A MINDEN AZ MINDEN

Túrmezei Erzsébet versei

A MINDEN AZ MINDEN

Minden gondotokat őreá vessétek.- 1. Pét. 5,7.

Minden lehetséges a hívőnek- Mk. 9,23

Mindenre van erőm a Krisztusban- Fil. 3,20

Mindenért hálát adjatok- Ef. 5,20

Minden gondomat rád vethetem.

Nem csak az apró-cseprő gondokat,

a nagyobbakat is.

Nem csak a nagyokat, nehezeket,

a legkisebbeket is!

Mert a minden, az minden!

És minden lehetséges, ha hiszek.

Lehetetlen, megoldhatatlan,

Elérhetetlen nincsen!

Mert a minden, az minden!

És Tebenned mindenre van erőm.

Mindenre, sokra, kevésre,

szűkölködésre és bővölködésre...

Testvérek terhét vállamra vennem,

Teeléd vinnem!

Mert a minden, az minden!

S mindenért hálát adhatok.

Derűs napok, borús napok,

Örömök, szenvedések...

Mindet azért adod,

Hogy cél felé segítsen.

Mindenért hálaéneket mondhatok.

Mert a minden, az minden!

Már meghallgatott!

"Ők még beszélnek, Én már meghallgattam!"

csodálatos ígéret!

Teljesedése felsorolhatatlan!

Mint amikor Élim kicsiny lakói

Tüzelőért könyörögtek térden,

Mert fogytán volt, és kemény volt a tél...

S még imádkoztak, amikor begördült

A fával megrakott szekér,

Mert egy gazdát arra indított Isten,

Hogy kicsinyein így segítsen.

Így lett a könyörgésből hálaének!

Felsóhajtunk: Bár mindig így lehetne!

De ha évekig várunk feleletre,

S megfáradunk... halványul a reményünk...

Nem teljesül, amit könnyesen kérünk.

Hol az ígéret? - kérdezzük lankadtan.

"Ők még beszélnek, Én már meghallgattam!"

Aztán titkokat tár a Szentlélek,

Atyánk szívébe látó ablakot -

Rejtelmek nyílnak, csoda-messzeségek...

Lehet, várni kell, szállhat évre évünk,

Mégis szent valóság: Mi még beszélünk,

Ő meghallgatott! Már meghallgatott!