Isten lélekmentő terve

Pecznyík Pál
Isten lélekmentő terve

Isten arcvonását hordja, minden ember,

ám elébe állni, mégsem akar, nem mer.

Sokan azt gondolják: hiszen nincs is Isten?

Bölcsőtől a sírig, ők így élnek itten.

Élvezik a napfényt, vizet és levegőt,

nem hajtanak térdet, a Teremtő előtt!

Azt gondolják: minden tettük, agyuk műve,

Isten fájón nézi makacsságuk, tűrve.

Erős önbizalmuk, nagyra tör a vágyuk,

ám dicsőség helyett, sírgödör vár rájuk.

Lét nagy folyamában, csak vízcsepp az élet,

kevesen élnek meg kilencven, száz évet.

Mire elérnék a fényes hegytetőket,

könyörtelen halál, elragadja őket!

Isten nélkül élnek, Isten nélkül halnak,

mi lesz velük, ha majd ők is feltámadnak?!

A nagy Bíró előtt, hogy fognak megállni,

villámtekintetét, hogy fogják kiállni!

Ha hangzik felettük a szörnyű ítélet,

kárhozat vár rájuk, gyötrő örök élet!

Sokan meg nem mernek, Isten elé állni,

nem tudnak előtte, hófehérben járni.

Sátán, Isten ellen lázította őket,

ígért víg életet, csak kövessék őtet.

De Isten nem hagyta elveszni az embert,

készített számára, csodás mentő tervet!

Szabadításunkra, Fiát küldte értünk,

hozzá vigyen minket, kik tévútra tértünk.

Bűneinkből, vére, megtisztított minket,

mennyben örök élet várja, a lelkünket!

Celldömölk,
 2010. XI. 29.