Magyar nyelv

MAGYAR NYELV

Legnagyobb szava: Isten.

Legmélyebb szava: Lélek.

Leghosszabb szava: Örökkévalóság.

Leggyorsabb szava: idő.

Legközelebb eső szava: Most.

Legsötétebb szava: Bűn.

Legerősebb szava: igazság.

Leggyengébb szava: Szeretet.

Legédesebb szava: Otthon.

Legdrágább szava: Jézus.

Ismeretlen szerző

JÉZUS ARCÚ GYERMEKEK !

Pecznyík Pál: 

JÉZUS ARCÚ GYERMEKEK !

Miért vagyunk közömbösek

közönyösek emberek?
Arcán boldog öröm-rózsa
nincsen köztünk senkinek?
Olyan befelé forduló
köldök nézőek vagyunk,
mntha ezen a nagy Bolygón,
nem élne más, csak magunk?
Csak a magunk kis világát
igyekszünk széppé tenni,
és amíg azt el nem érjük,
nem vonz bennünket semmi?
Nem törődünk más bajával,
magunknak kedveskedünk,
öröm-rózsa az arcunkon,
éppen ezért nincs nekünk.
Akkor nyílna az arcunkon,
öröm-rózsa és derű,
ha felkarolnánk azt, kinek
az élete keserű.
Lépjünk hát ki a közönyből,
felnőttek és gyermekek,
öröm-rózsát láthassanak
arcunkon az emberek.
Láthassuk meg, egymás arcán,
boldog élet mosolyát,
így viseljük Jézus arcát
már itt, és majd odaát!

1999. X.21.

DERŰS ARCCAL

Csorba István

DERŰS ARCCAL

Derűs arccal, add, járhassunk,

Vidám dallal, hadd áldhassunk,

Mennyei derűt, fényt, hadd lásson a bús világ,

Gyúljon a sötét szívekbe világ.

Derűs arccal, add, járhassunk,

Mint a madár, hadd szállhassunk.

Derűs arccal, add, járhassunk végre,

Imádattal, hittel, tekintve az égre!

Dicsőítsd meg a szent, derűs arcokat,

Így vívjuk meg naponként a harcokat.

Krisztussal együtt, imára borulva,

Fölállva térdünkről, ismét fölvidulva.

Éber tanítványként, sohasem lankadva,

Krisztusunk keresztje mellől sohasem elfutva.

Mert Ő elkísér minket minden sok bajunkba,

Kitartva velünk, a mi Gecsemánénkba.

A vérveríték mögött, mégis ott van a fény,

Mert Krisztus Isteni lény,

Derűs arcot ő tud adni,

Szent lelkével átitatni.

Zuhanórepülés

Zuhanórepülés

Egy fiatalember ejtőernyősnek tanult. Első ugrása előtt a következő utasításokat kapta:

Amikor azt mondják, ugorj, akkor ugorj!

Számolj el tízig, és húzd meg a zsinórt!

Ha az ejtőernyő nem nyílik ki, bár erre kicsi az esély, akkor húzd meg a tartalék ernyő zsinórját.

Amikor földet érsz, ott lesz egy teherautó, ami visszavisz a repülőtérre.

A fiatalember jól megjegyezte ezeket az utasításokat, és beszállt a repülőre. A repülő felszállt 3300 méter magasra, és az ejtőernyősök kezdtek kiugrálni. Amikor a fiatalembernek azt mondták, hogy ugorjon, kiugrott. Aztán elszámolt tízig, és meghúzta a zsinórt. Semmi nem történt. Az ernyő nem nyílt ki. Így hát meghúzta a tartalékernyő zsinórját. Megint nem történt semmi. Ejtőernyő sehol.

„Hát ez remek, – mondta a fiatalember – gondolom, a teherautó se lesz ott, amikor földet érek!”

Te érezted már úgy magad, mint ez a fiatalember? Annyi kudarcban, csalódásban volt már részed, hogy nem is hiszed, hogy valami jól sikerülhet? A történetben szereplő fiatalemberrel ellentétben számunkra van remény. Jézus Krisztusban bocsánatot nyerhetünk a múlt kudarcaiért, és újra kezdhetjük. A kereszténységet szokták a „második esély evangéliumának” is nevezni, mert a bukásainknak sosem kell véglegesnek lenniük. Erről szól Isten kegyelme! Még ha az ejtőernyőink nem is nyílnak ki, mindig belezuhanhatunk szerető mennyei Atyánk szerető karjaiba.

... egy gondolat ...

Rájöttem arra, hogy semmi mással, csak a mosoly aranysugarával tudom szétoszlatni a bensőmben lebegő ködöt, és szétoszlatni a felhőket. Tudom erre azt mondanád, hogy nehéz mosolyogni, ha az ember boldogtalan. Lehet így lenne. De a mosolyt tanulni kell...