Ne adjuk fel

Komáromi István: 
Ne adjuk fel
(A beteg gyermekekért - Dalszöveg)

Hozd a gyermeket, mint az életet,

Ha már a könnyektől az arcunkat sem láthatod.

Nyújtsd a két kezed, ott leszünk veled,

És a gyermek boldog hangját újra hallhatod.

Nem adjuk fel, csak jöjj közel,

Hittel meggyógyulsz, tudom.

Ne adjuk fel! Ha itt leszel,

Nem lesz többé fájdalom.

A nagy világ tudja már, hogy visszaadtunk álmot,

S annyi életet.

Nyújtsd a két kezed, bízd ránk mindened,

Mert már úgy érzed, hogy téged senki nem szeret.

Mindent megteszek, lehetsz rossz gyerek,

Nálunk rajzolhatsz majd várat és kék eget.

Nem adjuk fel, csak jöjj közel,

Hittel meggyógyulsz, tudom.

Ne adjuk fel! Ha itt leszel,

Nem lesz többé fájdalom.

A nagy világ tudja már, hogy visszaadtunk álmot,

S annyi életet.

Nem adtuk fel, csak jöjj közel,

Hittel meggyógyulsz, tudom.

Nem adtuk fel! Ha itt leszel,

Nem lesz többé fájdalom.

A nagy világ tudja már, hogy visszakaptunk álmot,

S annyi életet.

Nem adtuk fel, csak jöjj közel,

Hittel meggyógyulsz, tudom.

Nem adtuk fel! Ha itt leszel,

Nem lesz többé fájdalom.

A nagy világ tudja már, hogy visszakaptunk álmot,

S annyi életet.

Nem adtuk fel, csak jöjj közel,

Hittel meggyógyulsz, tudom.

Nem adtuk fel! Ha itt leszel,

Nem lesz többé fájdalom.

A nagy világ tudja már, hogy visszakaptunk álmot,

S annyi életet.

Ő mindig veled van...

Lakatos Gerda

Ő mindig veled van...

Ha szívemre rátör a hatalmas fájdalom,

S úgy érzem, ennyi volt! Vége! Feladom!

Akkor is van valaki, ki kitárja karját,

S várja hogy kiönts lelked gondját, baját.

Ő a te urad, hatalmas Istened,

Ő az, ki ad ételt, italt, békét, s szeretetet.

Ha szívedet neki adod, s szolgálod őt híven,

Ő nem feledkezik meg rólad, megóv bajtól téged.

Szeretett téged, már születésed előtt,

Ha bánatos voltál, adott nyugalmat, s erőt.

De nézz a szívedbe jól, s gondolkozz el szépen,

Isten a sok jóért mit is kért cserébe?

Szorozd meg!

Szorozd meg!

Megoldhatatlan feladatom felett

Virrasztok. Hiányzik a felelet.

„Jöjj, Mesterem, nézd, nem bírok vele.

Csak könnyeimmel öntözöm tele.

Ha éhezők könyörgő szája kér,

Aszott kéz nyúl betevő falatér’

S a lelkem olyan kifosztott, szegény:

Magam is éhes, hogy’ segítsek én?

Elfogy a hit és elfogy az erő.

A kevesemmel hogy’ álljak elő?

A keveset ezreknek osztani,

Hogy mindenkinek jusson valami…

Jusson valami és jusson elég…

Mester, lehet?! – „Hát szorozd meg elébb!

A szorzó az Én két kezem legyen!

Emlékezzél csak! Azon a hegyen…

Az ezrek… az öt árpakenyér…

S te búslakodnál a kevesedér’?

Szorozz! – Enyém az éhező sereg!

Szorozz! – Én mindig megsegítelek!

Szorozz! – Az Én szolgám szegény legyen,

S ha adni kell, mindig Tőlem vegyen

Szorozz!” Szorzok, és hajnalfényben ég

A diadalmas eredmény: Elég!

Adj hálát

Jószay Magdolna :

 Adj hálát

Ne hullajts több könnyet.

Tégy különbséget

a kellemetlenség

és az igazi nagy baj

között - s adj hálát...

és ne téveszd össze

a bántó bosszúságot

a mázsás-súlyos gonddal,

viseld el - s adj hálát...

és ne hasonlítgasd

a rosszízű keserűséget

az emésztő fájdalomhoz,

nyelj nagyot - s adj hálát...

Adj hálát, nyújtsd kezedet,

nézd, várnak rád...

célok, fény, emberek,

s ne hullajts több könnyet.

...egy gondolat...

...egy gondolat...

"Jézus Krisztus azt tanította, hogy szeresd embertársadat, mert csak ez változtatja meg a másikat. Engem sem a másik indulata, hanem a szeretete tud átformálni, megváltoztatni. Mi nem hogy szeretni; elhordozni, elviselni is alig tudjuk a másikat. Közben elfelejtjük, hogy minket magunkat sem biztos, hogy oly könnyű szeretni." (ifj. Takaró Tamás)

Ne aggodalmaskodj!

Ne aggodalmaskodj!

"Ne aggodalmaskodj, hanem bízd rá magad mennyei Atyádra, aki gondoskodik rólad! – bátorít Jézus. És ne terheld magad a jövőben várható esetleges problémákkal se; ha majd aktuális lesz, ráérsz Isteneddel együtt keresni a megoldást. Törődj a mával! Tedd meg, amit ma kell megtenned! Szeresd, akit talán holnap már nem lehet! Rendezd Istennel és embertársaddal, amit ma még rendezni tudsz! Bánd meg a bűnt, amelyet régóta meg kellene bánnod! De mindenekelőtt keresd Isten országát és igazságát, akkor a többi ráadásul megadatik… "

(Hulej Enikő)

A kereszt

A kereszt

Ne engedd, hogy megfakuljon

szívedben a kereszt!

Néha-néha csüggeteg vagy,

de többé el nem ereszt,

mert újra és újra

ide térsz majd vissza,

élni vágyó lelked

szomjasan beissza

a Golgota üzenetét:

Isten Fia szeretetét,

amit a kereszten

mutatott meg neked.

Fehér lelkek

Oláh Lajosné

Fehér lelkek

Vannak még hófehér lelkek,

akikre nem tapad a sár,

Mintha nem is itt lenn élnének,

szinte nem is földiek már.

Közöttünk szállnak, lebegnek,

csillogva, mint a hópehely,

És akárhová betévednek,

tiszta és szent lesz a hely.

A földi élet sok szennyétől

semmi nem tapad reájuk,

Mintha titokban angyalkezek

vigyáznák fehér ruhájuk.

Csodálattal nézek rájuk.

Fehérségük azt hirdeti,

hogy van egy szebb, tisztább világ,

ragyogó, égi, isteni’!

E rút, kavargó világban

engem csak az vígasztal már,

Hogy vannak még hófehér lelkek,

akikre nem tapad a sár.

1950.

„Ige és élet” kötetből,

Ő, Ki mindenkinél nagyobb

Schvalm Rózsa

Ő, Ki mindenkinél nagyobb

Ő, Ki mindenkinél nagyobb,

szerény volt és alázatos.

Fényes aranybölcső helyett,

jászolbölcsőbe született,

s övéi közt nem lelhetett,

befogadó szeretetet.

Bár királyok közt legnagyobb,

illette volna fényes trón,

trónja, helyette kereszt volt,

s koronája tövisből font.

Kívánták látni Napkelet,

s távol, Napnyugati bölcsek,

kívánt látványosság helyett,

jászolbölcső és a kereszt,

botrányát tekinthették meg.

Elhaló búzamag volt Ő

áldozata gyümölcsöző

halálából élet fakadt,

mely örök üdvösséget ad.

AZ Ő KEZE

Kovács Margit

AZ Ő KEZE

Lelkem, ne félj, lenyúlt egy kéz,

karjába vett és úgy vezet,

hullám felett, tenger felett

jó érezni ezt a kezet.

Nincs rémület, nincs félelem,

míg áldó karja átölel,

itt van a menny egész közel.

Lenyúlt egy kéz, a kéz vezet,

-értem vérzett el Mesterem,

látom kezén a sebhelyet,

Ő fogja reszkető kezem.

Keze megóv, bizton vezet,

nem hagyja elveszni lelkem,

drága vére zálog nekem.

Miért félnék sötét éjjel,

ha tombol is ezer veszély,

ha száz villám üt itt széjjel,

S kitátja rám száját a mély.

Ő szívemben imát fakaszt,

s míg az ima égbe ragad,

áldó keze oltalmat ad.

Hogyha érzem drága kezed,

ráhajtom fáradt fejemet,

te megsimogatsz, ó, mert szeretsz,

lelkem eléri a mennyet.

Te drága kéz, te áldott kéz,

ó, csak segélj, ó csak vezess,

Jézus keze - el ne eressz!

HA JÉZUS ELJÖNNE HOZZÁD...

HA JÉZUS ELJÖNNE HOZZÁD...

Ha pár napra Jézus eljönne tehozzád

Szeretném tudni, vajon hogy fogadnád?

Tudom legszebb szobádat Neki ajánlanád

S a legjobb falattal szívesen kínálnád.

Mondanád boldog vagy, kimondhatatlanul

Mert Néki szolgálni minden örömöt felülmúl.

De... ha váratlanul közeledtét látnád,

Ajtódat akkor is rögtön kitárnád?

Szaladnál azonnal boldogan elébe?

Nem tennél el előbb egyet-mást előle?

Nem vennél gyorsan más ruhát magadra?

Újság, magazin ahol van, maradna?

Vagy helyére kerülne, ahogy kell a BIBLIA?

Könyvedet, rádiót hagyhatnád-e nyitva?

Nem bántana, hogy az utolsó nyers szót meghallotta?

Zsoltárra cserélnéd a kottát a zongorán?

Vagy mindent nyugodtan változatlan hagynál?

Menne minden a rendes kerékvágásban?

Beszélnél előtte ahogy máskor szoktál?

Folytatnád életed mit sem változtatnál?

Családban a hang békés, ahogy nálad szokás?

S elmaradna-e néha az asztali áldás?

Ugyan azt olvasnád s azt is énekelnéd?

Nem zavar hogy tudja, mi foglalja elméd?

Kivinnéd magaddal ahová épp menni akartál?

Vagy egy-két utat inkább máskorra hagynál?

Örülnél ha látná barátaidat?

Vagy azt kívánnád jöjjön el holnap?

Boldog lennél, ha örökre házadban maradna?

Vagy fellélegzés lenne eltávozta?

Jó lenne tudni, mit tennél és hogyan,

Ha Jézus pár napig lenne a házadban!

Ismeretlen szerző

Tedd meg, ha teheted

Leleszi Balázs Károly

Tedd meg, ha teheted

Van, amit megteszünk, amit talán

majd egyszer megteszünk,

s van, amit soha sem fogunk megtenni.

Bankszámlát nyitunk,

költségvetést készítünk,

spórolunk, tervezünk,

hitelt veszünk fel,

aztán nekiveselkedünk...

Minek is?...

Persze olykor az is előfordul,

hogy álmokat kergetünk...

Holott egy kéz is elég volna,

egy bezárt kaput kinyitni,

a másik kezéből a csomagot kivenni,

egy arcot megsimogatni,

kéznyújtásban barátságot felajánlani,

egy sebre gyógyírt hinteni,

átölelni egy vállat,

egy kéz is bőven elég volna felmutatni

a helyes irányba vezető utat.

Ének a szeretetről

Venyercsán László

Ének a szeretetről

Adj mindig bőven, ne nézd, mi marad,

jó, ha teljesen szétosztod magad!

Rab vagy, ha bármit markol még kezed;

áldozd fel bátran az életedet!

Ha szenvedőt látsz, fogd meg a kezét,

lassítsd a nyomor halál-szekerét!

Másokért van a kavargó élet,

ha a gyertyák mind a csonkig égnek.

Nagy áldozat az élet, ha éled,

ha az áldott tűz másokért éget.

Vedd le vállakról a gondok terhét,

ne tékozold az idő kegyelmét!

Ha öreg és görnyedt már a háta,

tenálad pihenjen meg a lába!

Jó szót is adj, ne csak kenyeret!

Kell a szó is, a mentő felelet.

Magad légy kiöntött étel-ital –

Küzdj meg a pokol villámaival!