Ha arra kérlek ...
Ha arra kérlek, hogy hallgass meg,
és te tanácsot adsz - nem teljesíted a kérésemet.
Ha arra kérlek, hogy hallgasd meg az érzéseim,
és te elmagyarázod, hogy miért rossz,
hogy úgy érzek, ahogy érzek, akkor rám tiportál.
Ha arra kérlek, hogy hallgass meg,
és te úgy érzed, hogy valamit tenned kell,
hogy a problémám megoldódjon,
bocsáss meg, de én úgy érzem, hogy te süket vagy.
Nem kértem mást, csak hogy figyelj és hallgass meg.
Nem kértem, hogy tanácsolj, sem hogy tegyél,
nem kértem mást, csak hogy figyelj és hallgass meg.
Nem vagyok tehetetlen, csak gyönge és elesett.
Amikor teszel valamit helyettem,
amit nekem kellene megtennem,
csak megerősíted a gyöngeségemet és félelmemet.
De ha elfogadod, hogy úgy érzek, ahogy érzek,
még ha ez az érzés számodra érthetetlen is,
lehetővé teszed számomra, hogy megvizsgáljam,
és értelmet adjak az életemnek.
S ha ez megtörtént, a válasz világossá válik,
tanácsra nincs szükség.
Talán ezért használ sok embernek az imádság.
Mert Isten nem ad tanácsot, sem megoldást.
Csak figyel és hallgat. A többit ránk bízza.
Tehát te is, kérlek, csak figyelj rám, és hallgass meg.
És ha szólni akarsz, várj egy kicsit.
Akkor majd és is tudok rád figyelni.
