Nincs édesebb dolog az életben,
Mint másoknak örömet szerezni,
Nincs boldogabb érzés a világon,
Mint vigasztalni, adni, szeretni.
Higgyétek el, nem ér az élet
Semmit mások boldogsága nélkül,
S annyit és a lelkünk-e világon,
Ahány lélek szeretetén épül.
Mikor adunk, kétszeresen kapunk,
Vigasztalunk, erőt mi is nyerünk.
Könnyet törlő kezünk megáldatik,
Százszor több lesz elosztott kenyerünk.
S ha már mindenünk széjjel osztottuk,
Akkor vagyunk a leggazdagabbak,
Mások kertjébe ültetünk rózsát,
Mégis a mi léptünk előtt nyílnak.
S milyen boldogság rájuk találni,
Tudod, hol nyílnak – betegágyaknál.
Mosolyra vált arcon, hű szívekben,
Könnyes szemek forró hálájánál.
Nem szeretnéd ezt a boldogságot?
Élj másokért, tanulj meg szeretni,
Nincs másképp az életnek értelme:
Próbálj mindenkinek valamit adni!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése