J. Olson
„Mi tehát azért szeretünk, mert Ő előbb szeretett minket.”
(1 János 4,19)
Egy kislány egyszer megkérdezte az édesapját: „Papa, kit szeretsz jobban, engem, vagy a bátyámat?”
Az apa bölcsen elmagyarázta, hogy minden gyermekét egyformán szereti, de a szeretetét néha különböző módon fejezi ki.
Kicsit később a kislány egy újabb kérdést tett fel: „Papa, kit szeretsz a legjobban, az Úr Jézust, vagy engem?”
Az apa elmagyarázta kislányának, hogy az Úr Jézust szereti a legjobban, mert az Ő szeretete nélkül képtelen lenne a gyermekeit úgy szeretni, ahogyan azt teszi.
Milyen nagyszerű kifejezése ez a szülői szeretetnek! Ennek az apának a válasza megegyezik egy másik apaként tisztelt ember szavaival, aki egyszer egy keresztyén csoportnak azt írta, hogy gyermekeinek tekinti őket (1 János 2,1). János apostol emlékezteti olvasóit: „Mi tehát azért szeretünk, mert Ő előbb szeretett minket” (1 János 4, 19).
János, aki Isten tulajdonának tekintette önmagát, Isten atyai szeretetét hangsúlyozta, amikor ezt írta: „Lássátok meg, milyen nagy szeretetet tanúsított irántunk az Atya: Isten gyermekeinek neveznek minket, és azok is vagyunk.” „Abból ismerjük a szeretetet, hogy Ő az életet adta értünk” (1 János 3,1.16).
Jegyezzük meg, hogy nem csupán azt írta, hogy Isten szeret bennünket, hanem oly nagyon szeret, hogy az életet adta értünk.
Ezért irántunk érzett szeretete ösztönözhet bennünket arra, hogy nagy dolgokat tegyünk érte és másokért.
A szülők úgy szeretik gyermekeiket, hogy bármit megtennének értük. János apostol szerint az Atya szeretete a miénk lett, amelyet másoknak ajándékozhatunk.
Te kit szeretsz a legjobban?
Forrás:
Vetés és Aratás
2102./2.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése