KEGYELEM
A történelem kereke forog,
nagy dolgok vannak a nap alatt.
Az évek hullnak, mint a falevél,
életünk napjai is hullanak.
A tegnap múlását sose bánd,
rövidebb az út, közelebb a vég.
Csak azt figyeld végig az úton:
Jézus veled van? Jézus elkísér?
S ha nem téveszt utat a lábad,
bár végig menni oly igen nehéz,
mert az élet taposómalmában
forgat, forgat egy láthatatlan kéz.
Kövek közt gyötrődöl, tör, szaggat és zúz,
s mire kikerülsz, más ember leszel.
Elválik benned a korpa és a liszt:
Saul voltál, és mint Pál érkezel.
Az engedelmesség nagy próbája után
lehajtott fejjel Damaszkuszba mégy.
S bevallod ott, hogy ami addig volt,
az mind kár és szemét.
És nem lesz, aki vádol,
aki perbe szálljon veled.
Ha marad is tövis, ha támad is kétség:
Krisztus kegyelme elég neked.
