De sokszor nem értem ...

De sokszor nem értem ...

De sokszor nem értem az utat,

Amelyen Isten vezet,

És elfogadni is oly nehéz,

Amit Ő megengedett.

Tudom, hogy nem érhet semmi baj,

Csak úgymond "véletlenül",

Először minden, mi engem ér,

Az Isten elé kerül.

Köszönöm, hogy rád bízhatom

örökre már magam,

Amint vagyok, úgy jöhetek,

Tehozzád, hű Uram.

Köszönöm azt, hogy csendet adsz,

szívem nem háborog.

Köszönöm azt, hogy mindennap

imádkozni tudok.

De sokszor nehéz lemondani

Arról, mi kedves nekem,

Nehéz a másiknak engedni

A vitás kérdésekben.

De sokszor teszem, panaszkodom,

Hogy semmi sem sikerül,

És közben azt észre sem veszem

Hogy mennyi baj elkerül.

Köszönöm...