Szív Ernő:
ÜVEGGOLYÓK
Tudjátok, mit szoktam mostanában tenni, amikor rossz? Amikor savanyú a kedv, nyűgösség és elveszettség gyötör, amikor olyan a világ, mintha valami keserű özvegy lenne? Ilyenkor szépen leülök az ágy szélére. Nem az asztalhoz, s magam se tudom, miért éppen az ágyra, hát csak, vonom meg a vállam, szóval leülök oda, és találomra elolvasok egy Szép Ernő tárcát. Csak egyet, mert annyi is elég. Tudjátok, olyan ez, mint amikor a tenyeredbe veszel egy üveggolyót, s bár sokan azt mondták rá, értéktelen semmiség, hogy egy kacat, te mégis jó negyedórát eltöltesz vele. És aztán jót tesz. Mintha valaki, talán egy testvér törődött volna kicsit a lelkeddel. Bennszülött vagy, mert földet, szívet és istent adsz ezért az üveggolyónyi negyedóráért. Odaadtál mindent, mert mintha mindent megkaptál volna. A világ meg harsogva röhög, hogy milyen ostoba, milyen tökkelütött vagy. Nem baj, röhögjön csak a világ. Akarjon a világ akasztani, lőni, szórja a pénzt, veszekedjen, várjon és várakoztasson, bírságoljon, rúgjon ki, nekem akkor is van, csak azért is van jó néhány üveggolyóm, mert például a virágzó szilvafák most, és a szél, és tegnap az a hajnal a vásárcsarnokban, vagy hogy ma reggelre azt álmodtam, hogy áfonyát ettem, istenem, micsoda álom volt, ott kéklett minden egy üveggolyóban. Amikor rossz nekem, nem ellenséget keresek, mert az úgyis van. Elsőnek például én magam, hát igen, a legfőbb ellenség én vagyok nekem. Amikor rossz nekem, én testvért keresek. Aki odaadja nekem a lelkét, és én is odaadhatom neki az enyémet. És van egy nagyon, nagyon fontos szabály is. Nyilván tudjátok, hogy rokon minden ember A rokonotok ez is, meg amaz is, rokon a fehér, a fekete, a pisztolyos, a keresztet összenyálazó, a fukar, az okos, a hőbörgő, jól van, abbahagyom ezt. Több milliárd fazon és baba. Nem te választottad, hanem megkaptad őket, ahogyan ők is megkaptak téged. Hanem hogy a testvéretek ki lesz, arról már ti döntötök! Az én testvérem például az, aki belefér nekem egy üveggolyóba. És én is a testvére vagyok mindazoknak, akinek beleférek az ő üveggolyóikba. Negyed óra, néhány szabadon választott, könnyű szín, foltok és maszatok, mint amikor éppen csak érintenek, viszont csak azért teszik, hogy negyedórára, ha ültök egy ágyon, padon, valahol, jobb legyen.
