

Forrás : Reggeli dicséretből - 2009.

2011-11-30T10:16:00.002+01:00

Igyekezzünk a jóra!

„Tanuljatok jót tenni, törekedjetek igazságra, térítsétek jó útra az erőszakoskodót!

Védjétek meg az árvák jogát és az özvegyek peres ügyét!”

(Ésaiás 1:17)

A jó, vagy a gonosz tettek a szívben születnek meg. Az emberi szív állapotát pedig viszonylag egyszerű dolgok befolyásolják.

Az alaphelyzet meglehetősen elszomorító, mert Isten szerint: „Csalárdabb a szív mindennél, javíthatatlan; ki tudná kiismerni?!” (Jeremiás 17.9) Illetve: „Bizony nincs olyan igaz ember a földön, aki csak jót cselekedne, és nem vétkezne.” (Prédikátor 7.20) Több olyan pozitív szemléletű emberrel találkoztam már, aki úgy nyilatkozott, hogy hisz abban, hogy az emberek alapvetően jók. Valóban sok jó érzés, indulat és cselekedet van az emberek nagy részében, de sokakban úgy tűnik ez nincs meg. A bűn szempontjából pedig nem csak a végrehajtott tettek számítanak, mert Isten a szíveket vizsgálja. Bűnös hajlamaink, gondolataink pedig akkor is lehetnek, ha éppen „jók” vagyunk.

Szívátültetésre van tehát szükségünk, mert egyébként csak tetteink változnak, de Isten előtti helyzetünk továbbra is reménytelen. A bűn bennünk van. „Ahogyan tehát egy ember által jött a bűn a világba, és a bűn által a halál, úgy minden emberre átterjedt a halál azáltal, hogy mindenki vétkezett.” (Róma 5.12)
A helyzet mégsem reménytelen, mert Jézus igazsága hitben a miénk. „Mármost, ahogyan egynek a vétke lett minden ember számára kárhozattá, úgy lett egynek az igazsága minden ember számára az élet megigazulásává.” (Róma 5.18)

Mai igénk mindenesetre nagyon gyakorlati. Meg kell tanulni a jót tenni. Még a megváltozott szívű emberben is olyan nyoma van a bűnnek, hogy tudatosan kell figyelnie arra, hogy ne a régi beidegződéseknek, hanem a hús-szívbe írt isteni törvénynek engedelmeskedjen. Ez több, mint, hogy nem vagyok önző, becstelen és megalkuvó.

(Kis István)

Forrás: Reggeli dicséretből - 2009.

Marietta

Igen… egymásra!

Önnek egy új üzenete érkezett...

A KERTÉSZ

Isten akaratát szem előtt tartva 1.Thessz. 4,1-12"Az az Isten akarata, hogy megszentelődjetek: hogy tartózkodjatok a paráznaságtól." (3.v.)

A hitben megőrzötten

1.Thessz. 3,1-13"…titeket pedig az Úr gyarapítson és gazdagítson…" (12.v.)

Ígéretek és csalódások

Ünnepeld a karácsonyt az év minden napján!

„…ezért küldettem.”

(Lukács 4:43)

Ő azt mondta:

3) „…hirdetnem kell az Isten országának evangéliumát…” (Lukács 4:43). Minden alkalommal, amikor Isten akaratának engedelmeskedünk a magunké helyett, arról „prédikálunk” másoknak, hogy mit jelent Isten országa állampolgárainak lenni.

Forrás: Mai ige

Minden jóra fordul?

Filippi 1,18b-26. "Mert nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség!" (21.v.)

Isten akaratát szem előtt tartva

1.Thessz. 4,1-12
"Az az Isten akarata, hogy megszentelődjetek: hogy tartózkodjatok a paráznaságtól."
(3.v.)

1.Thessz. 3,1-13
"…titeket pedig az Úr gyarapítson és gazdagítson…"
(12.v.)

Filippi 1,18b-26.

"Mert nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség!"
(21.v.)