2016. január 8.

TANULJ MEG ÉLNI!




TANULJ MEG ÉLNI!

1. Adj többet, mint amennyit elvárnak tőled, és ezt örömmel tedd.

2. Akármihez fogsz, szenvedéllyel csináld végig.

3. Harapd el szavaid, ha kritizálni akarsz, de a dicséreteket a tetőről is kiáltsd.

4. Mikor azt mondod Szeretlek, érezd komolyan.

5. Mikor bocsánatot kérsz, nézz az illető szemébe.

6. Bízzál az emberekben, de láss keresztül a hímezett hazugságokon.

7.Te egyedüli lélek vagy, aki valamiben a legjobb a világon, ezért bízzál magadban és találd meg azt a valamit, ami lekötelezve az emberiség javát szolgálja.

8. Sose nevesd ki senki álmait. Akinek nincs álma, annak nincs is sok mindene. Ha te az emberekben magadat is megismered, az a te lelki biztonságodat fejleszti.

9. Szeress mélyen és szenvedélyesen. Akkor is, ha fájdalmas lehet a szakítás, ez az egyetlen módja annak, hogy teljessé tedd az életed.

10. Nézeteltérésben küzdj becsületesen - gúnyolódás nélkül.

11. Ne ítélj el senkit a rokonain keresztül vagy az első benyomásból.

12. Tanulj mások hibájából.

13. Ha valaki kérdez tőled valamit, amire nem akarsz válaszolni, mosolyogva kérdezz vissza: miért akarod ezt tudni?

14. Jusson eszedbe, hogy a nagy szerelem és a nagy siker nagy rizikóval jár.

15.Az igazságot és a kegyelmedet soha ne hagyd el, akaszd e kettőt nyakadba, hogy mindig és mindenhol a szíved közelében legyen.

16. Ha vesztettél, ne veszítsd el a tanulságot is.

17.Jusson eszedbe a TTF. Tisztelet magad iránt, Tisztelet mások iránt, és Felelősség a saját tettedért.

18. Ne hagyd, hogy egy kis nézeteltérés tönkretegyen egy nagy barátságot.

19. Amint rájöttél, hogy hibáztál, igyekezz azt kijavítani.

20. Mosolyogj, miközben felveszed a telefont. A hívó érezni fogja a hangodból, hogy jó szándékkal gondolsz rá.

Őrá mutat minden!



Pecznyík Pál
Őrá mutat minden!


Okos ember, aki kutatsz
mélységet és magasságot,
ki ezeket létrehozta,
Teremtődet mégsem látod?
Pedig Őrá mutat minden,
mélységben és magasságban,
az ég minden csillaga és
a sok hal, az óceánban.
Gyümölcsfákon a sok virág,
belőle nő hamvas gyümölcs,
nem tudja azt utánozni
itt a földön, tudós, se bölcs.
Természet szép csarnokában,
télen, nyáron, ha útra kelsz,
néz csak széjjel s lépten, nyomon,
Isten úja nyomára lelsz.
Tudományok lépcsősorán
meddig vonulsz előre te,
hiszen por, vagy s ami éltet,
az csak Isten lehelete!
Mikro világ, Makro világ,
érckapuját döngetheted,
de a titkok szentélyének
küszöbét, át nem lépheted!
Az életnek forrásához,
nincs út, melyen lehet menni,
Isten titkos műhelyébe,
nem léphet be soha senki!
Nem kellene meg állnod már?
Életed itt rövid, látod.
Mért kergetnél továbbra is,
csalogató délibábot.
Élet titkát feszegetni,
balga dolog, észerővel.
Teremtmény vagy, sosem lehetsz
egyenlő, a Teremtővel!

1986.

2016. január 6.

Füle Lajos verseiből



Füle Lajos verseiből

KI A BOLDOG?

Az emberek közt az a boldog,
kit nem kötöznek földi dolgok.
Noha két lábbal áll a földön,
nem lesz munkája, terve börtön,
szabad pusztító "nagyravágytól",
mivel túllát a láthatáron.


TITKOS FEGYVEREK

Mikrogyilkosságok:
gyűlölet, harag,
irigység, bosszúvágy,
mérgezett szavak,
titkos fegyverek, mind
a szívből tüzel,
s halálos sebet üt
sok-sok más szíven.

URAM ISTEN, kérlek:
irgalmazz nekünk,
tehessük le végre
minden fegyverünk!


AHOGY VAN

Akkor is, hogyha
beleroppansz,
szeresd az embert,
úgy, ahogy van!


CSAK EGY KIS HÁLÁT

TE annyit adtál s adsz nekem,
AJÁNDÉKOZÓ ISTENEM!
S én mindazért, míg itt vagyok,
csak egy kis hálát adhatok.


A BOLDOG EMBER IMÁDSÁGA

A boldog ember imádsága
így hangzik: "Hála, hála, hála!"
Repesve száll az ÚRHOZ innen,
és benne minden, szinte minden.

2016. január 5.

Nem mondott fel nekem



Túrmezezi Erzsébet 
Nem mondott fel nekem

Szolgálatára angyalok sietnek,
Parancsol viharoknak és szeleknek.
Megérteni, felfogni nem lehet,
Hogy meglátott, parányi porszemet,
És szolgálatába vett.

Szívemben ujjongva dalol a hála.
Kerek világon nincs jobb gazda Nála!
Mikor szolgálatába fogadott,
Nem csak munkát, drága feladatot,
Erőt is Ő adott.

Szent lelkét adta, segítsen, vezessen,
Sürgessen: soha ne időzzek resten.
Tekintete rajtam volt szüntelen,
Mindenre elég volt a kegyelem.
Ő maga járt velem!

Talált volna annyi hűségesebbet,
Parancsainak engedelmesebbet...
Csoda irgalmát áldja énekem,
Hogy szolgálhattam hosszú éveken,
És nem mondott fel nekem.

Pedig annyiszor megtehette volna!
S én szegény, gyenge, engedetlen szolga
Türelmét, irgalmát dicsérhetem...
Mert ezután sem mond fel... sohasem!
Övé az életem!