2020. december 14.

Karácsony




Karácsony 

Lehalkul a város zaja karácsony estére. 
Melengeti a lelkünket a kis gyertyák fénye. 
Megszületett a szeretet lelkünkben e napon. 
Hogy a fáradt embereknek hitet, reményt adjon.
 
BOLDOG KARÁCSONYI ÜNNEPEKET 
Kívánok  sok szeretettel,
Isten áldásaival együtt kedves Olvasóim!
 

2020. december 4.

Várjad Jézust!




Pecznyík Pál
Várjad Jézust!

Várjad Jézust, Ádvent népe,
reménységgel nézz az égre!
Jövetele nem kétséges,
készül már a dicsőséges
Jézus Krisztus, Isten Fia,
ezt hirdeti a Biblia!
Minden táján a világnak,
Rá: - régóta - sokan várnak.
Lassan már kétezer éve,
hittel néznek fel az égre.
Onnan várják a nagy Királyt,
fényben, Isten dicső Fiát!
Várja, menyasszonyi népe,
mert ígérte: eljön érte!
Ha indulást üt az óra,
nagy égi harsonaszóra,
év elején, vagy év végén?
Fényes angyalsereg élén,
fehér lovon, nagy hirtelen,
Jézus, vágtatva meg jelen!
S mind az, aki üdvöt kapott,
meg látja azt a nagy napot.
Az ígéret, beteljesül,
Jézus, népével egyesül!
Ám nem szürke földi téren?
Hanem fent a levegőben!
Haza viszi szíve párját,
vérén váltott szép aráját!

Várjad Jézust, Ádvent népe,
Istennek adj hálát, érte.
Ki Őt, türelmesen várja,
eljön érte nemsokára!

Celldömölk,
2010. XI. 28.

2020. december 3.

Advent idején



 Advent idején 

Advent van, s átjárja lelkem
a szeretet és az emlékezés. 
Rájövök ismét tán ezredszer, 
Hogy szépen élni gyakran túl kevés.
Szeretni szóban és tettekben,
hinni, remélni szüntelen. 
Táplálni kell mosollyal, öleléssel, 
hogy emléked hibátlan legyen. 

Most visszaröpülök gondolatban 
gyermeki önmagamba újra.
 Látom amint kályha mellett 
Nagymamám fagyos lábujjamat gyúrja.
Hársfa teát tölt poharamba
Idd meg! Nem fogsz fázni majd! 
Átmelegedett testem valóban 
S én azt hittem a tea tette azt. 

Ma már tudom, tőle volt a meleg. 
Ölelés, szeretet, gondoskodás 
ezek voltak mitől az a jó 
a testem és lelkem járta át.
Ez adta azt a boldog érzést, 
mi ma is rám tör, ha a múltba révedek. 
Hiánya így advent idején
fájón kéri vissza az elmúlt éveket. 

Emlékszem a finom illatokra 
ami a konyhát járta át, mikor sült a mézes 
és a lágyan foszló mákos kalács. 
Arca piros volt az izgalomtól,
mikor a szobába engedett 
csilingelt egy üvegpohár szélén.
Itt az angyalka! Megjelent! 

Futottunk mind a fenyő köré 
ámultunk örültünk nagyon.
Ezt a boldog érzést gyerekeimnek 
minden karácsonykor átadom. 
Már sokszor töltöttük el nélküle 
a karácsony szent ünnepét, 
de lelkemben ott mosolyog képe 
ahogy átöleli a gyermekét. 

Mert az ünnep attól sokkal szebb lesz 
ha gyertya fényben rá emlékezünk.
S tudom onnan fentről ő is nézi.
Ugye mindenkit szeretünk? 
Jusson szép szóból bárkinek!
Simogató, ölelő kezekből, 
mosolytól csillogó szemekből, 
áradó tűz gyújtson fényeket! 


2020. november 5.

NE FÉLJ, CSAK HIGGY!



NE FÉLJ, CSAK HIGGY!


"Ne félj, én megsegítlek!" 
/Ézsaiás 41:13/

"Ne félj, mert megváltottalak" 
/Ézsaiás 43:1/
"...én megsegítlek benneteket és áldottak lesztek. Ne féljetek legyetek erősek!"
 /Zakariás 8:13b/

„Csak légy igen bátor és erős, őrizd meg, és tartsd meg azt a törvényt (Igét), amelyet Mózes, az én szolgám parancsolt neked. Ne térj el tőle se jobbra, se balra, hogy boldogulj mindenütt, amerre csak jársz.” 
(Józsué 1.7)


Mózes halála után az Úr Józsuét bízza meg azzal, hogy Izráel fiait bevigye az ígéret földjére.

És hogy a feladatát sikeresen végre tudja hajtani – azt mondja az Úr – ahhoz az szükséges, hogy: Ne hagyd abba ennek a törvénykönyvnek (Bibliának) az olvasását, hanem tanulmányozd éjjel-nappal, őrizd meg, és tartsd meg mindazt, ami ebben meg van írva. Akkor sikerrel jársz utadon, és boldogulsz. /B.T./(Józs. 1.8)

Maradjanak a szívedben azok az igék, amelyeket ma parancsolok neked. Ismételgesd azokat fiaid előtt, és beszélj azokról, akár a házadban vagy, akár úton jársz, akár lefekszel, akár fölkelsz! Kösd azokat jelként a kezedre (a cselekedeteid mutassák), és legyenek fejdíszként a homlokodon (azokon gondolkodj). Írd azokat házad ajtófélfáira (füleid csak arra hallgassanak) és kapuidra (szemeid csak arra nézzenek)! /B.T./(5Móz. 6.6-9)

Boldog ember az,… /akinek/ az Úr törvényében (Igéjében) van gyönyörűsége, és az Ő törvényéről (Igéjéről) gondolkodik éjjel és nappal. És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, amely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele nem hervad el; és minden munkájában jó szerencsés lészen. (Zsolt. 1.1-3)

Nagyon egyértelmű parancsot adott az Úr Józsuénak akkor, és neked most: ha azt szeretnéd, hogy az életed sikeres legyen, mégpedig életednek minden területe; ha azt szeretnéd, hogy boldogulj az életben, és boldog ember légy, ahhoz az kell, hogy Isten igéje a szívedben és a szádban legyen; hogy minden élethelyzetre vonatkozóan ismerd Isten akaratát; hogy tudd, hogy Ő mindig és mindenkor jót gondol felőled, mert Ő a SZERETET! És Ő az aki azt is megmondja, hogy mit kell tenned neked ahhoz, hogy mindez valósággá legyen életedben:

- Tanulmányozd Isten Igéjét, hiszen az Úr kijelentette minden élethelyzetedre vonatkozó akaratát; veled kapcsolatos tervét és ígéretét;

- Őrizd meg és tartsd meg az Igét, forgasd szívedben, mint Mária, (Luk.2,19) Hogy az Ige gyökeret tudjon verni szívedben, és gyümölcsöt teremjen;

- Bárhol vagy: ha úton jársz, vagy ha házadban vagy, csak Isten Igéjét szóljad. Ne a világban történő események, nem éppen a legfrissebb botrány, a legújabb hír foglalkoztasson és ne arról beszélj; ne tégy úgy, mint az Athéniek, akik figyelhettek volna Istenre, de jobban érdekelte őket a legújabb pletyka. (Ap.Csel.17.21) és emiatt nem tudtak Isten jelenlétébe kerülni, és Vele közösségbe lenni.

- Ha gyermekeiddel beszélgetsz, Isten igéjéről beszélj, és főleg Isten igéjét mondjad. Ha tanácsot kérnek tőled bármilyen problémájukkal kapcsolatosan, mindig légy készen arra, hogy igével, vagy az ige szerint válaszolj, hiszen Isten igéje élő erő; élő energia, ami a Szent Szellem (Lélek) által el is végzi, hogy a tanácsot – amit egyébként Isten mond, ha az Igét szólod – meg is fogadják és meg is cselekedjék.

- Ha este lefekszel aludni, vagy reggel felkelsz Isten Igéjével végezd be a napodat, és azzal is kezd el. Arról gondolkozzál, azt valld meg, azt imádkozzad, azt forgasd szívedben és elmédben.

Így teljesedsz be Isten gondolataival, Szellemével (Szentlelkével), magával az Úrral, és ezáltal leszel szerencsés minden munkádban, minden utadban, családi életedben; és életed minden területe Isten uralma alá kerül, ami egyben azt jelenti, hogy Isten minden áldása a tiéd. Tehát ne félj és ne rettegj, hanem cselekedd az Úr parancsát!

Ámen!

2020. november 3.

Hit által...



Túrmezei Erzsébet 
 Hit által

Egy himnuszt hallok elnémíthatatlan
századokon át új meg új alakban.
Az énekes nemegyszer névtelen.
Nem is ő énekel: a kegyelem!
S az egész földről láthatatlan karban
száll ég felé a csodálatos dallam
és a fül fenséges harmóniát hall.
Figyelj! "Hit által! Hit által! Hit által!"

Azok sorában, akik énekelnek,
van kemény férfi, félénk, gyenge gyermek,
roskadt öreg, remegő szívű asszony...
De nincs perc, hogy e himnusz elhallgasson.
Mert szájról - szájra, szívről - szívre kel.
Némíts el egyet, ezer énekel.
Új meg új hang, de ugyanaz a dallam.
Néha leborulok, hogy tisztán halljam,
tele frissességgel, zengő csodákkal.
Hallod? "Hit által! Hit által! Hit által!"

Isten lelke vezérel. Egyet int,
és új énekes lép elő megint.
Így int neked és így intett nekem.
Meghallja, ha elnémul énekem,
és fáj neki egyetlen hang hiánya,
amint a nagy egészet dirigálja,
s az örök himnusz zúgva , zengve szárnyal:
Igen! "Hit által! Hit által! Hit által!"

Érzem, rajtam a Karmester szeme.
Énekelni, kezdeni kellene,
hogy munkám, harcom, életem, halálom,
minden szavam, minden szív dobbanásom
ezt az egyet zengje szüntelen!
Láthatatlan kar énekel velem:
testvéreim hangja körülölel.
Nem, a himnusz ma sem némulhat el,
legyen a dallam bármilyen nehéz.
Szemünk a Krisztus kezére néz,
és minden olyan egyszerűvé válik.
Ő segít énekelni, élettel és halállal
ma is: "Hit által! Hit által! Hit által!"

2020. október 7.

Uram, tégy a béke eszközévé





Uram, tégy a béke eszközévé

Uram, tégy a béke eszközévé
hogy szeretetet vigyek oda,
ahol gyűlölet van,
hogy megbocsássak,
ahol bűn van,
hogy egyesítsek,
ahol széthúzás van
hogy igazságot hozzak,
ahol tévedés van,
hogy hitet vigyek,
ahol sötétség van,
hogy örömet vigyek oda,
ahol szenvedés van
Nem azért, hogy vigasztalódjam,
hanem, hogy vigasztaljak;
nem azért, hogy megértsenek,
hanem, hogy megértsek
nem azért, hogy szeressenek,
hanem, hogy szeressek;
csak ez a fontos,
mert amikor adunk - kapunk,
amikor megbocsátunk - bocsánatot nyerünk,
amikor meghalunk - új életre kelünk.
 

2020. október 4.

A fia


A fia

Egy vagyonos ember és a fia minden különleges művészi alkotást össze akartak gyűjteni. Minden megtalálható volt a gyűjteményükben Picassótól-Raphaelig. Gyakran leültek együtt és csodálták a nagyszerű munkákat. Mikor a vietnami konfliktus kitört, a fiú elment a háborúba. Bátran életét adta, mikor megmentett egy másik katonát. Amikor az apa megtudta, mélyen gyászolta egyetlen fiát. Hónapokkal később, épp Karácsony előtt kopogtattak az ajtón. Egy fiatalember állt az ajtóban, hatalmas csomaggal a kezeiben.
Így szólt: „Uram Ön nem ismer engem. Én vagyok az a katona, aki a fiának köszönheti az életét. Aznap sok embert mentett meg. Éppen engem vitt biztonságba, mikor egy golyó szíven találta, és ő azonnal meghalt. Gyakran beszélt nekem Önről és a művészet iránti szeretetéről.
- A fiatalember felemelte a csomagját. - Tudom, hogy ez nem nagy valami. Nem vagyok nagy művész, de azt hiszem, a fia szeretné, ha ezt megtartaná." Az apa kinyitotta a csomagot. A fiáról készült portré volt, amit a fiatalember festett. Csodálta, hogy a katona mennyire meg tudta ragadni a fia személyiségét. Az apa szemei megteltek könnyel. Megköszönte neki a képet, és felajánlotta, hogy kifizeti.
- „Oh, nem uram, soha nem tudom visszafizetni, amit a fia értem tett. Ez ajándék." Az apa jól látható helyre akasztotta a portét, így ha látogatók jöttek, a fiáról készült kép volt az első, amit megmutatott nekik a kollekcióból. Néhány hónappal később az ember meghalt. Sor került a képek elárverezésére. Sok befolyásos ember összegyűlt, és izgatottan várták, hogy megvehessék az értékes képeket a saját gyűjteményükbe.
A fiúról készült kép az emelvényen volt. Az árverésvezető kopogtatott a kalapáccsal. „Az árverést ezzel a képpel kezdjük." „Ki akarja megvenni ezt a képet?- kiáltott valaki hátulról. -Látni akarjuk a híres képeket. Hagyja ezt!" Az árverésvezető azonban hajthatatlan maradt. „Mennyi a kikiáltási ára ennek a képnek? Ki kezdi el az ajánlást? 100$-ért, 200$-ért?" Egy másik hang mérgesen kiáltotta. „Nem azért jöttünk, hogy ezt a képet nézzük! Mi Van Goghot, Rembrandtot akarunk! Gyerünk már az igazi képekkel!" De az árverésvezető tovább folytatta. „A fiú, a fiú. Kinek kell a fiú?" Végül egy ember szólalt meg a terem hátuljából. Ő volt hosszú ideig az embernek és fiának kertésze. „Elviszem 10$-ért." Szegény ember lévén, az volt minden, amit fel tudott ajánlani. „Ki ajánl érte 20$-t?" „Adja neki oda 10$-ért! Nézzük a mestereket!" „10$ az ajánlat. Ki ad érte 20$-t?" A tömeg kezdett mérges lenni. Nem akarták ezt a képet. Sokkal értékesebb festményeket szerettek volna a gyűjteményükbe. Az árverésvezető csapott a kalapáccsal.
„Először, másodszor, eladva 10$-ért." Egy ember a második sorból közbekiáltott. „Gyerünk már a többi képpel!" Az árverésvezető letette a kalapácsot. „Az aukciónak vége." „Mi lesz a festményekkel?" „Sajnálom. Mikor felhívtak, hogy levezessem ezt az aukciót, elárultak nekem egy titkot, mely a végakaratban feltétel volt. Egészen eddig nem mondhattam el.
Csak a fiú portréja volt eladó. Aki azt megveszi, az örökölheti az egész vagyont, beleértve a festményeket is. Az, aki elviszi a fiút, megkap mindent."
Isten nekünk adta az Ő Fiát 2000 évvel ezelőtt, hogy meghaljon a kereszten. Hasonlóan az árveréshez, az üzenet ma is ugyanaz. A Fiú, a Fiú, ki viszi el a Fiút?
Hiszen akié a Fiú, az megkap mindent vele együtt. Kell néked Isten fia, Jézus Krisztus?

2020. szeptember 20.

7 tanács



7 tanács

„Ha még van türelmed olvasni soraimat, hadd ismertesselek meg néhány, a gyakorlati életet megkönnyítő tanáccsal.

1. Napi munkádat képességeid szerint a legjobban végezd el.
 A munka visszahat rád. Alakít. A jól végezett munka a megelégedettséget ajándékozza neked.
(Óvd magad a „versenytől", amely másokhoz mér, hogy mennyit végeztél, értél el. Az elvégzendő feladatot saját képességeidhez, erődhöz mérd, s így az eredményt is. Elkerülni így tudod az önelégedetlenséget, a hajszát, a túlterhelést.)

2. Tégy jót! „Jobb adni, mint kapni." Adj.
Van mosolyod, van megértő szavad, tudsz érdeklődni más gondja, öröme után. Van időd. Legalább néhány perc. Ne rohanj, érj rá szeretni. Meghallgatni a másikat.

3. Olvass naponta. Az újság kevés! Olvass egy regényt. Naponta néhány oldalt. Vagy legalább egy verset, ízlésed, igényed szerint. Hasznos lenne olyan könyvet, amely önismeretre segítene.

4. Zene nélkül ne múljék el napod. Énekelj egy dalt. Kapcsold be a rádiót. Forgasd le kedvenc lemezed.

5. Naponta vedd észre a természet eléd kerülő szépségét. Felhők az égen. A lomb megadó bókolása a szélnek. A csillagok! Verebek az utcán. Arcod mossa az eső. - Szóval, naponta tudatosan érintkezzél a természettel, mely körülvesz. (Már írtam: valamiképpen szeret.)

6. Ajándékozd meg magad néhány perces csönddel. Igen, jól olvasod? Néhány perc csönd naponta. Amikor egyedül vagy. A csönd segítség. A zaj ártalom. A csönd ünnep. Magaddal találkozhatsz benne.

7. Szíved szomjas az örömre. Adj neki inni. Naponta. Egy kortyot. Abból az örömből, mely felderít. Ismered öröm-igényed? Elégítsd ki! Öröm nélkül ne múljék el napod.

Bizonyára észrevetted, hogy ez a hét tanács mily egyszerű. Szükség van rájuk azonban, hogy a hétköznapok lehangoló szürkesége elviselhető legyen. Arra segítenek, hogy egyéniséged egészséges „kondícióban" tartsd. S mindehhez nem kell pénz. Csak figyelem."

(Mácz István: Élni vagy meghalni)

2020. szeptember 7.

Az Úr mindenre képes



Az Úr mindenre képes

"És jött hozzá egy bélpoklos, kérvén őt és leborulván előtte és mondván néki:
 Ha akarod, megtisztíthatsz engem."
 (Márk 1:40).

A történetbeli leprás lehetetlen helyzettel nézett szembe. Lehetetlen volt neki ebből a betegségből meggyógyulnia. A helyzetet az változtatta meg, hogy találkozott Jézussal, Aki nem ismer lehetetlent.

Lehetetlen helyzetekkel mindenki találkozik.
- Megélhetési problémák
- Megromlott egészség
- Házasság, családi konfliktusok
- Megoldhatatlan problémák sora
Néha teljesen elborítanak.

Csakhogy Te már találkoztál azzal, Akinek semmiség ezek megoldása. Csak talán elfelejtetted mondani Neki: Ha akarod…

(Gyürüs Panni - Reggeli dicséretből - 2011.)
 

2020. szeptember 3.

A boldogságról...

 


5 vitathatatlan tény a boldogságról

1. Ne úgy neveld a gyerekeid, hogy gazdagok legyenek, tanítsd őket, 
hogy boldogok legyenek, hogy lássák a dolgok értékét, és nem az árát.
 
2. Amikor eszel, egyél úgy, mintha az gyógyszer lenne, 
különben úgy kell gyógyszert szedned, mintha az étel lenne

3. Az a személy, aki szeret téged, soha nem hagy el téged. 
Még ha 100 ok is van arra, hogy elhagyjon, akkor is talál egy okot, hogy maradjon.

4. Nagy különbség van az embernek lenni és az emberségesnek lenni között.
 Nagyon kevesen értik ezt meg...

5. Téged is szerettek, amikor megszülettél, és szeretve leszel, amikor meghalsz.
 A kettő közötti idő csak rajtad múlik...

A legnagyobb ajándék, amit adni tudsz valakinek, az a te időd, 
és mindig a családodnak vagy egy jó barátnak kell adnod.
Csinálj időt magadnak elküldeni ezt az üzenetet legalább a családod egyik tagjának, 
vagy egy jó barátodnak!
 
( Ferenc pápa )
 

2020. augusztus 23.

Isten szeretete....



Isten szeretete...

Érdemes elolvasni, szeretetről szól, tanulságos írás, nem én írtam, FB-on olvastam...

"..... Ma találkoztam valakivel, valakivel, aki valami olyasmit tett, hogy ameddig élek, mindig emlékezni fogok rá és erre a napra is. Ez a valaki egy 5 éves kisfiú. 
Úgy hozta az élet, hogy várakoztunk, ő az édesanyjával, én az ismerősömmel. Közben beszélgettünk, én az ismerősömmel, ő az édesanyjával.
 Egyszercsak meglepő dolog történt, a kisfiú odafordult hozzám és azt mondta: Megengeded, hogy megismerjelek? Szeretnélek megismerni. Meglepődtem ezen a kérésen, olyannyira, hogy csak egy fojtott hangon kipréselt: persze volt a válaszom. Ahogy ránéztem, azonnal tudtam, ő nem lát engem. Legalább negyed órája ültünk egymás mellett, de addig észre sem vettem, hogy ki van mellettem, annyira elmélyülten beszélgettem a régen látott ismerőssel.
Elmosolyodtam és megismételtem: Persze, ha szeretnéd szívesen megismerkednék én is veled. Ő is elmosolyodott és azt mondta: köszönöm, szeretném. Eddig csak filmeken láttam, hogy ilyenkor mit szoktak tenni. Felém nyújtotta a két kis kezét én pedig, közel hajoltam hozzá. Kis puha ujjacskái, nagyon finom mozdulatokkal elindultak az arcomon, és közben mosolygott és mosolyogtam én is. Mosolyogtam, de közben eleredtek a könnyeim és nem sikerült visszafojtani. De ő tudta, mi történik. Édes hangon megszólalt: Ne sírj, ez nekem nem fáj. Megkérdeztem tőle, honnan tudja, miért sírok. Érzem. Tudom, hogy azért sírsz, mert sajnálsz.- Válaszolta. Nem sajnállak, hanem csodállak. - Mondtam. Erre nem szólt semmit, csak még szebben mosolygott és közben, a kis ujjacskái az arcomat fürkészték. Úgy éreztem, hogy simogat, soha nem volt hasonló érzésem, mintha minden kis sejtje érezhető lett volna. Egyszer csak megszólal: Te szép vagy és kedves. Ekkor felnevettem: Kicsikém, te egy tündér vagy, de én nem vagyok szép, inkább csak olyan átlagos, …..de lehet, még az sem. Hogy kedves, hát….itt is elbizonytalanodtam…mondjuk, igen, általában az vagyok.
Összeráncolta a kis homlokát és határozottan közölte: De igen, szép vagy. Én látom, hogy az vagy! Ekkor eszembe villant, hogy miért mondok ellent neki, amikor az előbb nagyon alaposan „megnézett”, és ha ő ezt látta, ha ilyennek látott, akkor miért vonom kétségbe azt, amit „látott”, hogy jövök ahhoz, hogy azt mondjam neki, nem lát jól. Hirtelen elszégyelltem magam, és azt mondtam neki: Bocsáss meg, jól láttad, szép vagyok. Erre a kis büszke mosolya elöntötte az arcocskáját és határozottan kijelentette: Mondtam, jól látok. A szívem a torkomban dobogott és megkérdeztem tőle, megfoghatom-e a kezét. Igen, válaszolta és mosolyogva nyújtotta is felém. Megfogtam azt a két csodálatos kis kezet, mondtam, az arcomra fogom tenni, hogy nézze meg még egyszer. Ismét elindultak a kis ujjai, mosolygott miközben azt mondta: Most már nem sírsz. És úgy simogatta végig az arcomat, ahogyan csak azok tudják, akik igazán, őszintén szeretnek. Megszólalt: Szoktál szomorú lenni? Igen, néha szoktam, - válaszoltam. Erre megkérdezi: És olyankor mindig sírsz? Nem, nem mindig. – felelem. Azt mondja: És amikor sírsz, akkor fáj a szemed is vagy csak ott belül valami? Általában csak ott belül valami, de ha nagyon sokat sírok, akkor a szemem is szokott. – válaszoltam. Látom, hogy gondolkodik, mindeközben a két kis kezével, közrefogta a fejem. Ismét megszólal: És melyik fáj jobban? Ami ott belül fáj. – válaszolok. Erre ő: Tudod, hogy mi az? Mondom: Gondolom…. én léleknek hívom.
 Azt mondja: Igen, az. Ekkor azt éreztem, hogy egy 70 éves ember bölcsességével beszél hozzám….
Az fáj a legjobban. Tudom, most szeretnéd megkérdezni, milyen érzés, hogy nem úgy látok, ahogyan te. Nekem nem rossz, mert én nem emlékszem arra az időre, amikor még láttam. 
Lehet, hogy így sokkal szebb dolgokat látok és tudod, - ekkor egészen közel hajolt hozzám és suttogva mondta- látom az angyalkákat is.
 Én is suttogva kérdeztem: És ők milyenek? Ő komolyan válaszolt: Mindig kedvesek, de nem mindig mosolyognak. 
Erre megkérdeztem: Haragudni is szoktak? 
Azt mondja: Nem, nem haragszanak, ők nem olyanok, ők nem is tudnak haragudni. 
Csak tudod, néha nagyon sok a dolguk.
Elmosolyodtam, és Ő is. Szép lehet az a világ, amit te látsz. –mondom. Olyan, mint amilyennek elképzelem. – feleli. Amikor akarom, akkor nagyon szép, de van, amikor nem annyira. 
Van, amikor néha szomorú vagyok, mert nem tudok elképzelni valamit.
Például a tegnap anya mondta, hogy a kardigánja lila. A lilát nem tudom elképzelni és az nagyon bánt. 
Megkérdeztem, ismeri-e a virágokat. Igennel válaszolt. Nagyon sokat ismer. Tavasszal és nyáron is mindig nézegeti.
 Kérdeztem, hogy van-e közötte, apró és nagyon puha, bársonyos, amelyiknek ibolya a neve. 
Azt mondja igen, arra jól emlékszik, az nagyon szép. – elmosolyodott. Na, látod, olyan a lila.- mondtam. 
Láttam, hogy nagyon töri a kis eszét.
 Egyszer csak elmosolyodott és azt mondja: Köszönöm szépen, hogy megmutattad nekem a lilát, már tudom, hogy milyen. Ekkor édesanyja felé fordult és azt mondja: Anya, szép a kardigánod. Sajnos el kellett köszönnöm újdonsült kis barátomtól.Kértem tőle, engedje meg, hogy búcsúzóul adjak neki egy puszit. Odahajoltam és megpusziltam. Ő pedig két kis karjával átölelte a nyakamat és a fülembe súgta: Szeretlek. 
Erre ismét eleredtek a könnyeim, pedig minden létező erőmet összeszedtem, de nem tudtam visszatartani és csak annyit sikerült mondani: Én is szeretlek. Mosolygott és búcsúzóul még egyszer megsimogatta az arcomat…….
És, hogy mennyi mindent tanított nekem ez a kis ember, azt el sem tudom mondani. Úgy éreztem, hogy egészen más ember lettem. Másképpen látom a világot, mint ahogyan a reggel láttam. 
És most már tudom, ha nem mindig olyan szép valami, akkor lehunyom a szemem és szépnek képzelem, és akkor, az én világomban azonnal széppé változik……. 
Mindannyian élhetünk egy szebb világban…….. ha megtanuljuk elképzelni."

(Kovács Magdolna írása)

2020. július 25.

MÉLTÓ SZENVEDÉLY



Füle Lajos: 
 MÉLTÓ SZENVEDÉLY

Legszebb, emberhez
legméltóbb szenvedély:
örömöt szerezni.
Gyógyító kúra ez
betegségben, szomorúságban.
Biztos védelem
az érdektelenség köde,
az önzés fagya ellen.
Boldog, ki ebben égeti magát!
Élete füstje,
mint jóillatú áldozat,
száll fel az égre...

2020. július 5.

A csodaszemüveg




Anneli Klipphahn
A csodaszemüveg 

Szép, zöld réten álldogált egy fiatal, szürke szamár. Kedvetlenül rágcsált egy kórót, közben pedig panaszkodott: "Ó, milyen unalmas is az élet! Biztosan van valahol egy hely, ahol sokkal szebb minden, mint itt. Ó, bárcsak megtalálhatnám azt a helyet!" Mialatt még így siránkozott, odaszökkent egy kenguru. Vidáman ugrabugrált a kis szamár körül, és egyre csak énekelt: "Ó, milyen szép is az élet! Ó, milyen szép is az élet!"
A csacsi begurult: "Hallgass már el végre, és maradj nyugton! Az idegeimre megy az ugrándozásod!" Csodálkozva nézett rá a kenguru: "De miért? Hisz annyira örülök, hogy nem tudok egyszerűen magam elé meredve csöndesen üldögélni!" "Biztosan valami csuda jó dolgot éltél át, hogy ennyire örvendezel" - vélte a szamár morcosan. A kenguru kicsit töprengett. Aztán megszólalt: "Na jó. Elárulom neked, miért vagyok ilyen vidám. Van ugyanis otthon egy csodaszemüvegem." "Egy csodaszemüveged? - kérdezte a csacsi. - Hát az meg micsoda? Tudom, mi a szemüveg, de csodaszemüvegről még nem hallottam. Szerintem nincs is ilyen." "Dehogynem. Nekem van csodaszemüvegem - erősítette meg a kenguru. - Ha átnézel rajta, nagyon-nagyon szép dolgokat láthatsz." A szamárban lassacskán feltámadt a kíváncsiság. Talán valóban van ilyen, hogy csodaszemüveg... És ha tényleg létezik, akkor ő feltétlenül ki akarja próbálni.
Ezért ezt mondta: „Ugyan, nekem aztán mesélhetsz, amit akarsz! De ilyen hazugságoknak nem dőlök be, még ha szamár is vagyok. Kivéve, ha..." Kis szünetet tartott, és jelentőségteljesen a kengurura nézett: "Kivéve, ha be tudod nekem bizonyítani."
A kenguru tanácstalannak tettette magát. "Be tudnám neked bizonyítani - mondta tétovázva -, de... hm, azt hiszem, nálad nem működne." "Miért ne működne nálam - méltatlankodott felháborodottan a csacsi. - Ha nálad működik, akkor nálam is működnie kell, különben nem is igazi csodaszemüveg!" Elgondolkodva vakarta meg fejét a kenguru: "Nos, nehéz ezt elmagyarázni. Sajnos az a helyzet, hogy a szemüveg csak bizonyos körülmények között fejti ki a hatását." Türelmetlenül dobbantott egyet a szamár: "Beszélj már, mondd meg végre, milyen körülményeknek kell meglenniük!" "Na jó, elárulom neked - mondta a kenguru titokzatoskodva. - A csodaszemüveget az édesanyámtól kaptam ajándékba, miután hosszú ideig ültem a sötét erszényében. Nagyon sokáig kellett ugyanis ott benn kuksolnom, mert beteg voltam. Amikor anyu odaadta nekem a szemüveget, elmagyarázta, hogy a teljes hatását csak olyan állatoknál vagy embereknél tudja kifejteni, akik egy darabig sötétségben voltak. Nagyon kíváncsi lettem. Vettem a szemüveget, feltettem, és kiugrottam az erszényből. A folytatást már ismered. Olyan sok szépet láttam, hogy nem tudom abbahagyni az éneklést és az ugrálást."
A csacsi gyors elhatározással felegyenesedett: "Hát, ha ez így van, akkor próbára akarom tenni a szemüvegedet. A napos idő ellenére bemegyek most a sötét istállóba, és ott maradok egy darabig. Mit gondolsz, mennyi időt kell ott töltenem, hogy nálam is hasson a csodaszemüveg?"
"Nem tudom egész pontosan - felelte a kenguru -, de ha akarod, olykor-olykor meglátogathatlak. Aztán időben szólni fogok neked, ha már elég." Ebbe bele is egyezett a kis szamár. Beügetett az istállóba, a kenguru pedig gyorsan továbbugrált, hogy beszerezzen egy közönséges szemüveget. Este meglátogatta a csacsit az istállóban.
"Mit gondolsz, eleget voltam már itt benn?" - kérdezte a szamár reménykedve.
 A kenguru azonban csak rázta a fejét: "Nem, ilyen gyorsan azért nem megy. Aludj jól, holnap este megint eljövök." Másnap este a csacsi már nem győzött panaszkodni arra, milyen sötét van az istállóban, milyen rágós ez a száraz takarmány, és hogy fáj minden csontja a mozgáshiánytól. Amikor a kenguru mégis azon a véleményen volt, hogy továbbra is az istállóban kell maradnia, felsóhajtott: "De borzasztó! Nem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz lesz. Jaj neked, ha hazudtál, és nincs is ilyen szemüveg!" Még három hosszú napot kellett a szamárnak az istállóban töltenie, és a kenguru minden este meglátogatta.
 Aztán egy szép nyári reggelen végre eljött a pillanat. A kenguru kijelentette: "Kedves barátom, most már egészen biztos vagyok benne, hogy nálad is hatni fog a csodaszemüveg! Gyere, felteszem neked, aztán közösen kimegyünk!" A csacsi várakozással telve engedte, hogy a kenguru felhelyezze neki a szemüveget, majd türelmetlenül táncolt új barátja nyomában a kijárat irányába. A ragyogó napfény elvakította, úgyhogy készségesen engedte magát a mezőre vezetni, miközben csak hunyorgott a szemével. Végre hozzászokott a világossághoz, és körülnézett. Ámulva fedezte fel az erőteljes színekben pompázó csodálatos virágokat. Élvezettel szívta be a friss gyógynövények fűszeres illatát, belekóstolt a zamatos fűbe, és zabolátlanul ugrált a pompás réten, amely hívogató puha szőnyegként terült el előtte. "Ez a szemüveg tényleg valami csodálatos dolog - kiáltotta oda a kengurunak, aki szintén vidáman szökdécselt.
 - Ilyen gyönyörű virágokat, ennyire illatozó növényeket és zamatos füvet sohase találtam még! Azt hiszem, még a nap is fényesebben és melegebben süt, a rét pedig puhábbnak tűnik, ha valakinek ez a szemüveg van az orrán." A szamár olyan jól érezte magát, mint még soha, öntudatosan és boldogan ügetett körbe-körbe. Ám egyszer csak ijedten megállt, hunyorogni kezdett, és fürkészve nézett körül.
 "Gyere gyorsan, segíts keresni - suttogta nagy rémülten -, elvesztettem a csodaszemüveget!" Nevetve futott oda hozzá a kenguru, és egyre csak ujjongott: "Ó, milyen pompás nap, gyere, ugrándozzunk tovább, és örüljünk ennek a szép napnak!" A kis szamár csodálkozott, hogy barátja a szemüveg elvesztése ellenére ilyen jókedvű. Vajon fel sem fogta, mi történt? "De értsd meg már végre - kiáltotta kétségbeesetten -, oda a csodaszemüveged, nincs meg!"
"Értem én - válaszolta a kenguru. - De hidd el, nem tesz semmit. Csak nézz körül, és mondd meg nekem, olyan borzasztó-e, hogy eltűnt a szemüveg!" A csacsi meghökkenten körbejáratta a szemét, lassan átballagott a mezőn a tarka virágokhoz és az illatozó növényekhez, majd megállapította: "Minden ugyanolyan szép, mint az előbb. A szemüveg elveszett, de mindaz a csodálatos dolog, amit a segítségével felfedeztem, még mindig megvan."
 "Igen, még mindig itt van - nevetett a kenguru. - És itt is fog maradni, hacsak be nem zárod előtte a szemedet." Isten oly sok szépet ajándékozott nekünk. Láthatjuk, szagolhatjuk, ízlelhetjük és érezhetjük ezeket. Olykor azonban úgy járunk, mint ez a szamár. Nem vesszük észre mindazt a szépet, ami körülvesz bennünket, mintha csak vakok lennénk rá. Amikor aztán a csacsinak egy ideig nélkülöznie kellett mindezeket a gyönyörűséges dolgokat, akkor tanulta meg újra igazából értékelni azokat. Játsszátok el egyszer:
 "Van rajtam egy csodaszemüveg, és azon keresztül meglátok mindent, ami szép." Ki fedezi fel a legtöbbet?

2020. június 20.

"Áldjon meg téged az ÚR, és őrizzen meg téged!"



"Áldjon meg téged az ÚR, és őrizzen meg téged!"
 (4.Mózes 6:25)

Az idősödő onkológus-sebész professzor, aki a gyermekek ágya mellé térdel, hogy szemmagasságban legyen kis pácienseivel, ha beszél velük, és akit a gyerekek, ha akarják, tegezhetnek, operációra készíti fel a 8 éves kisfiút. Közölnie kell a gyermekkel és az ágy másik oldalán rettegő szülőkkel: mindenre számítani kell, lehet, hogy amputálni kell térdtől a lábát a tumor miatt. Ő mindent meg fog tenni, de az operáció alatt kell, hogy meghozza a döntést. Előre nem mondhat biztosat. A gyermek keserves sírásban tört ki:
- Akkor nem fogok tudni focizni, hiába csinálsz nekem falábat.
A szülők és a mellettük álló kórházlelkész a visszanyelt könnyeik vasmarkának szorítását érezték torkukon.
A szipogó gyermek könnyes arca azonban hirtelen széles mosolyra derült:
- De akkor majd végre anyuéknak meg kell engedniük, hogy lovagolni járjak, mert azt ám falábbal is lehet! – és kacagni kezdett.
A folyosón az orvos belekarolt a lelkészbe, és csak ennyit mondott:
- Észrevetted, hogy ebben a rémségben, a kisfiú könnyes arcából ránk mosolygott az Isten? Engem egy ilyen pillanat hetekig éltet…

2020. június 2.

LEHETSÉGES!



Lehetséges!

Ha valóban hajlandók vagyunk Isten hatalmával számolni, hogy Ó meg tud minket őrizni és győzelmet tud ajándékozni, akkor lehetővé válik életünkben úgy igénybe vennünk ígéreteit, ahogyan azok le vannak írva. Megtapasztalhatjuk azt, hogy azok örökkévalóak és igazak.

Lehetséges minden nap gondunkat Őreá vetnünk, és ezáltal az Ő mély békéjét megtapasztalnunk.
Lehetséges a szó legmélyebb értelmében megtapasztalnunk gondolataink és elképzeléseink megtisztítását.
Lehetséges minden dologban felismernünk Isten akaratát, és azt nem sóhajtozva, hanem örömmel elfogadnunk.

Lehetséges bensőleg megerősödnünk, ha teljesen Isten mindenhatóságához menekülünk. Ahol korábban gyenge pontjaink voltak, ott hiába határozzuk el, hogy türelmesek, barátságosak vagy alázatosak leszünk. Ma már Őáltala, aki minket szeret, megtapasztalhatjuk, hogy a bűnnek nincs hatalma felettünk.

Lehetséges akaratunkat az övével összhangba hoznunk, és Ő megmutatja bennünk csodálatos jelenlétét.

Mindezek olyan lehetőségek, amelyeket Isten munkál. Ha valóban megéljük azokat, mindig arra fognak bennünket tanítani, hogy mélyebben hajoljunk meg Őelőtte, és megtanuljunk még többet kérni.
Semmiképpen sem elégedhetünk meg kevesebbel, mint azzal, hogy Istennel járunk minden nap, minden órában, minden pillanatban. Éljünk Jézus Krisztussal közösségben a Szent Szellem/Lélek által.

