Napról napra éld életed

Karen Berry:

Napról napra éld életed 

Nem változtathatjuk meg a múltat; elég ha nem feledjük a szép emlékeket, 

s bölcsességet merítünk egykor elkövetett hibáinkból. 

Nem jósolhatjuk meg a jövőt; elég, ha remélünk és fohászkodunk a legjobbért, a helyesért, 

s hiszünk abban, ami vár reánk. 

Egyszerre elég megélni egy napot, élvezve a jelen perceit, 

s mindig törekedve arra, 

hogy még jobbak, 

még kedvesebbek legyünk.

Szeretet nélkül élni nem lehet...

Merk Mihály

Szeretet nélkül élni nem lehet...

Szeretet nélkül élni nem lehet.

Te jól tudod ezt Istenem,

Hisz Te teremtettél ilyenre.

Szeress tehát Istenem.

Szeretet nélkül, hinni sem lehet

Mert ez a hit gyökere,

Éltető napfénye, növesztő melege

Szeress, hogy higyjek Istenem.

Szeretet nélkül remélni sem lehet

Hát miben reméljek,

Ha nem a szeretetben.

Szeress, hogy reméljek Istenem.

Szeretet nélkül szeretni sem lehet

Más szeretet nélkül

Erőtlen bennem a szeretett.

Szeress, hogy én is szerethessek.

Szeretet nélkül szenvedni sem lehet

Ez ad neki értelmet

S édessé teszi a keresztet.

Szeress, hogy boldogan szenvedhessek.

Szeretet nélkül, küzdeni sem lehet,

Ez teszi értékké a veritéket

Széppé s derűssé a kemény életet.

Szeress, hogy küzdhessek Istenem.

Szeretet nélkül, megbocsájtani sem lehet

Legyőzni a gyűlöletet,

Kenyért dobni vissza a kő helyet.

Szeress Uram, hogy megtehessem.

Szeretet nélkül, meghalni sem lehet,

Mert borzalmas az a perc,

Mikor mindennek vége.

Szeress, hogy boldogan halhassak meg.

Szeretet nélkül semmi az ember

Szerencsétlen, félresikerült remek.

Aminek immár semmi értelme sincsen.

Szeress Uram, hogy valami én is legyek.

Még nem kész

Túrmezei Erzsébet : 
Még nem kész

Régi történet.

Egyházatyától arcképet kértek,

S nem tett eleget a kérésnek,

"Olyan csúf az Ó-emberem

felelte, hogy azt semmiképpen

lepingáltatni nem merem.

Új-emberem lefesteni

Pedig olyan nehéz,

Mert egyre dolgozik rajta a Mester,

De még nem kész!"

Rigófüttyös tavaszi kertben

Ma ez a régi történet

ébred fel bennem.

Szállnak tűnnek Az évek.

Jó volna készen lennem!

A drága Krisztus arcot

Egyre formálja a Lélek.

Szépsége néha felragyog.

De jaj, ha még mindig a régi vagyok!

Félek.

"Készíts el engem!" kértem, s újra kérem.

Hiszen Te megváltottál drága véren.

Ne pihenjen, ne nyugodjék kezed,

míg műved rajtam be nem végezed!

Amit Te kezdtél,

Soha nem maradt félbe semmi sem.

Újjá formálsz egészen engem is.

Hiszem.

Légy hálás!

Pecznyík Pál

Légy hálás!

Testvér, ki - bűn miatt - holt voltál, 

Krisztusban: életre támadtál! 

Így mióta Krisztus él benned, 

bűnbe merültekért, fáj lelked. 

Bűnökből mentenél, sok lelket,

lehessen minél több, megmentett! 

Munkában fogy erőd, 

dél van már, téged is, terített asztal vár.

Táplálkozzál lelki étellel, 

áld Uradat érte, énekkel.

Ételed: szeretet, békesség,

igazság, öröm, és szívesség. 

Utadon, lelkednek van párja, 

számíthatsz Megváltód, 

jobbjára! Lelke által ott van,

jár véled, ha veszély fenyeget, küzd érted!

Ő látja meg azt, kit bűn szédít, 

boldog, kit bűnéből megtérít. 

Mert sok lélek él még bűn-szennyben, 

bár tiszta lehetne, mennyekben.

Isten már régóta vár rája, 

fényben fürödhessen orcája. 

Így lehet életed itt, áldás, 

érte Urad iránt, légy hálás. 

Celldömölk
 2010. VIII. 8.

Elindult a Fiú

Füle Lajos:

 Elindult a Fiú

Hogy betelt az idő,

kaput nyitott a távol,

s elindult a Fiú

az örökkévalóságból.

Múló évezreken

úgy lépett át a lába,

mint kinek az idő

cselédje, hű szolgája.

Váratlan érkezett

egykor, karácsony este,

gyermek képében egy

parányi, gyönge testbe’,

s volt, ki sejtette már:

e mustármagnyi Élet

megnő majd, s átszövi

végül a Mindenséget.

Adventben

Baja Mihály

Adventben

Körültünk néma, vak sötétség,

Gyûlölség átka a szívekben,

Fogytán a kenyerünk a kasban,

Szûkölködünk a lelkiekben.

Oh balzsamosztó jobb kezével

Ennyi fájó sebet ki köt be?

Ki gyújt nekünk fényt e homályban

Vagy benne járjunk mindörökre?

Te vagy Uram, a mi Királyunk!

Kelj fel a mi segítségünkre,

Kezünket összetéve kérünk:

Adj vidulást beteg szívünkbe.

Küldj Valakit a te nevedben,

Rá milliók im, várva várnak,

Kit prófétáltál az atyákban:

Küldj Szabadítót a világnak.

Isten járt itt!

Pecznyík Pál
Isten járt itt!

Jézus születése óta,

nem mondhatja senki sem,

soha nem láttam az Istent,

így Őt, nem is ismerem.

Pedig Isten, Betlehemben,

embertestbe öltözött,

kapcsolatot hozott létre,

a menny és a föld között!

Fiában: Ő maga járt itt,

éhezett és szomjazott,

bűn-leprások gyógyításán,

ó mily sokat fáradott!

Ő nem kényeztette magát,

ránk pazarolt éjt - napot,

éhezőket vendégelt meg,

hálát, soha nem kapott!

Ma már nem mondhatja senki,

kemény szívvel, gőgösen,

sajnálva őt, őhelyette,

ne haljon meg senki sem.

Az áldozat mindenkiért

végbe ment, a Golgotán,

ki elhiszi, mennybe juthat,

rövid földi lét után!

Celldömölk

2010. XII. 20.

Jóság síró vágya

Ady Endre:
 Jóság síró vágya

Meleg karokban melegedni,

Falni suttogó, drága szókat,

Jutalmazókat, csókolókat:

Milyen jó volna jónak lenni.

Buzgóságban sohasem lohadni,

Semmit se kérni, el se venni,

Nagy hűséggel mindent szeretni:

Milyen jó volna mindig adni.

Még az álmokat se hazudni,

Mégis víg hitet adni másnak,

Kísérő sírást a sírásnak:

Milyen jó volna áldni tudni.

A szeretet tüze

A szeretet tüze

Zord az idő, zord a szívem is,

Belőle kiáll egy mérges tövis.

Dühös vihar gyötöri a tájat,

Erővel elnyom minden vágyat.

De ereimben lángol a vér,

Tüze az égig, s tovább felér.

Mint napsütés a zivatart,

Úgy zavarja el a vihart.

Szívemet is lángokra gyújtja,

Éltem nem más, ez a nyitja.

Láng, melyben szeretet fogantatik,

S a bút, esőt rögvest temethetik.

Szememben is kigyúl a tűz,

Mely minden felhőt elűz,

Melyet nem fa, nem szén táplál,

Melytől a szív lángokban áll.

Légy fénysugár!

Esztergályos Erzsébet: 

Légy fénysugár! 

Légy fénysugár az élet útján!

Légy fénysugár sötét helyen!

Engedd be Jézust, ha kopogtat, hadd lehessen mindig jelen!

Légy fénysugár az élet útján!

Légy békesség követe!

Vigyed a jó hírt szerteszét!

Légy a szomorú öröme!

Légy fénysugár az élet útján!

Légy tiszta fény a partokon!

Járj Mestered lábnyomában, hogy győzhessél a harcokon!

Légy fénysugár az élet útján!

Légy jótevő, amíg lehet!

Orcáját így megláthatod, jutalmat kap, aki szeret.

Légy fénysugár az élet útján!

Légy fénysugár sötét helyen!

Engedd be Jézust, ha kopogtat, hadd lehessen mindig jelen!

Van szabadulás!

Pecznyík Pál: 

Van szabadulás!

Szenvedélyek rabságában,

ó de sokan élnek,

szenvedélyük bilincseit

hordják ifjak, vének.

Sokan hosszú éveken át,

lubickolnak benne,

szenvedélyek széles útján,

kábulatban menve.

Drága fiatal életek,

ideg-ronccsá válnak,

sokan áldozataivá,

korai halálnak!

Ám szenvedély rabjának is,

üdvre, van esélye,

a Golgotán érte is hullt,

Jézus drága vére!

Ha Jézusra bízza megát,

szenvedélyek rabja,

életében felragyog majd,

a szabadság napja.

Már örömmel fordít hátat,

vonzó szenvedélynek,

Isten felé száll ajkáról,

boldog hálaének.

Szenvedélyből szabadultak,

vallják boldog hittel,

szent Fiának váltságáért,

várja őket Isten!

Celldömölk

2011. II. 8.

Péter Húsvétra vár

Túrmezei Erzsébet : 

Péter Húsvétra vár

Várlak, várlak. Mesterem, várlak.

Mikor jelensz meg énnekem?

Nem úgy, mint Magdaléna várt,

nem bolyongok temetőkerteken,

és nem keresem halott testedet.

Mint élő, örök Mesteremet várlak,

mert húsvét van, öröm zeng a világon

... és rám esteledett.

Tanítvány voltam, s megtagadtalak.

Tanítvány voltam. Láttam a csodád,

és hallgattam életadó szavad.

Szerettelek.

Kész volt a szívem, kész volt, én tudom,

mind a halálig elmenni veled.

Olyan erősnek éreztem magam.

S mindennek vége lett.

Menjünk halászni. Halász voltam én.

Legyek megint. Hiszen Simon vagyok.

Csak csupa seb az életem.

Majd csak eltengetem.

A bánatom

majd csak elaltatom.

A Genezáret gúnnyal néz felém.

Halát nem adja hálóm terhinek.

Rossz apostolnak, rossz vagyok halásznak,

jaj, nem vagyok jó semminek.

Mesterem, jöjj és jelenj meg a parton,

mondd meg, hova vessem a hálóm,

mondd, amit elvesztettem, hol találom.

Jöjj, kérdezd újra, hogy szeretlek-e!

Háromszor kérded és háromszor vallom.

Más a szavam és más az életem,

más az élet és más az akarat.

Tudsz mindent. Tudod: megtagadtalak,

mégis szeretlek.

Az élet és az akarat között,

Uram, teremts igaz harmóniát!

Sebzett, beteg tanítványéletem

égi erőért Utánad kiált.

Legelesettebb és legárvább lettem.

Végső reményem, hogy irgalmas arcod

húsvéti fényben felragyog felettem!

NE FONTOLGASD

Toldalagi Pál

NE FONTOLGASD

A szomjazónak inni adj,

az éhezőnek enni,

ne fontolgasd, hogy amit adsz

mit ér, hogy súlya mennyi,

önmagadból is adj, ne hidd,

hogy valamit is vesztesz,

szorítsd bátran a szenvedőt

az elárvult szívedhez,

így teremti meg a tavasz

benned üde világát,

és a megszentelt füstölők

jó tömjénfüstje jár át,

kinyílnak a rejtett kapuk

előtted, s oda lépsz be,

ahonnan mindent látni fogsz:

a nagy felismerésbe.

Jézus ujjai

Békefi Pál

Jézus ujjai

Kedves Jézus, arra kérlek,

Légy minden nap énvelem,

Kézenfogva vezess engem,

Hogy ne bántson félelem!

Ha a Sátán két fülembe

Súgja csábító szavát,

Két ujjad tedd rá erősen,

Hogy szívem ne járja át!

Hogyha néha szemeimmel

Rossz utakra nézek én,

Két ujjaddal zárd le, s akkor

Nem csapong ég s föld terén!

És ha ajkam, fürge nyelvem

Indulatban törne ki,

Ujjaiddal, amíg nem késő,

Gyorsan csendet ints neki!

Így, ha lelkem, s gyenge testem

Szárnyad rejtekében él,

Sem magányban, sem az éjben,

Veled semmitől sem fél!

Jézus hozhat békességet!

Pecznyík Pál
Jézus hozhat békességet!

Telve van e földi világ,

dicsőségre vágyódó sok

emberrel.

Vágya: hírnév és dicsőség,

szerezni azt, szép szóval vagy

fegyverrel.

De engemet Atyám biztat,

a rám leső bűnös vágyat

megvessem,

s megváltott új életemmel

a feltámadt élő Krisztust,

hirdessem!

Csak Ő hozhat rég áhított

békességet, e bűn gyötört

világba,

ha feltűnik a kék égen,

hívő népe: Őt foglalja

imába.

ÁLDOTT ÚJÉVET KÍVÁNOK KEDVES OLVASÓIMNAK NAGY SZERETETTEL!
 

Várva várunk!

Pecznyík Pál
Várva várunk!

Jézus, téged várva várunk,
sokszor, égre nézve állunk,
hogy elrebeghessük néked,
vedd magadhoz, hívő néped!
Kéklő égnek magasába,
földi fényből, ragyogásba.
Itt bűn tombol, zord hideg van,
csendre vágyunk, zaj-viharban.
bűn-por takarja a szépet,
enyhet keres, kit bűn éget.
Jajtól hangos család, nemzet,
oázis: hol ének zenghet.
Rólad beszél, hívő néped,
hirdeti, nagy dicsőséged!
Te alkottad a világot,
terólad tesz, bizonyságot.
Bűnt kedvelő világ előtt,
mentve, kárhozatba menőt!
Jézus: nagyon várunk téged,
tudjuk el jössz, hisz ígérted!
Kéklő égnek, magasában,
megjelensz, fénylő ruhában!
S akkor: angyal - embertábor,
egyesül az ég-határon!
Onnan szárnyal fel az égbe,
dicső Atyánk közelébe!

Celldömölk
2011. XI. 25.

Hiányzik az életből valami

Móricz Eszter: 

Hiányzik az életből valami

A napok rohannak, futnak,

céltalan bolyongunk a szürkeségben.

Mindenki siet valahová.

Nincs idő, nem állunk meg egy percre sem.

Hiányzik valami az életünkből.

Nem látjuk a tarka virágok színét,

nem érezzük a napfény melegét.

Hiányzik egy ölelés, egy jó szó,

elmúlt nyarak igézete,

ringó kalászos, erdők illata.

Hiányzik az életből valami...

Egy csoda, egy varázs, egy csillaggyúlás.

Egész életünkben szakadatlanul,

fuldoklásig küzdünk, harcolunk.

Vágyódunk a tökéletességre,

és csak reménykedünk hiába.

Reménykedünk egy csókban, ölelésben,

egy kézfogásban, egy mosolyban.

Hiányzik az életből valami...

Hiányzik a jó, hiányzik

a napfény mosolya, az éjszaka

vaksi pislogása, a hajnalok

ébredő ölelése. Hiányzik

a nappalok hangos nevetése.

A nappalok rohannak, futnak,

mindenki siet valahová.

De egyszer, valahol meg kellene

állni egy mosolyra, egy

ölelésre, egy igaz szóra.

Valahol meg kellene állni,

segíteni azon, aki elesett.

Meg kellene tanulni újra

mosolyogni, kezet nyújtani!

Hiányzik a világunkból

a nagy világ...

Hiányzik az életünkből

az életünk, - a szeretet."

Benned bízom a viharban

Benned bízom a viharban

Lelkem Megváltója, Jézus,

Kebleden nyugossz te meg!

Mind vadabbul zúg az árvíz,

Mind dühösb a fergeteg.

Rejts el, míg e bősz vihar zúg,

Míg éltem futása tart,

S aztán, ó, vezess a révbe,

S lelkemet fogadd be majd.

Nincs számomra más menekvés,

Csak te rajtad csügg hitem,

Ó, ne hagyj, ne hagyj magamra,

Hordozz s adj erőt nekem!

Benned bízni, ó, mily édes!

Éltem néked szentelem,

Boldogan csodálni téged,

S néked élni szüntelen.

Wesley C. – Dr. Thaly Lóránt fordítása

Még van remény!

Pecznyík Pál
Még van remény!

Isten, aki mindent betölt,

Fiában egy nap, földre jött.

Ennek már kétezred éve,

ember beszélhessen véle.

Szemeivel láthassa Őt,

a bűnösökkel jótevőt.

Emberré lett, testet öltött,

harminchárom évet töltött

lenézetten, megvetetten,

tehelyetted, énhelyettem.

Önként ment fel Golgotára!

Üdvöt hozott szent halála

A bűnösnek, ki hisz benne,

el ne vesszen drága lelke!

Ilyen roppant áldozatot,

Atyánk miérettünk hozott!

Látta számtalan vétkünket,

lejött, hogy meg mentsen minket!

Lelkünket a bűnös vágytól,

végzetes örök haláltól!

Higgyünk, bízzunk, még van remény,

Megváltónk drága érdemén,

ha megbánjuk bűneinket,

Atyánk keblére vár minket.

éljünk nála örök fényben,

megváltottak seregében!

Celldömölk,
2011. V. 22.

Mi a szeretet?

Mi a szeretet?

- A szeretet az nem a nagy nyilatkozatok, hanem az egyszerű dolgok ok nélküli cselekedetei . . .

- Vagyis: - Kérsz egy kávét? ... - Fáradt vagy? . . . - Miben segíthetek? ...

- Vagy egy telefonhívás, egy váratlan levél, egy szívből szóló meghívás, egy séta kettesben . . .

- Egymásnak minden ok és számítás nélkül megtenni dolgokat . . .

- Elfogadni egymást olyannak, amilyen, hallgass a szívedre és ne siess . . .

- Nézni egymást, a szív és a lélek szemével . . . A kimondott szó hazug is lehet, de a szemeink soha nem hazudnak . . . 

- Egyszerűen együtt lenni, nem csak testileg, hanem lelkileg is: ez a szeretet . . . Miért kell várni addig, míg meghal valaki, és akkor kimondani azt, hogy "Szeretlek" ? . . .

- A szeretet nem bíráskodás, nem kritizálás, és nem ítélkezés . . .Képesek legyünk azt kimondani: " A te helyedben én sem tudtam volna jobban csinálni " - vagy irigység nélkül mondani: " Csodálatos amit tettél" . . .

- Ez ennyire egyszerű, nem bonyolult. De ha szeretet nem lakozik bennünk, mindent elmulasztunk az életben ...

- Akiben szeretet van, és őt is viszont szeretik, az egy kiváltság és annak az élete rendkívüli , annak ragyognak a szemei és a lelke meleget sugároz . . .

ISTEN SZERET!!!!!