Légy hálás!

Pecznyík Pál

Légy hálás!

Testvér, ki - bűn miatt - holt voltál, 

Krisztusban: életre támadtál! 

Így mióta Krisztus él benned, 

bűnbe merültekért, fáj lelked. 

Bűnökből mentenél, sok lelket,

lehessen minél több, megmentett! 

Munkában fogy erőd, 

dél van már, téged is, terített asztal vár.

Táplálkozzál lelki étellel, 

áld Uradat érte, énekkel.

Ételed: szeretet, békesség,

igazság, öröm, és szívesség. 

Utadon, lelkednek van párja, 

számíthatsz Megváltód, 

jobbjára! Lelke által ott van,

jár véled, ha veszély fenyeget, küzd érted!

Ő látja meg azt, kit bűn szédít, 

boldog, kit bűnéből megtérít. 

Mert sok lélek él még bűn-szennyben, 

bár tiszta lehetne, mennyekben.

Isten már régóta vár rája, 

fényben fürödhessen orcája. 

Így lehet életed itt, áldás, 

érte Urad iránt, légy hálás. 

Celldömölk
 2010. VIII. 8.

A hálaadás imája

A hálaadás imája

Mindenért, amit adtál,

hálát adok Neked, Istenem!

Mindenért, amit elvettél,

hálát adok Neked, Istenem!

Mindenért, amit segítségeddel megtehettem,

hálát adok Neked, Istenem!

Mindenért, amit megakadályoztál,

hálát adok Neked, Istenem!

Minden örömért, amivel boldoggá tettél,

hálát adok Neked, Istenem!

Minden szenvedésért, amivel formáltál,

hálát adok Neked, Istenem!

Minden békés óráért, amivel széppé tetted életemet,

hálát adok Neked, Istenem!

Minden problémáért, amitől megszabadítottál,

hálát adok Neked, Istenem!

Minden jó tulajdonságomért, amivel szolgálhattalak,

hálát adok Neked, Istenem!

Minden gyengeségemért, amivel alázatra tanítottál,

hálát adok Neked, Istenem!

Minden erényért, amit nekem ajándékoztál,

hálát adok Neked, Istenem!

Minden bocsánatért, amiből irgalmadat megismerhettem,

hálát adok Neked, Istenem!

Minden szép emberi kapcsolatomért, amivel gazdagítottál,

hálát adok Neked, Istenem!

Minden emberért, akit tőlem elszakítottál,

hálát adok Neked, Istenem

A halálom időpontjáért és módjáért, amit nekem választottál,

hálát adok Neked, Istenem!

A helyért, amelyet nekem országodban készítettél,

hálát adok Neked, Istenem!

Ámen.

Hála, hogy kihívtál!

Pecznyík Pál 
Hála, hogy kihívtál!

Világ Teremtője, dicsőséges Isten,

Te vagy egyedül, ki minden szívet ismer.

Hála, hogy kihívtál, családomból engem,

hogy örök életre tarthasd meg, a lelkem!

Nem volt könnyű nékem, családtól megválnom,

a széles út helyett, keskeny úton járnom.

Család felől jött sok kísértés és próba,

ne járjak templomba, csak úgy hébe - hóba.

Egyre gyorsabb tempót, diktál ma az élet,

töltsek el hasznosan, mindennapot, évet.

Mert életem rövid, közel a földi cél,

egy nap majd rám borul, koporsó-szemfödél.

Lám, vér-rokonságom, így csábított engem,

de nem számolt azzal, elkárhozhat lelkem!

Jó, hogy nem hallgattam, véreim szavára,

és átléptem hittel, az üdv talajára.

Amióta üdvnek keskeny útján járok,

lelki szemeimmel, síron túlra látok.

Látom azt dicső új földet, új hazát,

Jézussal juthatok abba, a légen át.

Múlandóból abba, nem kell semmit vinnem,

lelkem így boldogan távozhat el, innen.

Istenem köszönöm, drága hívásodat,

nem vontad meg tőlem, lelki áldásodat.

E látható földhöz, nem vonzódom többé,

dicsőséges arcod láthatom, örökké!

Celldömölk

2011. VII. 24.

INTERJÚ A TÍZ BÉLPOKLOSSAL..

INTERJÚ A TÍZ BÉLPOKLOSSAL..

Megkérdeztem azt a kilenc férfit, akik azelőtt bélpoklosok voltak: miért nem mentek vissza Jézushoz megköszönni, hogy meggyógyított benneteket. Íme a válaszuk:

1. Nem vagyok hálátlan természetű, de először a családomnak és ismerőseimnek akartam megmutatni, hogy egészséges vagyok. Azután meg akartam köszönni Jézusnak – Ő azonban már tovább ment.

2. Természetesen hálát akartam adni Jézusnak, azonban nem egyszerre azzal a szamaritánussal. Mielőtt azonban egy követet találtam volna, Jézus tovább vándorolt.

3. Nem csupán üres szavakkal, hanem valami ajándékkal akartam hálát adni, de szegény vagyok, és nem találtam semmi megfelelőt.

4. Szándékom volt megköszönni Jézusnak. Amikor megmutattam magamat a papoknak, gyógyult voltam, de nem tudtam, hogy tartós lesz-e. Most már tudom, Jézus nincs itt többé.

5. Majdnem visszamentem a szamaritánussal, hogy hálát adjak, azonban sokan voltak körülötte, és akkor azok előtt kellett volna mondanom: bélpoklos voltam, te meggyógyítottál. Ezt szégyelltem és nem mentem vissza.

6. Tulajdonképpen meg akartam köszönni Jézusnak, azonban eszembe jutott, hogy Jézus olyan sok jót tett, és nem várt érte köszönetet, így én is elhagytam.

7. Különben nem vagyok hálátlan, de a viszontlátás örömében egyszerűen megfeledkeztem róla. Amikor eszembe jutott, Jézus már tovább vonult.

8. Sok bélpoklos van a világon. Bizonyára becsületes, erkölcsös életem indította Jézust arra, hogy éppen engem tisztítson meg.

9. Igazán meg akartam köszönni, azonban a többség nem ment vissza, és én mindig a többséggel tartok. 

Megkérdeztem a szamaritánuist is: te miért adtál hálát? Így válaszolt: Lélegzés nélkül nem tudok élni. Nem tudtam addig hazamenni, amíg hálát nem adtam Jézusnak.

HÁLÁT ADOK...

Kárász Izabella
HÁLÁT ADOK...

Hálát adok azokért
A titkon mondott imádságokért,
Amiket az Ige diadaláért küldtek…

Hálát adok azokért
A titkon épült oltárokért,
Amik viharok fergetegében le nem dűltek.

Hálát adok azokért,
Akik megtartották a hitet.
A népért,
Amely éretted küzdelemre ment,
A békéért,
Amiben könnyű lett a kereszt.
A háláért,
Aminek hangja, szava nincs!
…Az igáért,
Amelyik könnyű és jó bilincs.

Hálát adok,
Mert szépség van a szavak mögött,
mert szép a lélek,
Amikor megnyugszik két kezed között,

Hálát adok,
Bár erre nem vagyok érdemes.
Hálát adok,

Mert megszentelted szövetségedet.
– Uram! Ma szép, ma jó, ma szent a lélek szava
Mert benne cseng a hála diadala,
Mert benne cseng az örök felmagasztalás,
Dicsőség Istennek és hálaadás!

Uram, hadd köszönjem meg ...

Hálaáldozatként, 

Uram, hadd köszönjem meg ....

... A hívő családot, s a gyülekezetet, melyben megszólítottál,

Neveltél, és készítettél az előre nem látható nehézségekre:

hogy csodálhattalak a "kicsiny fűszálban, óriási tölgyben",

a felkelő napban, szivárványban, de tomboló viharban is,

s hogy kezedben tudhattam mindig életem.

Mily csodásak útaid, Uram!

Néha nehéz, máskor könnyebb, de mindegyiket javamra adod.

Köszönöm, hogy te tanítottál a szolgálatra, s adtál hozzá testvéri segítséget, bátorítást.

Köszönöm könnyeimet mulasztásaimat látván,

S az újrakezdés kegyelmi lehetőségét.

Most ahogy visszatekintek, s látom eddigi vezetésed,

Hálát adok azért, mert nem mondtál le rólam,

S bár még nem vagyok az, ami szeretnék lenni,

de áldalak azért, mert nem vagyok az, aki voltam.

Almási Mihályné verseiből

Almási Mihályné verseiből 

Nagyon szeret

Az Úr nagyon szeret

minden bús életet.

Erről szól a Golgota.

Ott hald meg Isten szent Fia,

Mert bűnöd égeti,

vérével fizeti.

Légy hálás ezért Neki !

Az Úr nagyon szeret,

Az úton jár veled,

Amíg itt tart a harc,

Magadra nem maradsz.

Ha bátran leteszed

Kezébe életed,

Célod elérheted.

Az Úr nagyon szeret

és végig elvezet.

Jobbjára állít majd,

ha véget ért a harc.

és szólít: “Gyermekem!

Országolj én velem,

jöjj, pihenj a szívemen!”

Szeret az Isten

Szeret az Isten,

ehiszed-e?

S ha hiszed, mondd, te

szereted-e?

S ha szereted, mondd,

hogy szereted?

Tudod-e, Isten

hogy szeretett?

Ha nem tudod, nézz

Golgotára!

Érted nem tekint

szent Fiára!

Érted, érted várt

kínos halál

Jézusra! Érted?...

Szereted már?

(“Maradj velem!” c. kötetből)

Hála a szenvedésben

Pecznyík Pál

Hála a szenvedésben

Hiszem, tudom, tapasztalom,

ha rám borul a fájdalom,

és tagjaim lázban égnek,

betegségek: csak vendégek.

Fájdalmakkal átölelnek,

aztán, halkan tovább mennek.

De nem végleg távoznak el,

készen állnak, ha jőni kell.

Sem korábban, sem későbben,

mindig a kellő időben.

Betegségem, nem büntetés,

lelkem edzi, a szenvedés.

Az mindig csak javamra van,

soha el ne bízzam magam.

Alázatban élni – járni,

csak így lehet hűn szolgálni

Isten ügyét, a világban,

Védelemben, támadásban.

Védekezni: bűnnel szemben,

támadni: ó ember ellen.

Bár szenvedést okoz nékem,

köszönöm a betegségem.

Sorompó az, mely meg állít,

ha a Sátán bűnre csábít.

Betegség, ha jóra fordul,

ajkamról mély hála csordul.

Egy nap, út végére érek,

megszűnnek a szenvedések.

S ott élhetek majd örökké,

hol szenvedés, nem lesz többé.

KÖSZÖNETTEL

Agnus Dei

KÖSZÖNETTEL

Bénák a szavak,

Tétova vagyok,

Hogy mondhatnám el,

Amit nem tudhatok?

Szívemben hála,

Lelkemben béke,

Velem van az ÚR,

Velem mindörökre.

Köszönöm Neked,

Hogy megmentettél,

A reménytelenségbõl

Fényedre vezettél.

Mindenható Jézus,

Áldott legyen neved,

Amíg csak élek,

Együtt leszek Veled.

ÖRÖK HÁLA!

Pecznyík Pál 
ÖRÖK HÁLA!

Kegyelem, hogy megértettem,

ajándékba kaptam lelkem.

Isten adta sáfárságra,

fordítsam azt áldására.

De már adósként születtem,

csak önmagamat szerettem.

Bűnt szolgáltam életemmel,

nem törődtem a lelkemmel.

Isten jót remélt felőlem,

hanyag sáfár lett belőlem.

Adóságom oly nagy nekem,

hogy azt: ki sem fizethetem.

Terhem alatt roskadoztam,

így Istenhez folyamodtam.

Tékozlásom szívből bánom,

óh, engedd el, adóságom.

Nem hiába könyörögtem,

helyesen döntött fölöttem.

Szánó szíve, megszánt engem,

hiszen Lelke része, lelkem.

Adóságom elengedte,

ám azt: Szent Fiára tette.

Ő fizetett énhelyettem,

adóságtól, szabad lettem.

Kegyelemből, szabad gyermek,

hála érte, Istenemnek.

Szabadságom örök, drága,

Fia vére, volt az ára!

Kereszten, pazarlón mérte,

tudom: hálám, kevés érte.

Többet mégsem kér Istenem,

áldja örökké életem.

Adj hálát

Jószay Magdolna :

 Adj hálát

Ne hullajts több könnyet.

Tégy különbséget

a kellemetlenség

és az igazi nagy baj

között - s adj hálát...

és ne téveszd össze

a bántó bosszúságot

a mázsás-súlyos gonddal,

viseld el - s adj hálát...

és ne hasonlítgasd

a rosszízű keserűséget

az emésztő fájdalomhoz,

nyelj nagyot - s adj hálát...

Adj hálát, nyújtsd kezedet,

nézd, várnak rád...

célok, fény, emberek,

s ne hullajts több könnyet.

Magasba tart utam

Füle Lajos

Magasba tart utam

Magasba tart utam,

Mélység feszül alattam.

Porszem vagyok, URAM,

felfénylek sugaradban.

Időm kezedben van,

Pályám tudod, kimérted.

Minden tettem, szavam

Hála legyen s dicséret!