Örökké a mában!

Pecznyík Pál

Örökké a mában!

Istentől kaptuk életünk,

kegyelme által élhetünk.

Életidőnk véges itten,

végtelennel vár az Isten!

Ha hiszünk dicső Fiában,

Ő vár minket menny honában.

Egy nap meg áll szívverésünk,

nála vár szebb küldetésünk.

Milyen lesz majd új életünk?

megláthatjuk, ha ott leszünk!

Földinél szebb új lakásban,

örök fényben, ragyogásban.

Szebb új ruhánk gyolcsból szövött,

élünk szent angyalok között.

Foglalkoztat minket Atyánk,

még nem tudjuk, mit bíz reánk.

Nem fárad el lábunk, kezünk,

fáradságot, nem ismerünk.

Nem lesz múló reggel, este,

nem gondolunk földi testre.

Örökké a mában élünk,

nyugovóra sose térünk.

Új honunkról, ennyit tudunk,

hála érte, dicső Urunk!

Celldömölk

2011. VII. 26.

Szolgálat útja

Túrmezei Erzsébet
Szolgálat útja

Dicséri, áldja szüntelen Jézust a szívem, ajkam.

Amit Ő művelt énvelem, amit Ő végzett rajtam,

azt némán el nem hallgatom, kijártam könnyes utakon,

csodáit zengem vígan, hirdetem boldogan.

Rég koldus voltam, úttalan, Jézusban kincset leltem,

Utamnak drága célja van, betölti fénnyel lelkem:

A kincset széjjel osztani és róla jó hírt mondani -

Szolgálat boldog útja, szent küldetésem ez.

Szolgállak Téged szüntelen, Jézusom, fénylő hajnal,

Törölve fájó könnyeket, harcolva búval, bajjal,

Míg utam hozzád el nem ér, hol nincs árnyék, eltölt a fény,

Mert színről - színre látom tündöklő arcodat.

Havasi gyopár

Szalay Fruzina (1864-1926): 

Havasi gyopár

Bércek szabad, magános ormán,

Mely a magas egekbe vág,

Örök hó bársony leplét hordván,

Nyit egy csodás fehér virág.

Feléje halk szellők se járnak

És hozzá el nem hat soha

Arany heve a forró nyárnak,

Sem a tavasznak mosolya.

Körötte kristálytiszta minden,

Csendes, fehér, mint ő maga:

Büszkén nyit hervadatlan színben,

A bércek hószín csillaga.

A völgy ölén, lombon, virágon

A tavasz édes csókja van -

Fenn a nemes virág magában

Áll egyedül, tavasztalan.

Havasi gyopárról