2010. április 13.

LEFUTOTT EGY CSILLAG




Túrmezei Erzsébet: 


LEFUTOTT EGY CSILLAG




Ki látta még?


Talán egyedül én.


Fényvonalat húzott az éjszaka egén.


És hova lett?


A csillagok számlálhatatlanul


tovább ragyogtak a fejem felett.



Nem volt neves, nem a Kaszás kaszája,


se Göncöl rúdja, kereke.


Észre se venni, hogy gyérült


ma eggyel a csillagok serege.



Tovább szikrázik a Tejút,


Kinek hiányzik egy a számtalanból,


kinek, ha egy csillag lefut?





Se neked, se nekem.


Egyetlenegynek,


Aki számon tart minden csillagok


s velük az életed, az életem.


Állok az éjben: egy a számtalanból,


s amíg csillagok útját kutatom,


afelé az Egyetlen felé szárnyal


imádatom.


SZERETNÉK...



Varga Ágota: 
SZERETNÉK...

Szeretnék könnyek nélkül élni,
Mindig jót s jobbat remélni.
Szeretnék virágos réten járni,
Mindig aranyszárnyú pillét látni.
szeretnék, oh szeretnék,
de nem lehet.
Szeretnék megtudni, s tanulni minden jót,
Felfedezni új csillagot, bolygót.
Szeretném belsőm felkutatni, megoldani,
S a nagy végtelenbe pillantani.
Szeretnék, oh szeretnék
de nem lehet.
Szeretnék az életnek értelmet adni,
Új életet a világra hozni.
Szeretnék hinni és elhitetni,
Igaz és bátor lenni.
Szeretnék oh szeretnék,
de nem lehet.
Szeretnék gyógyítani, segíteni
a világot megmenteni.
Szeretnék családot, barátokat,
igaz hű társakat.
Szeretnék,oh szeretnék,
de nem lehet.
Szertenék, de nem lehet.
Hallasz te csúf, toprongyos élet?
Figyelsz rám?Miért nem szeretsz?
Ha a sorsom irányíthatnám,
Szeretnék és szeretnének.

2010. április 5.

Isten lánca



Sík Sándor
Isten lánca

Nem, nem engedlek, fogom a kezed:
Az Isten lánca vagyok én neked. 

Kötlek, magadhoz, élő kötelekkel,
Komoly, virrasztó, nehéz szeretettel. 

A ködlő múltat, akarom, feledd,
S állj meg hajnalló mélyeid felett. 

És nézz magadba boldog félelemmel:
Isten szemével és az én szememmel. 

És tépd el mind a félig-fátylakat.
Akarom: láss és megszeresd magad. 

Hogy lásd magad: ifjúnak és igaznak,
Erősségnek és mosolygó vigasznak. 

Lásd, hogy világol a boldog titok:
A zengő porta, mit Isten nyitott. 

Akarom: keljen új életre benned
Alvó dala az építő igennek. 

És mosolyogd rám, édes jó barát,
Az erős Isten élő mosolyát.






2010. április 2.

... egy gondolat ...



"Mit akarok én? Szolgálni az Úrnak
Minden nyomorultban, Minden elesettben.
És mi a jutalmam? Nem azért szolgálok,
Hogy díjat, jutalmat, elismerést nyerjek.
Szolgálok hálából,
Égő szeretetből.
Elég jutalomnak, hogy szabad szolgálnom."

 (WilheIm Löhe)