„...semmi sem volna nektek lehetetlen." (Máté 17,20)

( Ch. E. Cowman )


Isten meghallgatja az imádságot

Imádkozni nem azt jelenti, hogy legyőzzük Isten ellenérzését, hanem inkább azt, hogy megragadjuk
Isten készségét.
Ábrahám fiúért könyörgött, és Isten az utódok oly nagy sokaságával ajándékozta meg, mint amennyi a tenger fövénye. Imádkozott Izmaelért: Isten megmentette a fiú életét, és nagy néppé tette. Imádkozott Sodomáért: Isten meghallgatta imádságát, és elhalasztotta az ítélet napját.
Jákob imádkozott, hogy Ézsau fogadja szívesen.
Mózes imádkozott, hogy Isten bocsásson meg népének.
Gedeon könyörgött, hogy Isten adjon neki győzelmet a midiániták felett.
Illés imádkozott, és Isten azonnal válaszolt azzal, hogy tüzet bocsátott le az égből.
Józsué imádkozott, és Ákán bűne lelepleződött.
Anna imádkozott, és megszületett Sámuel
Dániel imádkozott, és Isten bezárta az oroszlánok száját.

Mindezek közül egyik esemény sem történt volna ima nélkül. Az egész egyháztörténet folyamán is mindig találunk olyan embereket, akik bizalommal könyörögtek az Úrhoz, és akik - nyilván nagy harc árán - győzedelmeskedtek.
Olyan férfiak, mint Knox, imádkoztak, és Skóciában lelki-szellemi ébredés támadt.

Brainerd misszionárius imádkozott, és indiánok sokasága lett keresztyénné.
Wesley imádkozott, és sokan hitre jutottak.
Whitefield imádkozott, és emberek ezrei jutottak hitre Krisztusban.
Finney imádkozott, és az eredmény hatalmas ébredés volt.
Hudson Taylor imádkozott, és megindult a nagy kínamisszió.
Müller György imádkozott, és Isten gondoskodott arról, hogy árvák ezreit tudta felnevelni.

Isten ma is meghallgatja az imádságot.

Köszönöm, Istenem!

2020. május 16.

NEM LÁTUNK MINDENT



Eugen Roth: 
NEM LÁTUNK MINDENT

Tudod, hogy az erdők mögött
hegyek magaslanak,
de ma minden köddel födött
és a föld szinte vak.

Tudod, hogy csillagok ragyognak
a fekete felhő felett,
de nyoma sincs ma csillagoknak,
egyet se láthat most szemed.

Akkor azt mért nem hiszed hittel,
hogy felhőnyi földi világod
csak pillanatig fedheti el
az örökkévalóságot?!

(Túrmezei Erzsébet fordítása)

2020. május 6.

GONDVISELŐ JÓ ATYÁM VAGY





Lévay József 
GONDVISELŐ JÓ ATYÁM VAGY

Gondviselő jó Atyám vagy
Ó, én édes Istenem!
Látom én, hogy minden elhagy
E világon csak Te nem,
Hozzád vágyom, benned élek,
Üdvöt mástól nem remélek.

Mint az alélt bús virágra
Megújító harmatot;
Vérző szívem fájdalmára
Csak te hintesz balzsamot,
Könnyű sorsom terhe rajtam,
Ha imára nyílik ajkam.

Rám-rám derült ismeretlen
Utamon egy kis öröm:
Azt is a te véghetetlen
Jóságodnak köszönöm,
Hálakönnyem tündöklése
A te neved hirdetése.

Gyenge vagyok, lankadoznak
Buzgóságom szárnyai,
Bármily híven vágyakoznak
Színed elé szállani,
Ó, adj erőt, hogy míg élek,
egyedül csak nékem éljek!

Ó, add, hogyha majd bevégzem
E múlandó életet,
Lelkem tisztán és egészen
egyesüljön Teveled:
El ne vonjon semmi többé,
Tied legyek mindörökké!

2020. május 3.

A mosoly forrása



Tendzin Gjaco: 
A mosoly forrása

Fontosak a barátok – ezért szeretném, ha minél több barátom lenne.
Fontosak a mosolyok – ez is nyilvánvaló.
De milyenek a mosolyok? Bőséges a választék belőlük.
Némelyik gúnyos, némelyik művi, diplomata mosoly.
Ezek nem elégítenek ki, sokkal inkább félelmet, gyanakvást keltenek bennem.
Ám a valódi mosoly reményt adó, bíztató, üdítő.
Ha azt akarjuk, hogy valódi mosoly ragyogjon az arcunkon,
meg kell teremtenünk magunkban a valódi mosoly forrását.

BOLDOG ANYÁK NAPJÁT kívánok sok mosolygással és sok szeretettel!
 

2020. április 23.

NEM AZ A FONTOS, HOGY....




NEM AZ A FONTOS, HOGY....

- boldogok legyünk, hanem hogy másokat boldoggá tegyünk;
- minket szeressenek, hanem hogy mi szeressünk másokat és áldássá legyünk számukra;
- élvezzük az életet, hanem hogy másoknak adjuk magunkat;
- mi érvényesüljünk, hanem hogy önmagunkat megtagadjuk;
- megtaláljuk életünket, hanem hogy önnmagunkat megtagadjuk;
- megtaláljuk életünket, hanem hogy elveszítsük azt;
- Isten teljesítse a mi akaratunkat, hanem hogy mi teljesítsük az ő akaratát;
- sokáig éljünk, hanem hogy életünk megtalálja igazi tartalmát;
- mit gondolnak és mondanak az emberek rólunk, hanem az, hogy milyenek vagyunk Isten előtt;
- mik vagyunk, hanem az, hogy milyenek vagyunk;
- sok mindent tudjunk, hanem az, hogy amit tudunk, azt cselekedetekre váltsuk át;
- a szenvedést kikerüljük, hanem az, hogy a szenvedés elérje bennünk célját.

2020. április 18.

ÁLDÁS




ÁLDÁS

"És vezérel téged az Úr szüntelen, 
megelégíti lelkedet nagy szárazságban is, és csontjaidat megerősíti, 
és olyan leszel, mint a megöntözött kert,
 és mint vízforrás, a melynek vize el nem fogy."
 (Ésaiás 58,11)


Olyan sokszor halljuk és mondjuk egymásnak, hogy "Az Úr áldjon meg".

Mit kívánunk ilyenkor?

A Biblia tanítása szerint az áldás minden testi és lelki jó, amit Isten az embernek adhat. Minden áldás forrása maga Isten. Az Ő végtelen szeretetéből nekünk mindenféle jót akar ajándékozni. Tehát nem mi adjuk az áldást, mi csak hirdetjük, hogy Isten áldást akar adni. Mi csak kívánhatjuk egymásnak, hogy Isten áldja meg, és kérhetjük az áldást a magunk számára, de az áldást mindig Isten adja.
A ma reggeli igénkben nincs benne az áldás szó, de amikor elolvassuk szinte látjuk, hogy Isten felemeli a kezét és megáld bennünket. Ő ezen az augusztusi napon bátorít, erősít Téged. Egy olyan képet használ, ami így nyár végén elég gyakori. Valamennyien tapasztaltuk már, hogy eső nélkül minden kiszárad, a föld kicserepesedik, a növények, még a fű is megsárgul.
Én is átélem ezt gyakran a hétköznapokban. Néha úgy érzem semmihez nincs kedvem, teljesen kiszáradtam. Úgy érzem, mintha minden ellenem fordult volna. Ilyenkor Isten az Igén keresztül szól hozzám, mint ma is. Olyan leszel, mint a megöntözött kert, és mint a vízfolyás, melynek vize el nem fogy. Magamat nem tudom kihúzni a gödörből.

Ekkor a figyelmem az ige első szavára irányul. „És” – mintha folytatna valamit. Vajon mit üzen az előtte lévő igében Isten?
A 10. versben ezt találjuk:
"Ha odaadod utolsó falatodat az éhezőnek, és az elepedt lelkűt megelégíted: feltámad a setétségben világosságod, és homályosságod olyan lesz, mint a dél. És ..."
Így már teljes fényében ragyog előttem a mai ige!
Megyek keresek valakit, aki még inkább "kiszáradt", akit erősíteni, vigasztalni kell. Keresek valakit akinek bátorításra van szüksége, és tudom azt, hogy jön a frissítő zápor.

2020. április 13.

Isten lélekmentő terve




Pecznyík Pál
Isten lélekmentő terve

Isten arcvonását hordja, minden ember,
ám elébe állni, mégsem akar, nem mer.
Sokan azt gondolják: hiszen nincs is Isten?
Bölcsőtől a sírig, ők így élnek itten.
Élvezik a napfényt, vizet és levegőt,
nem hajtanak térdet, a Teremtő előtt!
Azt gondolják: minden tettük, agyuk műve,
Isten fájón nézi makacsságuk, tűrve.
Erős önbizalmuk, nagyra tör a vágyuk,
ám dicsőség helyett, sírgödör vár rájuk.
Lét nagy folyamában, csak vízcsepp az élet,
kevesen élnek meg kilencven, száz évet.
Mire elérnék a fényes hegytetőket,
könyörtelen halál, elragadja őket!
Isten nélkül élnek, Isten nélkül halnak,
mi lesz velük, ha majd ők is feltámadnak?!
A nagy Bíró előtt, hogy fognak megállni,
villámtekintetét, hogy fogják kiállni!
Ha hangzik felettük a szörnyű ítélet,
kárhozat vár rájuk, gyötrő örök élet!

Sokan meg nem mernek, Isten elé állni,
nem tudnak előtte, hófehérben járni.
Sátán, Isten ellen lázította őket,
ígért víg életet, csak kövessék őtet.
De Isten nem hagyta elveszni az embert,
készített számára, csodás mentő tervet!
Szabadításunkra, Fiát küldte értünk,
hozzá vigyen minket, kik tévútra tértünk.
Bűneinkből, vére, megtisztított minket,
mennyben örök élet várja, a lelkünket!


Celldömölk,
 2010. XI. 29.

2020. április 11.

Költészet Napja



József Attila
Szeress nagyon ...

Szeress nagyon, hogyan, tudod Te jól azt,
Mint Nap havat, amit magába olvaszt.



"A nagy szavak nem érnek semmit, Elszállnak, mint az őszi szél De a szeretet, ha tiszta szívből fakad, Elkíséri az embert, amíg él."
( József Attila )


2020. április 8.

Könyörgés



Horváth János
Könyörgés


Mindenható Atyaisten ki lenézel reám,
s kihez szól mindig könyörgő imám.
Kérlek Uram segíts meg engem,
S ne hagyd, hogy a semmibe vesszen a lelkem!

Könyörgök Hozzád Drága Istenem,
érintsd meg kérlek szenvedő lelkemet!
Nem kérek Tőled semmi mást,
csak kegyelmedet és a gyógyulást.

Köszönöm, hogy értem is meghaltál,
s köszönöm, hogy harmadnap feltámadtál.
Köszönöm amiért elküldted a Te Szent Lelkedet,
s megváltottad így választott népedet.

Sokszor megpihennék házadnak küszöbén,
mert ott találok nyugalmat, szeretetet s békét
Kérlek Uram, Istenem; nézz felém,
bocsásd meg bűneimet, életemben csodát tégy.

Élő vized és tisztító tüzed mosson át,
s a Te védő szárnyaid öleljenek át.
Imám mindig jusson el hozzád,
És tudjam elmondani Neked, a valami fájt.

2020. április 2.

S.O.S.



Alexander Prieur
S.O.S.


Egy pilóta, aki Észak-Kanada hó sivatagjában kényszerleszállást végzett, kis rádióadójával segélykérő jelzéseket ad le az éterbe. .Felveszi-e vajon valaki ezeket a jelzéseket és jön-e segíteni? Nos, megtörténik a csoda. A segélykiáltást meghallják, a pilótát megtalálják, és megmenekül.
Ilyen és hasonló történetek mindig újból megismétlődnek modern világunkban. Újságjaink gyakran nagybetűs címsorokban beszámolnak ezekről.
Az említett esemény és ezért mondtuk el érthetővé tesz számunkra egy fontos keresztyén igazságot. Erre az Igére gondolunk: Zsolt.91,15. Ha kiált hozzám, meghallgatom... Történetünk ezzel a Biblia egyik központi mondanivalójának modern hasonlatává lesz. Az a pilóta segélykérő rádióját abban a bizonytalan reménységben működtette, hogy jelzéseit valahol fel fogják venni.. És bizonytalan reménysége beteljesedett. Rádióadójának működtetése nélkül elpusztult volna.
Éppígy szabad nekünk, embereknek Istenhez közelednünk. A Bibliában ezt a mondatot olvassuk, Joel 3,5:Megmenekül mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét. Lehet, hogy ezt egyesek értelmetlenségnek tartják. Mások kételkedve kérdezik: Honnan tudhatom, hogy engem valaki meghallgat?
Erre azt válaszolhatjuk: A Biblia ezt mondja! De ez a válasz önmagában sokakat nem fog kielégíteni. Ezért mindnyájunknak azt kellene tennünk, amit a pilóta tett a hó sivatagban. Ő bizonytalan reménységében segítségért kiáltott. Ezt a segítséget megtalálta. Kiáltását meghallották.
Isten is meg fogja hallani kiáltásunkat. Ez az évszázadok minden imádkozó emberének boldog tapasztalata. Az Úr meghallja, ha Hozzá kiáltok. Ő megérti kiáltásunkat, és engedi, hogy megtapasztaljuk az Ő segítségét..
Akkor aztán ez az Isten-hívás nem bizonytalan reménység többé, hanem sziklaszilárd bizonyossággá lett. Ezzel imádkozásunk magától értetődő cselekedetté válik, amely nélkül többé már nem szeretnénk élni.

Forrás
Vetés és Aratás
1993/1