Pecznyík Pál
Csak pillanat!
Derült, borult nagy ég alatt,
Derült, borult nagy ég alatt,
életünk csak egy pillanat.
Lelkünk új világba lép át,
itt hagyja nyűtt földi sátrát.
Mégis, ez az egy pillanat,
olyan sok mindent tartogat.
Még ha hetven - nyolcvan év is,
hossza: csak pillanat mégis,
ha mérjük a rövid végest,
örökkévalóhoz képest.
Értelmünk azt, fel sem fogja,
hogy lelkünk, mely testünk foglya,
él örökké túl-világon,
ismeretlen ott az álom.
Ott nincsenek napok, évek,
nyoma sincsen az időnek.
Ne bánjuk a múló napot,
ezt a múló pillanatot,
Istenhez szálljon a hálánk,
nála: örök élet vár ránk!
S ha véget ér a pillanat,
testünk eltűnik föld alatt,
s a dicső feltámadásban,
megjelenünk új ruhában!
Melyet soha le nem vetünk,
abban: mennyben ünnepelünk.
Itt véget ér a pillanat,
ott élünk szebb új ég alatt!
Celldömölk,
2011. II. 25.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése