Kasaróczki Emese
A szeretet hívott mostanáig
Szeretet,
Szelídség,
Bizalom,
Őszinteség,
Határozottság,
Kitartás,
vagy ki tudja hány meg hány szó volna még a jóra,
Ki tudja, mi változik még holnapra...
Múltad, s jelened a jövődért
Feláldozni vagy kénytelen.
Szeretet - önző, vak emberek
Ti nem tudjátok - hogy ez mit is jelenthet,
Csak a saját érdekeitek után mentek
Fejetlenség, hitetlenség, reményt vesztett
Menekülés az életetek...
Nem láttok kiutat a rosszból,
De még tovább marcangoljátok sorsotok.
Hiú ábrándok után futtok - ti azt hiszitek,
Hogy durvasággal megoldhatjátok bajotok.
De nem, nem oldódnak meg a problémák,
Hisz nem is hisztek benne...
Nem, nincs boldogulása a tétova lelkeknek a Földön,
Nincs, nincs tovább...
Tudom, fájdalmas szavak e sorok,
de Mentséget mégsem találtok.
Mert elfogyott a türelem az Égi Szívekben,
A tűz, mi eddig égett -
minden szeretetben -
Mostanra az hamuvá lett, azok testében
Kik nem akarják felismerni életük Értelmét,
s nem küzdenek a helyes út megtalálásáért.
Pedig az út a szeretet - de aki vak,
Az nem láthatja az én Kezemet...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése