Egy fiúnak hazafelé útjában kilométereken keresztül sötét erdőn kell átmennie. Ítéletidő van; szakad az eső a szél sűvőlt a fák koronáján át. A fiú szalad - sőt rohan végig az úton.
Akkor - mintegy tíz méterre tőle - hirtelen megszólal egy erős férfihang: "Te vagy az, János?"
Visszaretten és megáll, mint akit megbénítottak; s akkor észreveszi, hogy apja az, aki elébe jött az anyja kérésére, hogy az út utolsó, legsötétebb szakaszán át hazakísérje.
A félelem elmúlt a sötét éjszaka is megvilágosodik.
Apja kezét érzi a vállán, és lépteit hallja maga mellett. Nem fél többé, és az út hátralévő részéről többé nincs mit mondani, hiszen már szinte otthon érzi magát.
Az apja vele van, és anyja várja otthon. Minden, ami csak szükséges a mennyországhoz, itt van nálunk. "Te velem vagy". Velem van Krisztus, teljes gazdagságával, ha bízom benne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése