FORRÁS LEGYÉL!

SZABOLCSI ERZSÉBET: 

FORRÁS LEGYÉL!

Forrás legyél.
Tiszta, átlátszó, kristályszépségű cseppekből fakadó
hideg és jóízű éltető víz.
Csörgedezz alá magas hegyek sziklái közül,
kelj át méteres köveken, konok útvesztőkön,
friss levegőjű hegyi réteken.
Patak legyél.
Lágyan aláomló, hűvös érintésű;
hideg selymes vizedtől kapjanak erőre
a szomjas vadak. Kanyarogj kövek között,
fodrozódó bárányfelhők kék ege alatt,
zöld pázsit és őszi avar keretezzen,
míg tovagördülsz kavicsokat mosva,
s lomha folyóvá terebélyesedsz.
Folyó legyél.
Hatalmas hullámfodrokkal tovahömpölygő áradat,
mely mindent megragad,
magával sodor, míg meg nem érkezik
az őt is elnyelő végtelen tenger sírjába.
Tenger legyél.
Nyugodtan hullámzó beláthatatlan síkság.
Kiszámíthatatlanul változó,
tajtékokat dobáló, vihartól felkorbácsolt
szilaj erő, hullámsír,
vagy elcsendesült sima víztükör.
Óceán legyél.
Széles és határtalan.
Kincseket rejtő, ringató mély bölcső.
Vég nélküli korlátlan lehetőség.
Pusztító, tomboló őserő, roncsokat temető
kiismerhetetlen végtelenség.
Legyél víz, életet adó őselem,
legyél tűz, vízzel is legyőzhetetlen,
legyél levegő, mindent beborító láthatatlan,
legyél szikla, szilárd, megingathatatlan,
legyél forrás, patak vagy tenger,
legyél te magad, legyél EMBER!

"ÉN"

KISS NOÉMI: 

"Én"

Én tudom, Isten újjászületett gyermeke vagyok,

Bár csodálkozom, hogy Ő el még nem hagyott.

Hallom, szól hozzám, mindennap, szüntelen,

S látom, igéje munkálja gyarló életem.

Akarom, formáljon, de csak akkor tud, ha hagyom.

Én -bár sokszor nem látszik- Isten gyermeke vagyok.

Úgy teszek, mintha nem hallanám féltő, óvó hangját,

De úgy érzem, mindig tudja szívem gondját, baját.

Ilyenkor megérinti fájó, megtört szívem,

S aggódok, mert nem lehetek mindig engedetlen.

Sírok, mikor megkönnyebbülök bűnöm terhe alól,

Én Isten kegyelemből élő gyermeke vagyok.

Meg nem értem hogy' szerethet így is engemet,

Mondom is Néki sokszor: "Nem érdemlek kegyelmet!"

A napról álmodom, mikor mellette leszek,

És próbálom gyűjteni a mennyei kincseket.

S remélem, hogy a mennyben Atyám viszontláthatom,

Mert én tudom, Isten újjászületett gyermeke vagyok.

Az eltérő dolgok megkülönböztetése

Spugeon: 

Az eltérő dolgok megkülönböztetése

Nagyon fontos, hogy meg tudjuk különböztetni az eltérő dolgokat, mert a külső megjelenés megtévesztő. Dolgok, amelyek hasonlónak látszanak, akár egymás ellentétei is lehetnek.

Egy skorpió olyan lehet, mint egy tojás, és egy kő olyan, mint egy darab kenyér, de messze nem azonosak. Hasonló dolgok nagyon különbözőek lehetnek. Különösképpen igaz ez a lelki-szellemi dolgokra, ezért kötelességünk résen lenni.

Lehetséges, hogy valaki messzire jut a vallásban, mégis bűnben hal meg; lehet, hogy a menny örökösének látszik, mégis a harag gyermeke.

Sok meg nem tért embernek van valamilyen meggyőződése, ami hasonló a hithez, de mégsem valódi hit.

Bizonyos emberek jámborságot mutatnak, amiben megvan a szeretet melegsége, de nélkülözik a kegyes élet jegyeit.

Minden kegyelem utánozható, ahogy az ékszerek is hamisíthatók. Ahogy a gyémántutánzatok bámulatosan hasonlítanak a valódi kövekre, ugyanúgy a hamis kegyelem is bámulatosan hasonlít az evangélium művére.

Lelki dolgokban az embernek minden eszességére szüksége van, különben hamar becsapja saját szívét. Attól tartok, hogy már sokan tévesztették meg magukat, és sohasem jönnek rá önámításukra, amíg ki nem nyitják szemüket a szomorúság világában, ahol szörnyű lesz a csalódásuk.

A természeti halott gyermeket az anyja gondosan megmosdatja, de ez nem teszi a kegyelem élő gyermekévé.

A lelken belüli isteni élet határozottan megkülönbözteti azt az embert, akiben megvan, attól, akiben nincs meg; fontos meggyőződnünk róla, hogy bennünk megvan ez az élet.

TE biztos vagy benne, hogy benned megvan?