Barátot keresni, elindult az öröm,
úton megbotlott egy nagy - irigység - kövön.
Megütötte magát, a teste fájt nagyon,
de nem volt senkiben, egy csöppnyi szánalom.
Aki látta, inkább messze kerülte őt,
hiába várt szegény, szívet felemelőt.
Meglátta, megszánta, öket a szeretet,
talpra állította, s így tovább mehetett.
De már nem egyedül, hanem mint két barát,
kart karöltve, együtt mehettek már tovább.
Öröm és szeretet, mint ikertestvérek,
hova hívták őket, örömmel betértek.
Ott megszűnt a harag, az ég is kiderült,
bántó és bántott fél, immár együtt örült.
Öröm és szeretet, ez a szép ikerpár,
békítő szándékkal, még ma is szertejár.
Mert még sok családban nincs öröm, szeretet,
harag és gyűlölet tölt be ma, sok szívet.
Ezt a szép ikerpárt, Isten adta nékünk,
boldoggá tehessen, míg e földön élünk.
Öröm és szeretet, térjetek be hozzánk,
viduljon fel szívünk, derüljön fel orcánk.
Térjetek be minden magyar szívbe, házba,
tűnjön el szívünkből a harag, a lárma.
Hol öröm, szeretet, tölt be szívet - házat,
onnan - imaszárnyon - hála mennybe szállhat.
Celldömölk 2010. V. 16.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése