2011. december 31.

Jöttek és láttak




Jöttek és láttak

János 1,35 -42.



Mennyi időt töltöttem ma Jézussal? Átéltem-e vele valamit? Csak "vonszoltam" magam a mai napot keresztül,vagy az Ő erejéből éltem? Néha esténként ilyen kérdések járnak a fejemben, és azt kívánom, bárcsak legalább a délutánt vagy az estét együtt töltöttem volna Jézussal!

És bár tudom, hogy most kissé kisarkítva szemlélem ezt a kérdést, ennek ellenére mégis hiányérzetem van, ami nyugtalanít. Végignézve a mai napomon, sajnos úgy érzem, hogy ez a nap nem nézett volna ki másként akkor sem, ha Jézus nélkül élnék.Nem érzek semmit abból a lendületből, megérintettségből és lelkesedésből, ami Andrást arra ösztönözte, hogy azonnal felkeresse a testvérét. Jól van, nyilván nem kell mindennap mély lelki beszélgetéseket folytatni, amelyek valóban csak az élet igazán lényeges dolgaival foglalkoznak, de azért valami hasonló jó lett volna. Ám ekkor eszembe jut, hogy felhívhatnám az egyik régi barátomat, aki bizonyára örülne nekem. A szomszédainkat is meg akartam már hívni egy kávéra és egy kis süteményre...

Forrás: Fénysugarak - 2010. 




2011. december 15.

Karácsonyi versek






Karácsonyi versek

"Mint szomjazónak a pohár víz,
Úgy kell mindig egy kis melegség,
Hisz arra született az ember,
Hogy szeressen, és hogy szeressék.
S hogy ne a hóban, csillagokban,
Ne ünnepi foszlós kalácson,
Ne díszített fákon,
Hanem a szívekben legyen karácsony."
(Arany Viktor)



Bácsi Sándor:
REMÉNYÜNK BOLDOG BETELJESÜLÉSÉT
/Titusz 2:11-15/


Sivár közöny, vagy vad harcok dúlása
Sötét bűnében bolygó emberek
Sorsát szánóan, - világ váltságára -
Kegyelme fénye hozzánk érkezett.

... Hogy Megváltónk legyen: a Szeretet;
Hogy életünknek értelme legyen.
Megtisztult szívű és jótetteket
Termő, választott népévé tegyen.

"... Mert megjelent az Isten üdvözítő
Kegyelme." Kicsiny, földre-jött gyermek
Képében. Bennünk felnövekvő

Öröm hírével, kínálva a Békét,
Létünkön túlmutató Életet:
Reményünk boldog beteljesülését.



Füle Lajos
AJÁNDÉKOK

Uram, karácsony jön megint...
TE mindig jót teszel velem:
betölti most is lelkemet
ajándékod, a kegyelem.

Mi mindent kaptam már! De most
hadd adjak én is valamit!
Szerény ajándék ez, tudom,
mégis... legyen e hála itt
Tiéd, hadd áldjam tetteid!



Harsányi Lajos: 
JÉZUS

A hideg nyirkos szikla barlang
homályos szegletén
éjfél körül földre szállott
karácsony csöndes éjjelén
a mi Urunk Jézus Krisztus.

Béke, szeretet szállt a földre.
A bús szívek melegre gyúltak.
Fölemelte nehéz esésből
az embert - szegény földrehulltat
a mi Urunk, Jézus Krisztus.

Századok futnak, futnak egyre.
A szent éj újra közelget
Az pogányság életébe
hozz új békét, igaz szerelmet
Ó, mi Urunk, Jézus Krisztus!



Áldott karácsonyt mindenkinek!

KARÁCSONYI UTAK - KARÁCSONYI KÉRÉSEK





Barbara Cratzius:
KARÁCSONYI UTAK - KARÁCSONYI KÉRÉSEK
Túrmezei Erzsébet fordítása




Mutasd meg a bizalom útját,
azt a csillagfényes utat,
amelyiken a bölcsek jártak
megtalálni Királyukat!

Mutasd meg a szolgálat útját,
amelyen csendben József járt,
hogy szemünk-szívünk nyitva legyen,
ha szenved a felebarát!
A szeretet útjával áldj meg,
amint láthatom Máriában,
hogy akivel csak találkozom,
ahhoz a jó szót megtaláljam!

A hála útján pásztorokkal
hadd magasztaljam tetteidet!
S adj, Uram, csodálattal teli,
előtted mindig nyitott szívet!

2011. december 14.

"Magasztallak Téged Istenem, királyom és áldom nevedet örökkön örökké."




"Magasztallak Téged Istenem, királyom és áldom nevedet örökkön örökké."
(Zsoltárok 135:1)

Karácsonyhoz közeledve különösen fontos, hogy Isten magasztalása szüntelenül ott éljen gondolataink között. Tudnunk kell, él az a nagy Király, akinek megszületését fogjuk ünnepelni. Így a zsoltárossal együtt örülhetünk, hogy ennek az Úrnak a dicséretét zenghetjük nem csak most, hanem örökkön örökké is.

2011. november 29.

"Megőrzi az Úr a te ki- és bemeneteledet mostantól fogva mindörökké. "





"Megőrzi az Úr a te ki- és bemeneteledet mostantól fogva mindörökké. "
(Zsolt. 121:8)

Az Úr megőrzi híveinek ki- és bemenetelét. Ez a kifejezés leginkább a napi munkára utal. Az Úr őrködik felettünk mindennapi teendőnk végzése során. Jusson ez eszünkbe a mai napon is!

2011. november 28.

MÉG NEM KÖSZÖNTEM MEG






FÜLE LAJOS
MÉG NEM KÖSZÖNTEM MEG
Még nem köszöntem meg Neked
a sebeket, a kékeket,
a belső részekig ható
próbákat itt, az elhaló
sóhajokat, az éjeket,
még nem köszöntem meg Neked.
De lassan érti már a hit
formáltatásom titkait.
Már lassan, lassan felfogom,
milyen hálára van okom
próbáidért, bár fájva fáj,
s nyomot hágy bennem mindahány.
Kerülni őket hasztalan,
s a nehezük még hátra van.
Tudom: még nem kész gyermeked,
URAM, és TE is szenveded
fájdalmaim, hogy értsem ezt:
micsoda áldás – a kereszt!

2011. november 26.



"Mindezeknek fölébe pedig öltözzétek föl a szeretetet, mint amely a tökéletességnek kötele."
(Kolossé 3:14)

Két héttel karácsony előtt a szeretet fogalma kicsit előtérbe kerül. Az emberek igyekeznek megélni, hogy az ünnep 'tökéletes' legyen. Nekünk keresztyéneknek nem szabad elfelejtenünk, hogy a szeretet Istentől származik, és azt kell felöltöznünk, abból kell részesednünk. Legyen áldott az Ő neve a szeretet ajándékáért!

2011. november 11.

Arcképcsarnok




Fodor Ákos: 
Arcképcsarnok

Van egy arc,
amit csak önmagunkat elképzelve látunk
- lehet, hogy ez az igazi.
És van annyi arcunk,
ahányan csak ránknéznek (és: ahányszor!) és még az is lehet,
hogy ezekben akad néhány közös vonás
- lehet. Akkor ez a valóság.
Van egy,
amit tükörbe nézve látunk:
villám-gyorsan alakuló, képlékeny látvány: múzsája a Szomszéd Ízlése s az azt szolgáló, vagy azt ellenző szándék
- efölött húnyj szemet; ne kerüld, de ne hidd el.
És van,
van arc, amit csak az lát, aki szeret,
akit szeretünk. Ez a legszebb,
a legmulandóbb. A legérvényesebb.

2011. október 21.

A barátságról





Tanmese
A barátságról


Volt egyszer egy ember, aki szépnek látta a világot, akinek nem voltak ellenségei, és aki azt hitte, hogy megelégedett.
De volt három barátja.

Az egyik minden nap arról beszélt neki, hogy mi csúnyát látott a világban. A másik folytonosan fogadkozott, hogy megvédi az ellenségek ellen. A harmadik azt vitatta, hogy csak a gonosz ember megelégedett egy ilyen bűnös társadalmi rendszerben.
Addig, amíg az ember elhitte mindezt és felakasztotta magát az erdőben egy fára. A három barát pedig összeült búsulni a fa alá és azt mondták:

Szegény meghalt ugyan, de fontos, hogy mi hűséges barátai voltunk.
Valahányszor a barátságról gondolkozol, jusson eszedbe ez a kis történet. És gondolj a következőkre:

1. A barátság nem azt jelenti, hogy jogod van beavatkozni embertársad belső életébe.
2. A barátság nem hatalmaz föl arra, hogy tapintatlan és neveletlen légy.
3. A barátság nem azt jelenti, hogy valaki korlátlanul önzéseink rendelkezésére áll.
4. A barátság nem jogcím arra, hogy jellemhibáinkat feltétlenül és kötelességszerűen megbocsássák.
5. A barátság nem arra való, hogy valakit meggyőzzünk a magunk álláspontjának igazságáról, mindössze arra alkalmas csupán, hogy mások álláspontjait megértsük.
6. A barátság nem kér, nem követel, de nem is ismer áldozatokat.
7. A barátság oka nem lehet sem a véletlen, sem az egymásrautaltság. Még kevésbé azonos világnézeti beállítottság, vagy politikai célkitűzés. A barátság oka egyedül a barátság maga.

Az emberi lélek valami olyan titka ez, mint a zenének a hangok harmóniája. Nem azonosak, de kiegészítik egymást. Az igazi barátság olyan az emberi világ diszharmóniájában, mint egy finom, halk akkord.

2011. október 8.

MÉZ A SZIKLÁBÓL



VISKY FERENC: 

MÉZ A SZIKLÁBÓL

"E három megfoghatatlan előttem, és e négy dolgot nem tudom: A keselyűnek útját az égben, a kígyónak útját a kősziklán, a hajónak nyomát a mély tengerben, és a férfiúnak útját a leányzóval." (Péld. 30,18-19) 



"Így szól az Úr, aki a tengeren utat csinál és a hatalmas vizeken ösvényt, aki kihozott szekeret és lovat, sereget és vitézt; együtt hevernek ottan, nem kelnek föl, kialudtak, mint a gyertyabél elhamvadának. Ne emlékezzetek meg a régiekről, és az előbbiekről ne gondolkodjatok!" (Ésa 43,16-19)


A levegő, a szél, a szikla: út, közeg. De mi a házasság közege? Nem tudjuk. Mélységes titok ez. A házasságban két tudatlan kerül össze, akik olyan útra lépnek, amin még sohasem jártak, és ami nem fogy el a lábuk alól, amíg csak lépni tudnak. De az Útkészítő ismeri a választ. Isten ígéretet tesz: "Újat cselekszem; most készül - a pusztában utat szerzek!" Most készül tehát a házasság útja is; mindig készülőben van, folyamatosan, lépésről lépésre lábunk alá simul. Ez a folyamatos
megalkotódás tartson bennünket örökös készenlétben.
A közeg az Úr - Ő a levegő, Ő a tenger, Ő a kőszikla.

2011. október 7.

A NAGY LEVÉLÍRÓ DICSÉRETE




Túrmezei Erzsébet:
A NAGY LEVÉLÍRÓ DICSÉRETE


Krisztus levele?
Hiszen ha rátalálnánk kezével írt sorokra,
világraszóló felfedezés volna!
De igéi csak szájról-szájra szálltak
lángolón, mint Mózes csipkebokra.
Látta írni a szeretett tanítvány,
de csak a földre... porba vagy homokra.
S leveleit mégis írta, írja.
Lángpennája a Lélek,
emberi szív a papírja.

Szabadulásról, békességről,
szeretetről és szolgálatról,
csodákról szólnak
ezek a csodálatos levelek.
Mindig újak, frissek, elevenek,
Nem múzeumi, megsárgult lapok.
Beleremeg a lelkem,
ha ilyen levelet olvashatok.

Századok szállnak,
s a világ legnagyobb Levélírója
titokzatos sorait egyre rója.
Minden sora mentő szeretettel tele...

Lánglelke írására várón
ha szívem csendesen kitárom,
lehetek és is Krisztus levele.

Gyémánt és kavics





Pecznyík Pál
Gyémánt és kavics


Jézus - mint ragyogó gyémánt -
úgy jött közénk le a földre,
mert itt hevert bűn-por alatt,
Isten minden drágagyöngye.

Szürke kavicsok közt feltűnt
Jézus, mint ragyogó gyémánt,
lemosni a bűn-port róluk,
Ő mégis sok bántást élt át.

Istennek itt minden lélek,
mérhetetlen drágagyöngye,
Lázár sötét sírja fölött,
ezért hullott Jézus könnye.

Golgotán szent okkal hullott
Megváltónknak drága vére,
dicsőséges új világnak,
sok millió gyöngyszemére!

Igazgyöngyök nem hiába
kapták Isten arca mását,
megtisztítva tükrözhetik,
Jézus gyémántragyogását!

Ős Bolygónkon bár minél több
szürke kavics, gyöngyé válna,
mert úgy, Isten trónja előtt,
fehér fény-ruhában állna.

Hisszük, hogy az új földön már
szürke kavics élet, nem lesz,
megváltottak új éneke
zengve szállhat, fel Istenhez!

Celldömölk, 2011. I. 10.

2011. október 3.

Távol tartásra savanyú alma




Távol tartásra savanyú alma

Egy ember almafajok nemesítésével foglalkozott. Mindenkinek örömmel mutogatta pompás almafáit: boldog volt, ha valaki almáját megízlelte. Egyik szomszédját - noha többször hívta -, semmiképpen sem tudta rábírni, hogy bemenjen hozzá almakóstolóra. Mikor egyszer újra hívta, megszólalt a szomszéd:
- Be kell vallanom, hogy a múltkor, kertje mellett elmenve, kíváncsiságból felvettem egy lehullott almát. Beleharaptam, de én életemben olyan savanyú almát még nem ettem. Köszönöm, nem kérek az almájából, az az egy egész életemre elég...- No ez igazán nem mérvadó - szólt mosolyogva a kerttulajdonos, - messze földet bejártam, míg ahhoz a savanyú almához jutottam. Azért ültettem a kerítés mellé, hogy egyszer s mindenkorra elvegyék a tolvajok kedvét az almalopástól. És bevált a számításom. De jöjjön velem a kert belsejébe! A második, harmadik sorban olyan jóízű, zamatos fajtákat talál, amilyet nem is álmodott.
- Ha így áll a dolog, az más - szólt elgondolkozva a szomszéd és bement a kertbe.
Sokan így vannak a hívő élettel. A kívülállók csak a tilalmak, a bűnbánat és önmegtagadás savanyú almáiról tudnak. Pedig ezek csak a képmutatók távol tartására valók. Ne a kerítésen bemászott tolvaj módjára ítélj, hanem menj be a kert Urával az ajtón, és meglátod, hogy mily édes az Úrral ápolt közösség minden gyümölcse !

2011. október 2.

Keresztény dalszöveg





Keresztény dalszöveg

Zene nem szól már és minden távol jár,
Jöhetek hozzád!
Mit is mondhatnék, mit hozhatnék eléd,
Mi neked is érték?
Többet, mint egyszerű dalt, ami halkan elhal,
Hadd hozzam azt, amit vársz!
Tudom, hogy mélyebbre látsz puszta felszínen át,
Bennem Te kincset találsz!

Refrén:
Adj nekem, Uram, imádó szívet, ami csak rólad szól
Mi csak rólad szól, Jézus
Ne ródd fel nekem, hogy mássá tettem
Ami csak rólad szól, csak rólad szól, Jézus

Szavak nem tudnák elmondani, Atyám,
Ami méltó hozzád.
Lehet, semmim nincs, mit adhatnék neked,
Fogadd lényemet.
Több ez, mint egyszerű dal, ami halkan elhal,
Hadd hozzam azt amit vársz!
Tudom, hogy mélyebbre látsz puszta felszínen át,
Bennem Te kincset találsz!

Refrén:
Adj nekem, Uram, imádó szívet, ami csak rólad szól
Mi csak rólad szól, Jézus
Ne ródd fel nekem, hogy mássá tettem
Ami csak rólad szól, csak rólad szól, Jézus .

2011. augusztus 29.

Más az én világom!




Pecznyík Pál
Más az én világom!

E földre bűnösen jöttem,
bűnös testet örököltem.
Így éltem itt, sok éven át,
megvetettem, Isten szavát!
Vezéreltek bűnös vágyak,
bűnbe vittek, bűnös társak.
Hitetlenül, testnek éltem,
a rosszat is, jónak véltem.

De mióta hitben járok,
már sok mindent, másképp látok.
Itt, elmúló az életem,
ott vár engem, a végtelen
csodálatos boldog élet,
ott már nem ismerek évet.
Csak egyetlen örök napot,
és Atyámat, ki alkotott!
Mit most, nem látok szememmel,
birtokolhatom hitemmel.
Azt a percet, nagyon várom,
átléphessek menny határon!
Ott állhassak fény-ruhában,
megváltottak táborában.
Jézus Krisztus közelében,
osztozhassak, örömében.

Celldömölk
2011. VIII. 20.

2011. augusztus 12.

Mindig csodáltam




F. Farkas Rozália:
Mindig csodáltam

Mindig csodáltam a hidakat,
amelyek folyókon,
mélységeken átívelnek…
Istenem! Engedd, hogy ilyen
híd legyek én is,
amely összeköti a távolságot,
a partokat, az embereket,
a szétszakadt kötelékeket
és a Hozzád vágyakozó szíveket!

Forrás: Vetés és aratás Magazinból

2011. augusztus 8.

Nehéz mindenkinek a kedvére tenni, sőt szinte lehetetlen.



Nehéz mindenkinek a kedvére tenni, sőt szinte lehetetlen.

Így van ez a lelkészeknél is, akik bármit tesznek, valakiknek biztosan nem felelnek meg :

Ugyanis, ha a szokottnál 10 perccel hosszabban prédikál, akkor bőbeszédű…
Ha hangosabban beszél - akkor ordibál …
Ha normálisan beszél - akkor az ember nem ért semmit …

Ha saját autója van - akkor világias beállítottságú …
Ha viszont nincs autója - akkor nem halad a korral !

Ha a gyülekezet tagjait látogatja - akkor szimatol …
Ha családokat látogat - akkor nem törődik a családjával!
Ha otthon van - akkor miért nem látogat családokat …

Ha a pénzről beszél - akkor pénzsóvár …
Ha a templom javára gyűjt - akkor kihúzza az emberek zsebéből a pénzt …

Ha nem rendez ünnepséget - akkor nem történik semmi …
Ha ünnepséget rendez - akkor nem tud nyugton maradni …

Ha az istentiszteletet pontosan kezdi - akkor siet az órája …
Ha később kezd valamit - akkor feltartja a híveket …

Ha a templomot (Imaházat) renováltatja - akkor feleslegesen szórja a pénzt …
Ha nem építkezik - akkor hagy mindent tönkremenni …

Ha fiatal - akkor nincs tapasztalata …
Ha idős - akkor mikor megy már nyugdíjba ?!
Ha meghal - akkor nincs aki pótolja :- )
========================================================


De jó, hogy Istennek egészen más elvárásai vannak :


"Ha valaki kész cselekedni az ő akaratát, felismeri erről a tanításról, 
hogy vajon Istentől való-e, vagy én magamtól szólok.
Aki magától szól, a saját dicsőségét keresi, aki pedig annak dicsőségét keresi, aki elküldte őt, az igaz, abban nincs hamisság.
János 7,17-18

"Most tehát embereknek akarok a kedvében járni, vagy Istennek ? 
Vagy embereknek igyekszem tetszeni ? 
Ha még mindig embereknek akarnék tetszeni, nem volnék Krisztus szolgája."
Galata 1,10

2011. augusztus 7.

Összekulcsolt kezek



Telegdi József:
Összekulcsolt kezek

Álmos alkony ül a falu fölött. Egymásután sötétednek el az ablakok. Az órás ablaka azonban még sokáig világos. Pali bácsi az öreg dolgozóasztal mellett ül, naphosszat alig hallatja hangját, dolgozik. Tudja ezt a környéken mindenki, meg is bíznak benne.
- Hallod, apukám, min gondolkozom - szólal meg a felesége, mire ő az egyik szemével hunyorít, másikon az órások nagyítója:
- Hallgatlak!
- hogy mi lesz velünk, ha Esztike elkerül a háztól? Nélküle üres lesz a mi kis hajlékunk. Hozzunk még egy kislányt!
- Örökbe? - kérdez rá dörmögve.
- Természetesen örökbe. Fel tudnánk még nevelni, ha a jó Isten erőt ad hozzá!
- Csakis akkor. hangzik a pult mögül, majd Pali bácsi föláll. Két tenyerére támaszkodik, mankóit hóna alá húzva, meglévő bal lába segítségével átbotorkál a másik asztalhoz. Nem kell messzire vonszolni a testét, konyha és műhely együtt van. Szegényesen.
Leültében elkapja felesége meleg tekintetét, majd csendesen mondja ki a döntő szavakat:
- Jó, hozzunk, anyukám!
Zihál, fullad. Cukor- és szívpanaszai vannak. De mégis csend és béke van közöttük. Öregedő két pár kéz imára kulcsolódik, körben a falon vidáman ketyegnek az órák.
Kopognak, majd szíves szóra belépnek az ajtón:
- Jó napot kívánok! Meghoztuk a csöpp emberkét! Fogadják szeretettel!
Nemsokára ismét magukra maradnak a csöpp emberkével, aki némán áll, leszegett fejjel. A felnőttek mellette. Síri csönd. Csak belül kavarognak az érzelmek és gondolatok:
- Becsaptak! Becsaptak! Az nem lehet! Isten is becsapott volna? Az nem lehet! De igen, nem, nem!
Pali bácsi hol ide, hol oda néz szemüvege fölött, majd megszólal:
- De hát mondd meg végre, mi történt?
Egy pillanatig csend van. Tisztán hallani, hogy a tőszomszédságban épült malom moraja szűrődik be. Kint gabonát őrölnek bent az idegek őrlődnek.
-Én nem őt választottam!- suttogja az asszony.
- Neeem? Hanem?
- Szőke hajút, telt arcút, mosolygós, pirospozsgásat - és nézd! Egy halom pelenka pedig milyen nagy gyerek már. Mit csináljunk?
- Vidd vissza! Te intézted, mondd meg, hogy velünk nem lehet így kibabrálni!
- Megérdemelnék! De hiszen - még nem is imádkoztunk! Kicsikém, add ide te is a kezed!
Öregedő két pár kéz imára kulcsolódik, közéjük simul parányi idegen kéz. Ismeretlen szülők idegen szülöttéé.Aki egy ilyen kisgyermeket befogad az én nevemben, engem fogad be visszhangzik bennük Jézus tanítása.
Befogadták. Mert bezárt szemmel is többet láttak sok nyitott szemű embernél. És néhány nap múlva megszokott életrendjükbe beleépült a kisgyermek gondozása is. Pali bácsi pedig tovább reparálta a legkülönbözőbb órákat.
És minden nap a Biblia olvasásával kezdődött. Mónikát, a kis ajándékcsomagot úgy megszerették, mintha a sajátjuk lett volna.
Az évek suhantak a kis ház fölött. Sok gond és vesződés árán a kislány megtanult önállóan étkezni, sőt szépen beszélni is.
Egyszer ismét vendég kopog be hozzájuk. A közeli iskola egyik tanára. Mónika előbb félrehúzódik, de lassan csak sikerül a barátkozás:
- Láttál már csikót?
- Láttam. Itt a malom udvarán.
- És mondd, hány lába van a csikónak?
-Még nem számoltam meg, de - három biztosan van!
- Talán még négy is?
- Talán még négy is
A tanár elmenőben azt mondta a szülőknek:
- A kora megvan ugyan, de kissé éretlen, nem vehetjük föl iskolába, esetleg évek múlva - útközben azonban az órásékon tűnődött, hogy milyen különös emberek, az otthonuk is mintha más volna, mint a többieké. Azt beszélik, nagyon segítőkész emberek, csak olyan, olyan maradiak. Vallásosak. El nem maradhat náluk a templom, vagy ahogyan ők mondják, az imaház. Az ember valami pap-féle. Prédikálni is szokott. A minap a részeges Miska, az a világ csavargója, aki csaknem a fél falut összeverte, bebotlott hozzájuk. Nem valószínű, hogy órát hozott volna javíttatni. De mintha a fickó megváltozott volna azóta! Biztosan beszervezték már nem is iszik - Aztán itt van ez a fogadott gyerek! Valóban éretlen szegényke, de az órásék mindent megtesznek érdekében, mintha a sajátjuk volna ezért talán még lesz is belőle valami, máskülönben, titok lengi körül a házat. Egyszerű titok: mások, mint a szomszédok. Családias légkörükben van valami megmagyarázhatatlan. Az értené csak meg, aki látná őket naponta Bibliájuk fölé hajolni. Nemcsak olvassák: magukba szívják a tanításait. Imádságuk? Úgy beszélnek Istennel, mintha karnyújtásnyira állna előttük, mintha a legkedvesebb Barátjuk lenne, szinte átölelik.
Az anyának tanításra is telik az idejéből. A türelméből is:
- Így kell fogni a ceruzát, no, próbáld csak még egyszer! Ez már jó! Segítek! Írjunk előbb együtt! Látod, milyen jó lett? Próbáld egyedül! Ügyes vagy! Talán egy kicsit egyenesebben. Vonaltól-vonalig - látod, megy már!
- Édesanya! Már tudok egy betűt, jaj de jó!- lelkendezik Mónika.
- Írd tele az egész oldalt! Amíg főzök, közben rád nézek, itt az asztal végén elférsz!
Egy hét sem telt el, amikor az anya új játékot talál ki:
- Itt van három lap, írjál mindegyikre egy-egy betűt! Amit már megtanultál! Jól van! Most gondolkozz, milyen ismerős szót rakhatnánk ki belőlük?
Néhány pillanat, és harsány öröm jelzi a találatot:
- IMA!- kiáltja Mónika harsányan, hogy az apa keze megrezzen, nem is tudja becsavarni a helyére illesztett csavart. De ki törődik ilyenkor órákkal és csavarokkal, amikor a kislány megtalált egy szót!
Ebéd után anya kézenfogja Mónikát:
- Gyere, kicsikém, meglátogatunk egy idős nénit. Nagyon beteg, nem tud fölkelni az ágyból. Viszünk neki ételt, mert főzni sem tud.
- Szegény- sajnálja Mónika, - vigyünk neki süteményt is! Felvehetem az ünneplő ruhámat?
- Jó az, ami rajtad van. Még nem árultam el, hogy takarítani is fogunk. A munka végeztével pedig együtt olvassuk a Bibliát és-imádkozunk! fejezi be Mónika.
A Biblia jó gyakorló könyvnek bizonyult. Mire Mónika iskolába mehetett, a betűk azok a csúnya, komisz ellenségek barátai lettek! Mind megismerte őket. És az esztendők múlásával sok mindent tanult általuk.
Egy szép napon váratlan vendégek toppantak az órásműhelybe. A Tanács képviseletében. Oklevelet hoztak a gyermeknevelésben tanúsított áldozatos munkájuk elismeréséül, és hozzá egy borítékot.
Ünnepélyes pillanatok. Valamennyien megindultan hallgatnak, végül Pali bácsi töri meg a csendet, miközben megszokott mozdulattal simítja végig gyöngyöző homlokát:
- Nagyon köszönjük, csak hát mi ezt nem érdemeljük meg! Mi nem tettünk semmi rendkívülit!
Ennél örömtelibb már csak az a nap volt, amikor Mónika a fehérruhások között sorakozott az imaházban. Beszervezték? Nem! Ő maga határozott így.
A legnagyobb öröm pedig az lesz, amikor azon az elkövetkező nagy napon a Király azt mondja majd a jobb keze felől állóknak:

Amikor éhes voltam, ennem adtatok, amikor jövevény voltam, befogadtatok Bizony mondom néktek, ha megcselekedtétek ezeket akár csak eggyel is az én kicsinyeim közül, velem tettétek meg!

2011. július 29.

Örökké a mában!




Pecznyík Pál
Örökké a mában!


Istentől kaptuk életünk,
kegyelme által élhetünk.
Életidőnk véges itten,
végtelennel vár az Isten!
Ha hiszünk dicső Fiában,
Ő vár minket menny honában.
Egy nap meg áll szívverésünk,
nála vár szebb küldetésünk.
Milyen lesz majd új életünk?
megláthatjuk, ha ott leszünk!
Földinél szebb új lakásban,
örök fényben, ragyogásban.
Szebb új ruhánk gyolcsból szövött,
élünk szent angyalok között.
Foglalkoztat minket Atyánk,
még nem tudjuk, mit bíz reánk.
Nem fárad el lábunk, kezünk,
fáradságot, nem ismerünk.
Nem lesz múló reggel, este,
nem gondolunk földi testre.
Örökké a mában élünk,
nyugovóra sose térünk.
Új honunkról, ennyit tudunk,
hála érte, dicső Urunk!

Celldömölk
2011. VII. 26.

2011. július 22.

Szolgálat útja




Túrmezei Erzsébet
Szolgálat útja

Dicséri, áldja szüntelen Jézust a szívem, ajkam.
Amit Ő művelt énvelem, amit Ő végzett rajtam,
azt némán el nem hallgatom, kijártam könnyes utakon,
csodáit zengem vígan, hirdetem boldogan.

Rég koldus voltam, úttalan, Jézusban kincset leltem,
Utamnak drága célja van, betölti fénnyel lelkem:
A kincset széjjel osztani és róla jó hírt mondani -
Szolgálat boldog útja, szent küldetésem ez.

Szolgállak Téged szüntelen, Jézusom, fénylő hajnal,
Törölve fájó könnyeket, harcolva búval, bajjal,
Míg utam hozzád el nem ér, hol nincs árnyék, eltölt a fény,
Mert színről - színre látom tündöklő arcodat.

2011. július 17.

Havasi gyopár




Szalay Fruzina (1864-1926): 
Havasi gyopár

Bércek szabad, magános ormán,
Mely a magas egekbe vág,
Örök hó bársony leplét hordván,
Nyit egy csodás fehér virág.
Feléje halk szellők se járnak
És hozzá el nem hat soha
Arany heve a forró nyárnak,
Sem a tavasznak mosolya.
Körötte kristálytiszta minden,
Csendes, fehér, mint ő maga:
Büszkén nyit hervadatlan színben,
A bércek hószín csillaga.
A völgy ölén, lombon, virágon
A tavasz édes csókja van -
Fenn a nemes virág magában
Áll egyedül, tavasztalan.



2011. június 15.

Meglepetés

Meglepetés

Esztertől kaptam ezt a kedves megtisztelő meglepetést!

"Marietta blogjai
nagyon kedves barátnőm, ez az oldal nagyon jó azoknak, akik szeretik a rózsákat, a szép idézeteket, szeretnének feltöltődni, kikapcsolódni."

Nagyon szépen köszönöm!

Figyelembe ajánlom szeretettel a további blogokat, ami nagyon hasznos!



Csillagos Blogja
Nagyon szép fotókkal és gondolatokkal kedveskedik az olvasóknak.

Kamillablog
Nagyon hasznos beírások és lelkierősítés nőtársaimnak.

Horvátt Katalin Blogja
Szép fotókkal, ügyes praktikus kézműves dolgokkal és értékes beírásokkal örvendezteti meg az olvasókat.

Járominé Németh Eszter - Otthonovi
Nagyon tanulságos szülői feladatokat és gondolatokat oszt meg.

A derék asszony
Kreatívitás és kézműveskedés, nagyon hasznos oldal, aki szeretnek alkotni, kézműveskedni.

Egyszerűen nőnek lenni jó
Nőknek szóló blog, hasznos oldal.

Molnár Anita Blogja
Isten kegyelméről szól, angolul és magyarul hasznos beírások.

2011. május 23.

Gondolatok ...




Nekem nagyon tetszik szerintem szép!

Csak olvasd lassan és csendben!


Ebben a világban legalább öt ember van, aki úgy szeret, hogy meghalna érted, és legalább 15, aki igazán szeret
Az egyetlen ok, hogy valaki utál, azt jelenti, hogy olyan szeretne lenni, mint te. Mosolyod azoknak is örömet okoz, akik nem szeretnek.

Minden este gondol rád valaki elalvás előtt. Valaki nem tudna élni, ha te nem lennél.

Különleges vagy és egyéniség vagy. Valaki, akinek a létezését figyelmen kívül hagyod, szeret téged.

A legnagyobb hülyeség is, amit csinálsz, jó valamire.

Ha úgy gondolod, mindenki hátat fordít, jól nézz körül. Elsősorban te vagy az, aki hátat fordít.

Ha azt gondolod, nincs szerencséd, azért mert nem kaptad meg, amit akartál, akkor nem is kapod meg. Ha nem gondolod, akkor valószínűleg előbb vagy utóbb megkapod.

Emlékezz a bókokra, amiket kapsz és felejtsd el a rossz megjegyzéseket. Mindig mondd meg az embereknek, mit érzel irántuk, jobban fogod érezni magad, ha tudni fogják.

Senki sem érdemli meg a könnyeid és az, aki megérdemli, soha nem fog megsiratni. Ha van legjobb barátod, akkor legyen rá időd, hogy elmondhasd neki, mit jelent számodra.

Küldd el ezt az e-mailt azoknak, akik fontosak neked és annak, akitől kaptad. Ha megteszed, akkor lehet, hogy szebbé teszed a napját, és jobb irányba tereled elgondolásait.

Azt mondják egy percig tart, hogy észrevegyél valaki különlegeset, egy órát, hogy komolyan vedd, egy napot, hogy megszeresd és egy egész élet kell ahhoz, hogy elfelejtsd.

Küldd el ezt a gondolatot azoknak, akiket soha nem felejtesz el. Ez csak egy rövid üzenet, de ennek köszönhetően tudni fogják, hogy soha nem felejted el őket.
Ha nem küldöd tovább, akkor az azt jelenti, hogy nagyon sietsz és elfelejtetted a barátaidat.

Állj meg egy pillanatra és szánj rá egy kis időt, hogy élj! Akkor mire vársz?
Küldd el mindenkinek, aki fontos neked és tudd biztosan, hogy ők sosem felejtenek el téged.

> ÉN RÁD IS GONDOLTAM!!!! :-)

2011. május 8.

KESKENY ÚTON





Somogyi Barnabás

KESKENY ÚTON


Keskeny úton, vándorok között
Megyek én is a jövő felé,
Vállamon a súlyos kereszttel
A jelvénnyel, mely a seregé.

Megtört szívvel megyünk előre,
Egy igaz cél felé visz utunk –
S ha Lótnéval hátratekintünk:
A sok-sok göröngyben elbukunk.

Vallom: egyszer pihenni vágytam.
Álmodtam kétség-domb tetején –
Ébredéskor tudtam meg újra:
Tamás-hit volt eddig az enyém.

Hajnalpírban, harmatesőben
Öt sebedet mutattad nekem,
Ezért, Uram, a keresztemet
Már soha többé le nem teszem.

2011. május 4.

Ne adjuk fel

Komáromi István: 
Ne adjuk fel
(A beteg gyermekekért - Da
lszöveg)

Hozd a gyermeket, mint az életet,
Ha már a könnyektől az arcunkat sem láthatod.
Nyújtsd a két kezed, ott leszünk veled,
És a gyermek boldog hangját újra hallhatod.

Nem adjuk fel, csak jöjj közel,
Hittel meggyógyulsz, tudom.
Ne adjuk fel! Ha itt leszel,
Nem lesz többé fájdalom.
A nagy világ tudja már, hogy visszaadtunk álmot,
S annyi életet.

Nyújtsd a két kezed, bízd ránk mindened,
Mert már úgy érzed, hogy téged senki nem szeret.
Mindent megteszek, lehetsz rossz gyerek,
Nálunk rajzolhatsz majd várat és kék eget.

Nem adjuk fel, csak jöjj közel,
Hittel meggyógyulsz, tudom.
Ne adjuk fel! Ha itt leszel,
Nem lesz többé fájdalom.
A nagy világ tudja már, hogy visszaadtunk álmot,
S annyi életet.

Nem adtuk fel, csak jöjj közel,
Hittel meggyógyulsz, tudom.
Nem adtuk fel! Ha itt leszel,
Nem lesz többé fájdalom.
A nagy világ tudja már, hogy visszakaptunk álmot,
S annyi életet.

Nem adtuk fel, csak jöjj közel,
Hittel meggyógyulsz, tudom.
Nem adtuk fel! Ha itt leszel,
Nem lesz többé fájdalom.
A nagy világ tudja már, hogy visszakaptunk álmot,
S annyi életet.

Nem adtuk fel, csak jöjj közel,
Hittel meggyógyulsz, tudom.
Nem adtuk fel! Ha itt leszel,
Nem lesz többé fájdalom.
A nagy világ tudja már, hogy visszakaptunk álmot,
S annyi életet.

Ő mindig veled van...




Lakatos Gerda

Ő mindig veled van...


Ha szívemre rátör a hatalmas fájdalom,
S úgy érzem, ennyi volt! Vége! Feladom!
Akkor is van valaki, ki kitárja karját,
S várja hogy kiönts lelked gondját, baját.

Ő a te urad, hatalmas Istened,
Ő az, ki ad ételt, italt, békét, s szeretetet.
Ha szívedet neki adod, s szolgálod őt híven,
Ő nem feledkezik meg rólad, megóv bajtól téged.

Szeretett téged, már születésed előtt,
Ha bánatos voltál, adott nyugalmat, s erőt.
De nézz a szívedbe jól, s gondolkozz el szépen,
Isten a sok jóért mit is kért cserébe?

2011. április 30.

Szorozd meg!




Szorozd meg!

Megoldhatatlan feladatom felett
Virrasztok. Hiányzik a felelet.
„Jöjj, Mesterem, nézd, nem bírok vele.
Csak könnyeimmel öntözöm tele.
Ha éhezők könyörgő szája kér,
Aszott kéz nyúl betevő falatér’
S a lelkem olyan kifosztott, szegény:
Magam is éhes, hogy’ segítsek én?
Elfogy a hit és elfogy az erő.
A kevesemmel hogy’ álljak elő?
A keveset ezreknek osztani,
Hogy mindenkinek jusson valami…
Jusson valami és jusson elég…
Mester, lehet?! – „Hát szorozd meg elébb!
A szorzó az Én két kezem legyen!
Emlékezzél csak! Azon a hegyen…
Az ezrek… az öt árpakenyér…
S te búslakodnál a kevesedér’?
Szorozz! – Enyém az éhező sereg!
Szorozz! – Én mindig megsegítelek!
Szorozz! – Az Én szolgám szegény legyen,
S ha adni kell, mindig Tőlem vegyen
Szorozz!” Szorzok, és hajnalfényben ég
A diadalmas eredmény: Elég!

2011. április 29.

Adj hálát



Jószay Magdolna :
 Adj hálát

Ne hullajts több könnyet.

Tégy különbséget
a kellemetlenség
és az igazi nagy baj
között - s adj hálát...

és ne téveszd össze
a bántó bosszúságot
a mázsás-súlyos gonddal,
viseld el - s adj hálát...

és ne hasonlítgasd
a rosszízű keserűséget
az emésztő fájdalomhoz,
nyelj nagyot - s adj hálát...

Adj hálát, nyújtsd kezedet,
nézd, várnak rád...
célok, fény, emberek,
s ne hullajts több könnyet.

2011. április 25.

...egy gondolat...

...egy gondolat...

"Jézus Krisztus azt tanította, hogy szeresd embertársadat, mert csak ez változtatja meg a másikat. Engem sem a másik indulata, hanem a szeretete tud átformálni, megváltoztatni. Mi nem hogy szeretni; elhordozni, elviselni is alig tudjuk a másikat. Közben elfelejtjük, hogy minket magunkat sem biztos, hogy oly könnyű szeretni." (ifj. Takaró Tamás)


2011. április 24.

Ne aggodalmaskodj!




Ne aggodalmaskodj!

"Ne aggodalmaskodj, hanem bízd rá magad mennyei Atyádra, aki gondoskodik rólad! – bátorít Jézus. És ne terheld magad a jövőben várható esetleges problémákkal se; ha majd aktuális lesz, ráérsz Isteneddel együtt keresni a megoldást. Törődj a mával! Tedd meg, amit ma kell megtenned! Szeresd, akit talán holnap már nem lehet! Rendezd Istennel és embertársaddal, amit ma még rendezni tudsz! Bánd meg a bűnt, amelyet régóta meg kellene bánnod! De mindenekelőtt keresd Isten országát és igazságát, akkor a többi ráadásul megadatik… "

(Hulej Enikő)

2011. április 18.

A kereszt




A kereszt

Ne engedd, hogy megfakuljon
szívedben a kereszt!
Néha-néha csüggeteg vagy,
de többé el nem ereszt,
mert újra és újra
ide térsz majd vissza,
élni vágyó lelked
szomjasan beissza
a Golgota üzenetét:
Isten Fia szeretetét,
amit a kereszten
mutatott meg neked.

2011. április 15.

Fehér lelkek




Oláh Lajosné
Fehér lelkek


Vannak még hófehér lelkek,
akikre nem tapad a sár,
Mintha nem is itt lenn élnének,
szinte nem is földiek már.

Közöttünk szállnak, lebegnek,
csillogva, mint a hópehely,
És akárhová betévednek,
tiszta és szent lesz a hely.

A földi élet sok szennyétől
semmi nem tapad reájuk,
Mintha titokban angyalkezek
vigyáznák fehér ruhájuk.

Csodálattal nézek rájuk.
Fehérségük azt hirdeti,
hogy van egy szebb, tisztább világ,
ragyogó, égi, isteni’!

E rút, kavargó világban
engem csak az vígasztal már,
Hogy vannak még hófehér lelkek,
akikre nem tapad a sár.

1950.
„Ige és élet” kötetből,

2011. április 12.

Ő, Ki mindenkinél nagyobb





Schvalm Rózsa
Ő, Ki mindenkinél nagyobb


Ő, Ki mindenkinél nagyobb,
szerény volt és alázatos.
Fényes aranybölcső helyett,
jászolbölcsőbe született,
s övéi közt nem lelhetett,
befogadó szeretetet.
Bár királyok közt legnagyobb,
illette volna fényes trón,
trónja, helyette kereszt volt,
s koronája tövisből font.
Kívánták látni Napkelet,
s távol, Napnyugati bölcsek,
kívánt látványosság helyett,
jászolbölcső és a kereszt,
botrányát tekinthették meg.
Elhaló búzamag volt Ő
áldozata gyümölcsöző
halálából élet fakadt,
mely örök üdvösséget ad.

2011. április 10.

AZ Ő KEZE




Kovács Margit
AZ Ő KEZE


Lelkem, ne félj, lenyúlt egy kéz,
karjába vett és úgy vezet,
hullám felett, tenger felett
jó érezni ezt a kezet.
Nincs rémület, nincs félelem,
míg áldó karja átölel,
itt van a menny egész közel.

Lenyúlt egy kéz, a kéz vezet,
-értem vérzett el Mesterem,
látom kezén a sebhelyet,
Ő fogja reszkető kezem.
Keze megóv, bizton vezet,
nem hagyja elveszni lelkem,
drága vére zálog nekem.

Miért félnék sötét éjjel,
ha tombol is ezer veszély,
ha száz villám üt itt széjjel,
S kitátja rám száját a mély.
Ő szívemben imát fakaszt,
s míg az ima égbe ragad,
áldó keze oltalmat ad.

Hogyha érzem drága kezed,
ráhajtom fáradt fejemet,
te megsimogatsz, ó, mert szeretsz,
lelkem eléri a mennyet.
Te drága kéz, te áldott kéz,
ó, csak segélj, ó csak vezess,
Jézus keze - el ne eressz!

2011. április 2.

HA JÉZUS ELJÖNNE HOZZÁD...



HA JÉZUS ELJÖNNE HOZZÁD...

Ha pár napra Jézus eljönne tehozzád
Szeretném tudni, vajon hogy fogadnád?
Tudom legszebb szobádat Neki ajánlanád
S a legjobb falattal szívesen kínálnád.
Mondanád boldog vagy, kimondhatatlanul
Mert Néki szolgálni minden örömöt felülmúl.

De... ha váratlanul közeledtét látnád,
Ajtódat akkor is rögtön kitárnád?
Szaladnál azonnal boldogan elébe?
Nem tennél el előbb egyet-mást előle?

Nem vennél gyorsan más ruhát magadra?
Újság, magazin ahol van, maradna?
Vagy helyére kerülne, ahogy kell a BIBLIA?
Könyvedet, rádiót hagyhatnád-e nyitva?
Nem bántana, hogy az utolsó nyers szót meghallotta?
Zsoltárra cserélnéd a kottát a zongorán?
Vagy mindent nyugodtan változatlan hagynál?
Menne minden a rendes kerékvágásban?
Beszélnél előtte ahogy máskor szoktál?
Folytatnád életed mit sem változtatnál?
Családban a hang békés, ahogy nálad szokás?
S elmaradna-e néha az asztali áldás?
Ugyan azt olvasnád s azt is énekelnéd?
Nem zavar hogy tudja, mi foglalja elméd?
Kivinnéd magaddal ahová épp menni akartál?
Vagy egy-két utat inkább máskorra hagynál?
Örülnél ha látná barátaidat?
Vagy azt kívánnád jöjjön el holnap?
Boldog lennél, ha örökre házadban maradna?
Vagy fellélegzés lenne eltávozta?

Jó lenne tudni, mit tennél és hogyan,
Ha Jézus pár napig lenne a házadban!

Ismeretlen szerző