Somogyi Barnabás
KESKENY ÚTON
Keskeny úton, vándorok között
Megyek én is a jövő felé,
Vállamon a súlyos kereszttel
A jelvénnyel, mely a seregé.
Megtört szívvel megyünk előre,
Egy igaz cél felé visz utunk –
S ha Lótnéval hátratekintünk:
A sok-sok göröngyben elbukunk.
Vallom: egyszer pihenni vágytam.
Álmodtam kétség-domb tetején –
Ébredéskor tudtam meg újra:
Tamás-hit volt eddig az enyém.
Hajnalpírban, harmatesőben
Öt sebedet mutattad nekem,
Ezért, Uram, a keresztemet
Már soha többé le nem teszem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése