Még van remény!

Pecznyík Pál
Még van remény!

Isten, aki mindent betölt,

Fiában egy nap, földre jött.

Ennek már kétezred éve,

ember beszélhessen véle.

Szemeivel láthassa Őt,

a bűnösökkel jótevőt.

Emberré lett, testet öltött,

harminchárom évet töltött

lenézetten, megvetetten,

tehelyetted, énhelyettem.

Önként ment fel Golgotára!

Üdvöt hozott szent halála

A bűnösnek, ki hisz benne,

el ne vesszen drága lelke!

Ilyen roppant áldozatot,

Atyánk miérettünk hozott!

Látta számtalan vétkünket,

lejött, hogy meg mentsen minket!

Lelkünket a bűnös vágytól,

végzetes örök haláltól!

Higgyünk, bízzunk, még van remény,

Megváltónk drága érdemén,

ha megbánjuk bűneinket,

Atyánk keblére vár minket.

éljünk nála örök fényben,

megváltottak seregében!

Celldömölk,
2011. V. 22.

A barátság ...

Dr. Tokics Imre: 
A barátság 

A barátság fontos érték az ember életében. A különböző kultúrák és civilizációk nagy hangsúlyt fektettek a barátságra. Az antik görög-római világban éppoly fontos volt ez, mint a bibliai korban.

A barátság nem az emberi észhez, hanem a szívhez szól. A legtöbb ember tudja, mit jelent a barátság, hiszen már gyermekkorban megismeri a másikhoz való kötődés érzését. Barátot nem úgy szerzünk, mint sok minden mást, ugyanis a lemondás és elfogadás közegében "születik" az igazi társ.

A barátság az ember istenképűségében gyökerezik, s ebből a talajból táplálkozik. Jézusnak is voltak barátai, akikkel időt töltött el, és jól érezték az emberek magukat a Názáretivel.

Az igazi barátság az eljövendő világ előíze, ahol "otthon vagyunk", megnyugodhatunk a rohanásból, elfogadnak, és számíthatok mindenben a másik segítségére. Nehezebben kötünk új barátságokat Megfigyelték, hogy minél idősebbé válik az ember, annál inkább kevesebb kapcsolattal és barátsággal rendelkezik. Fiatal korban hamar szövődnek barátságok és mély emberi kapcsolatok, azonban később egyre nehezebben kötünk új barátságokat. Sőt, a régi kapcsolatokat is gyakran megszüntetjük vagy formálissá válnak számunkra.

Tegyük fel a kérdést: mi a barátság lényege?

Személyes kapcsolat, szeretet, figyelmesség, kedvesség. Nem hivatali megjelölés vagy méltóság, nem is funkció vagy puszta szerep. Bertol Brecht ekként világít rá barátságra: "Az egyik városban szerettek, nem használtak ki és az asztalhoz hívtak kedvesen. Míg a másik településen barátságosak voltak, szükség volt rám, és a konyhába hívtak segíteni; barátokká váltunk."

Hova lettek a jó barátok? Hiába van meg mindenünk, kedves családunk, előkelő beosztásunk, egészségünk, ha nincs barátunk, akkor talán "szegényebbek" vagyunk a nagyvárosi kéregető hajléktalanoknál. Az igazi barátunkra rábízhatjuk magunkat, ő tudja titkainkat, mégsem kell féljünk attól, hogy kitudódhat. Jézus azt mondja az övéinek: "ti az én barátaim vagytok". A barátság és szabadság elválaszthatatlan értékek, amelyek gazdagítják emberi kapcsolatainkat. Mint keresztény emberek hirdetjük a házasság fontosságát és felbonthatatlanságát. Tesszük ezt azért, mert hisszük, hogy a ma már "ósdinak" tűnő megállapítás - a házasságok az égben köttetnek - igaz!

Hadd tegyem fel a nagy kérdést: a barátságok nem az égben köttetnek?

Gondoljuk csak végig, hogy mennyi igazi barátság szűnt meg körülöttünk, a mi életünkben? Rohanó világunkban elfeledkeztünk a régi, gyermek- és ifjúkori barátainkról. Pedig meg lehetne keresni a régi barátot, akivel korábban oly sok időt töltöttünk el...

Keretbe tedd ezeket!

John Wals angolszász költő a következő gondolatokkal fejezi ki ezt az érzést: "A barátság olyan, mint egy csendes patak, amely hagyja, hogy partján bármikor leülj, és csendesen megpihenj, akkor is, amikor nem akarsz beszélni, mert a szónak már nem hiszel."

Ábrahámról azt jegyezte fel a Szentírás, hogy az Isten barátja volt. Jézus meghalt a barátaiért. Tegyünk mi is többet barátainkért, a régiekért és újakért egyaránt.

A pillangó és a virág

Példabeszédek 8:17: 

Én az engem szeretőket szeretem, és akik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak.

A pillangó és a virág

Valamikor régen egy férfi Istentől kért egy virágot és egy pillangót.

Istentől kaktuszt kapott, és pókmacskát. A férfi elszomorodott, nem értette, miért nem teljesült kérése. Később arra gondolt: Istennek a sok emberrel rengeteg dolga van, bizonyára valamit összekevert... Úgy döntött, inkább nem kérdezi meg Őt.

Bizonyos idő elteltével eszébe jutott a kaktusz és a pókmacska, elment megnézni őket. Hogy meglepődött, mikor látta, hogy a tüskés, csúnya kaktusz kivirágzott, s hogy a ronda pókmacska átváltozott gyönyörű pillangóvá. Isten mindig csak helyesen cselekszik! Tudja, mi számunkra a legjobb, még ha nekünk néha nem is annak tűnik. Ha valamit szeretnénk és helyette mást kapunk, HIGGYÜNK. 
Higgyük, hogy a jó eljut hozzánk a legmegfelelőbb időben. Az, amit szeretnél nem mindig az, amire szükséged van! Ne feledd..... 

A ma TÜSKÉI...
holnapra VIRÁGOK lesznek!

A Mester kezében

A Mester kezében

Egy kanna megkevert festék használatra készen állt a padlón.
A festék beszélni kezdett: - Most kifestem szépen a lakást és gyönyörű lesz. Erre az asztalon heverő ecset is megszólalt: - Tulajdonképpen a lakást én festem ki, nélkülem mit sem csinálhatsz.
 A létra sem maradt csendben: - Ugyan, mire mentek nélkülem - jegyezte meg önhitten.
 A szobába lépő festő hallva a társalgást, magában ezt gondolta: - Úgy látom jobban teszem, ha egy szabadnapot csinálok magamnak.
 Majd meglátjuk mi történik. Kiderült, hogy a festék, az ecset és a létra semmire sem mehet a festő nélkül. Vele azonban az egész lakást széppé tehetik.
 Ma a legnagyobb probléma az egyházakban és gyülekezetekben, hogy - festékként, ecsetként és létraként, - a Mester nélkül végzik munkájukat. Amíg ezen a területen nem történik változás, addig az ébredés csupán elérhetetlen álom marad. 
Ha azonban készek vagyunk a mester kezében eszközökké lenni,

 akkor elkezdődik az Istentől jövő csoda.

 

Zsid.13: 8

Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz marad!

Egyszer minden ember életében beköszönt a változás. Életünk során fontos dolgokat szeretnénk megvalósítani, próbálunk nagy lépéseket tenni az álmaink megvalósításához. Értékes lépések, döntések ezek, amely Isten nélkül szinte lehetetlennek tűnnek. Megéri áldozatokat hozni, a magunk életére nézve?
Biztos vagyok benne, hogy igen, mert Isten a mai napon is megadja számunkra a mennyei útravalót, amely által erőre kaphatunk: „Ne félj, mert én veled vagyok; ne csüggedj, mert én vagyok Istened; megerősítelek, sőt megsegítlek, és igazságom jobbjával támogatlak.” (Ézsaiás 41:10)
A lényeg az, hogy fognak változni körülöttünk bizonyos dolgok, de egy nagyon fontos tényt nem szabad elfelednünk: Jézus Krisztus soha nem fog megváltozni. Ha a múltban feláldozta önmagát a bűneinkért, akkor azt ma, sőt holnap is megtenné. Velünk ellentétben, Jézus nem változik, féltő szeretetével átkarol, és Isten vigasztaló üzenetét hozza el számunkra a mai reggel is.
Nem tudom, hogy mi zajlik jelenleg az életedben, de tudd, hogy Jézus Krisztus nem változott az évek során sem. Hozzá bármikor, bármilyen körülmények között fordulhatsz, és nem fog elutasítani.
Változás történt az életedben? Lehet, hogy ezeket az lépéseket azért kellett megtedd, hogy közelebb kerülhess Istenhez, és világíts a szeretettel ebben a világban. A legnagyobb művészet másokat boldoggá tenni, ezért úgy kell élnünk, hogy a családtagjaink életébe a változás beköszöntével támogatást, boldogságot, szeretetet csempésszünk. 

„Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be Krisztus törvényét.”

 (Galata 6:2)

És még valami, ne félj a változástól, a holnaptól, hisz Jézus már ott van: „Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.”

 (Filippi 4:6-7)

Mi a szeretet?

Mi a szeretet?

- A szeretet az nem a nagy nyilatkozatok, hanem az egyszerű dolgok ok nélküli cselekedetei . . .

- Vagyis: - Kérsz egy kávét? ... - Fáradt vagy? . . . - Miben segíthetek? ...

- Vagy egy telefonhívás, egy váratlan levél, egy szívből szóló meghívás, egy séta kettesben . . .

- Egymásnak minden ok és számítás nélkül megtenni dolgokat . . .

- Elfogadni egymást olyannak, amilyen, hallgass a szívedre és ne siess . . .

- Nézni egymást, a szív és a lélek szemével . . . A kimondott szó hazug is lehet, de a szemeink soha nem hazudnak . . . 

- Egyszerűen együtt lenni, nem csak testileg, hanem lelkileg is: ez a szeretet . . . Miért kell várni addig, míg meghal valaki, és akkor kimondani azt, hogy "Szeretlek" ? . . .

- A szeretet nem bíráskodás, nem kritizálás, és nem ítélkezés . . .Képesek legyünk azt kimondani: " A te helyedben én sem tudtam volna jobban csinálni " - vagy irigység nélkül mondani: " Csodálatos amit tettél" . . .

- Ez ennyire egyszerű, nem bonyolult. De ha szeretet nem lakozik bennünk, mindent elmulasztunk az életben ...

- Akiben szeretet van, és őt is viszont szeretik, az egy kiváltság és annak az élete rendkívüli , annak ragyognak a szemei és a lelke meleget sugároz . . .

ISTEN SZERET!!!!!

Anyai szeretet - Anyák Napjára !

Anyai szeretet

A falu végén vályogból épült, nádfedeles házikóban élt egy szegény házaspár. A férj beteges volt, hol dolgozott, hol nem. Sokszor a betevő falatjukat alig tudta megkeresni Felesége mosni, takarítani járt, miközben sorra születtek gyermekeik egyik kicsi, másik pici így az édesanya egyre ritkábban tudott munkát vállalni, hisz annyi munka akadt a sok gyermek után hogy azt alig győzte. Lassan múltak az évek egyre nagyobb szegénységben nevelgették gyermekeiket. Az évek múlása sok gyászt hozott a falu széli kis házban lakó családra. Egy járványos betegség sírba vitte két kis gyermeküket. Az édesapa egyre betegebb lett a fájdalom elgyengítette és ő is meghalt. Telt múlt az idő az özvegyen maradt édesanya éjt nappallá téve dolgozott hogy megkereshesse mindennapi betevő falatjuk árát és gyermekeit tisztességgel felnevelhesse. A csonka kis család nagy szeretetben élt édesanyjuk rajongásig szerette őket, mindent megtett gyermekeiért. Boldog volt szegény asszony, mikor gyermekeit maga körül látta, ilyenkor minden fájdalmát, fáradtságát elfelejtett. Hálásak is voltak a gyermekek édesanyjuk iránt, kivéve a legnagyobbik leányt, aki igen sok bánatot okozott édesanyjának. Szófogadatlan, lusta leány volt. édesanyja hasztalan kérte a jóra, nem fogott rajta a szép szó. Ahogy nőt egyre engedetlenebb lett, mikor felnőtt, akkor az úgynevezett jó barátok között még gonoszabb lett. Nem akart dolgozni, mindig csak henyélt. Egy szomorú napon a lány barátaitól haza hazatérve, azzal állt édesanyja elé, hogy neki sürgősen pénz kell. Szegény édesanyja, aki nem sokkal azelőtt ért haza fáradságos munkájából, s bizony csak annyit keresett, amennyivel egy darab kenyeret tudott venni a gyermekeknek. elcsukló hangon csak annyit mondott:

- Honnan adjak édes gyermekem neked pénzt, hiszen alig tudtam egy darab kenyeret venni, okosabban tennéd, ha munka után néznél s nem henyélnél egész nap - A lány tovább követelőzött, s mert édesanyja nem tudta teljesíteni kérését, kezet emelt rá, de, mikor édesanyja könnyes két szemébe nézett, megtorpant és kirohant a házból. Az évek teltek - múltak a szegény asszony feje felett. Az áldott édesanya sok keserves munkával, sok átsírt álmatlan éjszaka árán, becsülettel felnevelte a gyermekeit, mindannyian becsületes munkás emberek lettek. De a szegény asszony öröme azonban nem volt teljes, mindennap hazavárta az eltévelyedett leányát, s mert nem jött napról napra többet szomorkodott miatta. Lassan-lassan a nehéz élet felőrölte a szegény asszony egészségét és egyik nap aztán ágyhoz verte a betegség, erőtlen volt, keze reszketett s beszélni is alig bírt már. Gyermekei könnyes szemekkel ültek körülötte betegágyán. Lázas ajkai még akkor is ezt suttogták:

- Nézzetek csak ki, gyermekeim, hogy nem jön-e az én lányom az úton? Várta, szünet nélkül, megtévedt gyermekét, azzal az erős hittel, mellyel csak egy édesanya képese. És nemhiába várta, Isten meghallgatta a haldokló édesanya imáját. mert eljött az édesanya halálos ágyához a hálátlan leány. meggyötörve az élet csapásaitól, megöregedve, fájó szívvel, bűnbánóan borult édesanyja dolgos két kezére s sírástól fuldokló hangon könyörgött bocsánatért. A haldokló édesanya magához ölelte a megtért leányát de már nem hallotta, mert lelke már fent járt a fehér felhők felett halkan szálló angyalok vitték oda, ahová azok juthatnak csak be kik bűntelen fehér lélekkel halnak meg. És mikor eltemették az édesanyát, ágyában a párnája alatt egy csomagot találtak. Tele volt pénzzel, amit hosszú éveken át keserves, nehéz munkával keresett és szájától megvonva a falatokat, gyűjtötte össze. 

Mellette egy papírdarabkára ez volt írva: - Ha meghalok, ezt a pénz adjátok át eltévelyedet, leányomnak mind, mert neki gyűjtöttem szegénynek. A leány megrendülve vette tudomásul édesanyja üzenetét, s e pénzből - semmit el nem véve- állíttatta a fehér márványtömböt édesanyja sírjára, ezzel a felirattal: ,,Itt nyugszik a Szeretet." Az anyai szeretet nem kell kiérdemelni, nem kell küzdeni érte, minden gyermek számára megadatott.

TÖBBET ÉR!

Guti Tünde

TÖBBET ÉR!

Nincsen nekem gazdagságom,

hírnevem, sem pompa,

Úr Jézus az én királyom,

Övé szívem gondja!

Nem nyomaszt a vagyon, siker,

nem erről álmodom,

békességem maga Krisztus,

csak Néki áldozom!

Többet ér az Úr öröme

minden földi vágynál,

ha keresnél, igaz kincset

te is itt találnál!

Imádságban mennybe szállok,

a felhőkön túlra,

mindennap az Úrral járok,

így döntöttem újra!

2010. május 12.

HA ÉLNI AKARSZ

Venyercsán László 
HA ÉLNI AKARSZ

Ha élni akarsz,

de nemcsak itt

a múló időben,

hanem azon is túl

örökkön – örökké:

kell, hogy mindent

a kereszt szemszögéből láss –

és megbocsáss, és megbocsáss…

mert amit földnek is gondolsz,

itt az is csupa mocsár,

és gazként terem a sás.

Ha élni akarsz,

nem elég, ha csak

nem ütsz vissza már,

szívedben sóhaj sem lehet…

át kell, hogy törjön rajtad

sugárzó égi fénysugár.

Ha élni akarsz,

két karod legyen a híd,

és szavad olyan, ami épít –

de kell, hogy példa is légy

hordozva mások terhét.

Ha élni akarsz,

kell, hogy szeress

mindenkit

mindenütt

igazán –

mindezért

az Isten vérzett

a Golgotán!

TÖRŐDJ A LELKEDDEL!

PECNYÍK PÁL 
TÖRŐDJ A LELKEDDEL!

Ember törődj a lelkeddel,

mert az, örök drága kincs,

tested: csak lelked ruhája,

s annak sehol párja nincs.

Lelki ruhád csupán néhány

évtizedig, hordhatod,

megtépázza életvihar,

nemsokára itt hagyod.

Lelki ruhád időleges,

ezért az, porból való,

lelked örök, láthatatlan,

csak általa látható.

Minden lélek láthatatlan,

és csak egyszer vált ruhát,

leveti a múló régit,

s kap mennyeit, odaát!

Halálunkban váltunk ruhát,

mely csupán egy pillanat,

feltámadásban Istenünk,

helyette szebb, újat ad!

Nyűhetetlen lesz új ruhánk,

lelkünk majd azt ölti fel,

az örökkévalóságot,

fényben: abban töltjük el!

Ember törődj a lelkeddel,

érte: Jézus vére folyt,

vére árán támadhattál

új életre, te a holt!

Sátán rabszolgája voltál,

lehetsz, Isten gyermeke,

újjászületett lelkekkel

lesz egykor, a menny tele!

Celldömölk

2009. VI. 8.

Áldott Húsvéti Ünnepeket!

Áldott Húsvéti Ünnepeket kívánok Mindenkinek sok szeretettel!

 "Nézzünk fel Jézusra

a hit szerzőjére és beteljesítőjére,
aki az előtt levő öröm helyett
- a gyalázattal nem törődve -
vállalta a keresztet,
és az Isten trónjának a jobbjára ült."
(Zsid. 12: 2)

"Isten abban mutatta meg rajtunk a szeretetét, 

hogy Krisztus már akkor meghalt értünk,

amikor még bűnösök voltunk."
(Róm. 5: 8) 

Mit tett értünk Krisztus a Golgotán?

Van egy jó hely, odamegyek

Húsvéti üzenet: Harmadnapon feltámadott!

TŰNŐ PILLANATOK

Páskulyné Kovács Erzsébet: 
TŰNŐ PILLANATOK

Tudod, az élet elmúlik,

mit írhatnék Neked?

Osztogasd szét szíved javát:

Kincsed, szereteted.

Tudod, az élet oly rövid,

de minden perc tanít.

Tűnő pillanatok útján

Isten szeretni hív.

Tűnő pillanatok útján,

mint a hajszálerek:

behálózza életünket

az égi szeretet.

LEVÉL NEKED

LEVÉL NEKED

Figyeltelek, ahogy ma reggel felkeltél, és reméltem, hogy beszélni fogsz hozzám, még ha csak egy pillanatra is, de megkérdeznéd a véleményemet, vagy megköszönnéd azt jót, ami tegnap történt veled. De észrevettem nagyon elfoglalt voltál. Egyszer egy ideig várnod kellet, 15 percig tétlenül üldögéltél. Aztán láttam, beszélni akarsz velem, de te e helyett telefonhoz rohantál, és felhívtad egy barátod, hogy megtárgyaljátok a legújabb pletykákat. Egész nap türelmesen néztelek. Vésősoron azt hittem, több dolgod volt annál mintsem, hogy szakítani tudnál, volna rám egy kis időt. Észrevettem, hogy ebéd előtt körülnéztél. Talán kínosnak érezted, hogy hozzám szólj, ezért nem hajtottad meg fejed. Mikor három vagy négy asztallal odébb néztél, láttad, amint néhány barátod röviden beszél hozzám, mielőtt enni kezdet. Te nem tetted. Rendben. De még van idő, és remélem, hogy egyszer majd fogsz velem beszélni. Hazamentél. Úgy tűnt, sok dolgod van. Miután néhányat elvégeztél, bekapcsoltad a tévét. Nem tudom, szereted-e a tévét vagy sem, de megy benne, te csak ülsz, és gondolatok nélkül nézed a műsort. Ismét türelmesen vártam, míg tévézés közben megvacsoráltál, de most sem szóltál hozzám. Lefekvéskor, túl fáradtnak látszottál. Jó éjt kívántál a családodnak, majd bezuhantál az ágyba és pillanatok alatt el is elaludtál. Ez érthető, mert talán fel sem tudod fogni, hogy én mindig ott vagyok melletted. Türelmesebb vagyok, mint gondolnád. Meg akarlak tanítani arra is, hogy légy türelmes másokkal. Nagyon szeretlek téged, és minden nap várok egy fejbólintásra, egy imára vagy a szíved hálatelt részére. Nagyon nehéz egyoldalúan beszélgetni. Nos, te ismét felkelsz és én újra várni, fogok rád a szeretettemmel. Remélem, ma szánsz rám egy kevés időt. 

Legyen szép napod! 

Barátod,

Isten

Éltünk tengerén

Éltünk tengerén

Ha komor felhők lengnek éltünk tengerén,

Ha jön a kétség, félelem felénk;

Akkor, nagy Megmentőnk, szabadítsd meg népedet,

Tombol bár a vihar, lássunk Tégedet!

Jézus, Te nagy Megmentőnk, vezess át erős kézzel!

Krisztus, isteni Mester, vígy a partra fel!

Ha viharfelhők tornyosulnak felettünk,

Hithajónk süllyed, már-már elveszünk…

Akkor, tenger Ura, nyújtsd ki megmentő kezed,

Emelj fel, hogy mi is mentsünk lelkeket!

Jézus, irgalmas Mester, mentő érzületet adj,

Ezzel szolgáljunk Néked, kérünk, el ne hagyj!

Ha este későn felragyog a csillagfény,

Hív haza minket égi zengemény…

Akkor, nagy Megmentőnk, Égi honban adj helyet,

Halál árján túl is hadd legyünk Veled!

Jézus, hatalmas Győző, kinek szél, vihar enged,

Néked, isteni Felség, Örök dicséret!

Ford. Csopják Attila

(A hit hangjai, 246)